Nem vicc, tényleg elgurult. Ez mindig megesik. Szokás szerint.
Amikor csak tehetem, egy hétre előre kiporciózom a tablettáimat. Előtte körbebástyázom magam a gyógyszeres ládikómmal és magamra zárom az ajtót, hogy ne zavarjanak. Kezdem a napi kétszer bekapandó értágítóval – ez nagyon fontos. Majd jönnek a sárga és a fehér vérnyomáscsökkentők és az enyhe nyugtatók. A színes kapszulás kondíciójavítókat a végére hagyom. Közbe olyan véletlenszerűen beszóróm az étrend kiegészítőket is. Felelősségteljes munka ez a skatulyázás. Mégse sikerült egyszer se, úgy a válogatás, hogy meg ne zavarjanak. Egy rosszkor jött telefon és már is kifelejtek, valamit vagy éppen megduplázom azt, amit nem kellene. Előveszem a nagyítót és újraválogatom az összest, próbálom megfejteni a fehér domborbetűket, számokat a negyedmilliméteres fehér tablettán. A kerekdedek és a hosszúkásak tökegyformák, ránézésre. Megerőltető a felderítés, melyik mire jó, két szem nyugtatóval csak lezavarom, ha nem nyitnak, nem csörgetnek rám újra, még az asztal alá pattanó, bújócskázó szemeket is meglelem.
Ezek után már el is megy az étvágyam a sok-sok apró, picuri színes és színtelen napi háromszori csemegémtől. Míg ezzel bíbelődöm az a kényszerképzetem, hogy figyelnek. Lesnek, kukucskálnak a nagyhatalmú gyógyszergyárak. Rájöhettek, hogy a csomagolás, a dizájn a medicina formája már fontosabb, mint a tartalom vagy a hatóanyag. Versenyeznek, a kegyeimért van, amit fényvédő üvegcsébe és szivárványszínekben pompázó dobozban kínálnak. Másszor újítanak ugyanezt auluminium fóliába formázzák és formatervezett csicsás dobozba csomagolják. Ma már minden patikában kelletik magukat a gyógyszerek. Vajon mi lenne, ha törvénnyel szabályoznák – minden patikaszer, egyszerű fehér dobozban, jól látható felirattal, esetleg számozva, külsőleg vagy belsőleg, s mire használatos tájékoztatóval kerülne forgalomba. Semmi cicoma, ne a betegnek tetsszen, inkább hasson arra, amire kitalálták. Ne kellesse magát a gyógyszertárban, legyen szerény és visszafogott a külleme. Talán még olcsóbban is megvehetnénk. Na, itt kell félbehagynom. Lehet, hogy megint rosszul szortíroztam, Egy, csak egy mégis elgurulhatott. Na de melyik, csak a gömbölyű lehetett a drága, amit a gyártók az ideggyógyászok szövetségével egyetértésben direkt ilyen gurigázásra ajánlanak. Én is ajánlom. Nekem gurul, amikor csak kedvem van hozzá.
