Kurva meleg van. Ilyenkor illő megemlékezni a hűtőről. A hűtőszekrényről. Ilyentájt gyerekként én voltam az ügyeletes aki a kapu előtt figyelte, mikor a jön a jeges a lovaskocsijával. Általában péntekenként érkezett, s olyan métere tömbökben árulta. De, szép világ volt. Ha pénteken betöltöttük ezt az energiatakarékos jégszekrényt – ez volt a hivatalos neve három napig hideg volt a kőbányai sör. S a dinnye. Utána meg a héten folyathattuk a csapot, mert a vízóra még nem létezett a bérházakban.
Na, de nem erről akarok fecsegni. Van egy mélyhűtőnk, olyan álló, nem akarom reklámozni a márkáját. Jellegzetessége, hogy a nyitó, fogója minden esztendőben eltörik. Nem bírja a gyűrődést. Ilyenkor elsattyogok a Gömöri kisgép alkatrészüzletbe , korábban a Bajcsy Zsilinszkyn is volt egy hasonló bolt, de bezárt. Négy éve még 800 forint volt a kilincs. Tavaly se fizettem érte 1500-nál többet. Ma viszont megszívattak – ez a vacak már három ezerbe került. Ha ez így megy ezekre a fogyó eszközökre kipengetek egy új gép árát. Ja és a blokkot már csak azért erőszakoltam ki, hogy elhiggyem – tényleg háromezer e a háromezer.
Különben azelőtt még az ilyen alkatrészcseréket a szerelőkre bíztam, hívtam, jöttek és megcsinálták, pótolták ami kellett. Ma ezt a módit , ezt a luxust elfelejthetjük. Unokám rakta föl az új kilincset – kérdezte is, hogy mennyit kérhet ezért. Sajnálattal közöltem, az üzletben azt mondták, az árba beleszámították a szerelést is. Ha szeretné megkapni a munkadíjat, kérje el a boltban!
