Mintegy 7000 gázai gyűlt össze pénteken a Hamász terrorszervezet támogatta “Visszatérés Menete” erőszakos tüntetéseken a határ öt pontján, izraeli média jelentések szerint.
A lázadók egy része robbanóeszközökkel és kövekkel dobálták a határ túloldalán állomásozó izraeli csapatokat, akik tömegoszlató eszközökkel és speciális esetekben éles lőszerrel reagáltak, a művelet-végrehajtási szabályok szerint
Úgy tűnik, a terror lufik jelensége is folytatódik. Gázából átreptetett Molotov-koktélt szállító léggömbök okoztak tüzet Sá’ár Hanegev és Eskol régiókban.
A Hamász vezette Gázai Egészségügyi minisztérium 1 halottról és legalább 30 sérültről számolt be.
A halottat Abdullah Abed al-A’al (24) néven azonosították.
A minisztérium reggel közölte, hogy a tüntetések kezdete, azaz március 31 óta 304 palesztin halt meg az összecsapások következtében, az orvosi kezelést igénylő sérültek száma pedig 17000 feletti volt.
A tüntetések előtt Nickolay Mladenov, az ENSZ közel-keleti békekövete megbeszélést folytatott Ismail Haniyeh Hamász vezérrel az Izrael és a terrorszervezet közötti állítólagos megállapodások végrehajtásáról, idézte az izraeli Kan közszolgálati műsorszóró Haniyeh irodájának közleményét.
Izrael nem erősítette meg hivatalosan a hétfő hajnalban életbe lépett tűzszünetet, tartva magát irányelvéhez, hogy nem nyilatkozik a terrorista csoportokkal folytatott tárgyalásokról.
Gázai terroristák a hétvégén 41 óra leforgása alatt több mint 690 rakétát és aknavetőt lőttek ki Izraelre, a hadsereg válaszul 350 Hamászhoz és Palesztin Iszlám Dzsihádhoz tartozó terror célpontot semmisített meg a Gázai övezetben.
A rakétatámadásokban 4 izraeli civil halt meg egyetlen nap alatt, a 2014-es erő szikla óta ez volt a legtöbb halálos áldozattal járó összecsapás.
A hétvégi halálos összecsapásokat követően Izrael pénteken enyhített a Gázai övezetre mért korlátozásokon. A rakétázás miatt lezárt halászati zóna ismét megnyílt, 12 tengeri mérföldes tartományban. A Jom Hazikaron és Jom Háácmáut miatt kedd éjfélkor lezárt határátkelők és ellenörzőpontok pénteken szintén megnyíltak.
Jeruzsálemben több tízezer muszlim, sokan közülük Júdea és Szamáriából (Ciszjordánia) érkezve, imádkozott békésen az al-Aksza mecsetnél, Ramadan hónap első péntekjén.
A Jeruzsálem muzulmán szenthelyeit felügyelő iszlám Waqf becslései szerint 180 000 fő vett részt az imán, mintegy 50 százalékkal több, mint tavaly. Izrael 135 000 és 180 000 közé tette a résztvevők számát.
Azzam al-Khatib, a Waqf vezetője AFP-nek elmondta, hogy a tömegek az izraeli ellenőrzőpontok és a nagy biztonsági jelenlét ellenére eljutottak a helyszínre.
- március 10. al-Aksza mecset Ramadan hónap elsó péntekje Fotó: Ahmad GHARABLI / AFP
Az izraeli rendőrség korábban több száz tisztet és határrendészt vezényelt ki „annak biztosítására, hogy a több tízezer imára érkező eljuthasson úticéljához, és ezzel egyidejűleg megakadályozzon bármely incidenst a nap folyamán.”
A Júdea és Szamáriában élő palesztinokra vonatkozó korlátozásokat Izrael enyhítette Ramadan hónapjára, mely hétfőn kezdődött. Ennek köszenhetően reggel óta 75000 palesztin léphetett be a területekről Jeruzsálembe.
A hadsereg nyilatkozata szerint a 40 év feletti férfiak és a 12 év alatti gyerekek Ramadan alatt péntekenként beléphetnek a városba, míg a nőkre nincs életkori korlátozás.
Jeruzsálem szent város a keresztények, zsidók és muzulmánok számára és talán a legérzékenyebb kérdés az izraeli-palesztin konfliktusban.
Izrael az egész várost osztatlan fővárosának tekinti, míg a palesztinok – az izrael által az 1967-es hatnapos háború idején elfoglalt majd az országhoz csatolt – Kelet-Jeruzsálemet akarják jövőbeli államuk fővárosának.
Az 1967 után létrejött status quo értelmében a Templom-hegyet a Waqf irányítja Jordánia védnöksége és Izrael ellenőrzése alatt. A zsidók bár látogathatják, de nem imádkozhatnak a helyszínen.
Izrael többször tagadta, hogy bármilyen változtatást kíván eszközölni a megállapodást illetően.
