A depresszió a betegség bármely szakaszában előfordulhat. Leginkább a diagnózis közlésekor alakul ki, kritikus helyzet lehet egy csonkító műtét utáni szituáció is, de még nagyobb a kockázat akkor, ha az erőfeszítések ellenére kiújulás következik be, illetve rosszabbodik a betegség, mert ez felerősítheti a reményvesztettség érzetét.
A kezelés első lépése a depresszió felismerése. Vannak tünetek, amelyek egyaránt lehetnek a betegség és/vagy a kezelések velejárói, de okozhatja a depresszió is. Az elkülönítés nem könnyű. Meghatározó, hogy a beteg mennyire látja be önmaga, hogy depressziós, és mennyire motivált abban, hogy aktívan tegyen ez ellen.
A depresszióról be kell számolni a kezelőorvosnak is: tapasztalt szakorvos – szükség esetén pszichiáter, pszichológus bevonásával – érdemben tud segíteni. Gyógyszeres kezelésként gyengébb vagy erősebb hatású antidepresszánsok, a konkrét tüneteknek megfelelő nyugtató, szorongásoldó és/vagy az alvást segítő gyógyszerek egyaránt sokat segíthetnek, ezek szakorvosi kontroll mellett biztonsággal alkalmazhatók. A kezelés néhány hét alatt hozzájárulhat ahhoz, hogy a beteg jobban érezze magát, tudjon aludni, kipihentebb legyen, oldódjon a szorongása, kitörhessen a lefelé húzó örvényből.
A pszichológussal történő egyéni konzultációk vagy a különféle tematikák mentén meghirdetett csoportos tréningbe való bekapcsolódás révén olyan mankót kaphatnak a betegek, amelyek a saját és a családjuk életét is megkönnyíthetik. A pszichológusok új szemlélet átadásával, konfliktuskezelési és feszültségcsökkentő módszerek megtanításával érdemben képesek enyhíteni az érzelmi terheken.