Olvasókedvemben vagyok – megnézném a képviselőjelöltek önéletrajzát – egy ikszem van négyévenként  – mintha a Takatába jelentkezne, adja meg a paramétereit – füllentsen csak ne lapítson

Esküszöm, nem viccelek. Bántja a csőrömet, hogy egyes országgyűlési képviselőjelöltek nem képesek egy bemutatkozó önéletrajz megírására. Ha holnap a Takatába raktárosnak vagy a Lidlbe árufeltöltőnek jelentkeznék elsőre egy európai vagy egy kézzel írott önéletrajzot kérnének. Mi az, hogy egy parlamentbe készülő hölgynek , úrnak – tisztelet a kivételnek – sehol nem lelem fel az előéletét. Kulturált , civilizált országokban még a jelöltek háztartási hulladékában is kotorásznak.

Amerikában  – mint akár Egerben a mosógépes hasonlattal élve -gyakran felteszik a kérdést, vajon ettől a jelölttől venne e nyugodt szívvel egy használt autót. Ránézésre. Ha igen akkor is nézessük át egy megbízható szerelővel, vagy polítilógussal.

Hölgyeim uraim eljött a választás ideje, lehet jó pofizni, cukiskodni, kutyát macskát simogatni, szépkorúakat táncoltatni és gyerekek fejére barackot nyomni, de a lényegről ne tessék elfeledkezni. Mindenki tudni szeretné, ki is az akire a drága ikszemet pazarolom. Azt az egyet amit négy évig már aligha pótolhatok.

Ki az aki annyira szimpatikus, ránézésre, de nem tudom honnan jött, kinek a hasából bújt elő, kik voltak a játszó és üzleti pajtásai az utóbbi évtizedekben. Hol dolgozott idáig , s milyen színekben próbálkozott idáig a politika színterében. Hát ha még azt is megírná, megvallaná minek akar bejutni az ország házába. Értem, értünk vagy csak egyszerű mennyből jövő küldetés tudata van amit idáig nem sikerült kikezeltetnie. A gráf várja a jelöltek önéletrajzait. Bérmentve leközlöm, mindannyiunk tisztánlátása érdekében.

Akinek nem inge ne vegye magára – mondjuk akkor ha előre tudjuk ki a célszemély.