Nemrégiben készítettem egy összegzést, hogy mennyi potentát hivatalban lévő miniszterelnök és miniszter valamint közjogi méltóság kereste fel az Észak szerkesztőségét. Fotók alapján könnyen ment. Regnálásom idején cirka félszáz ilyen fogadást szerveztünk meg. Hogy mire jók ezek a beszélgetések? Nos elárulom. Ilyen alkalmakkor kölcsönösen tájékoztattuk egymást a dolgok jelenlegi állásáról majd kikötöttük utólagosan szelektáljuk, mi az ami a nyílvánosságra tartozik és mi az amit publikálhatunk. Számunkra ezek a háttérbeszélgetések nagyon fontosak voltak. Újságírónak, igazinak érezhettük magunkat mivel beláthattunk a kulisszák mögé és minden tabuk nélkül kicserélhettük a gondolatainkat. Jómagam ezt a gyakorlatot próbáltam továbbfejleszteni amikor összeverbuváltam a főszerkesztői klubot. Az egyik miniszter az egyórásra tervezett találkozónkat megtriplázta. Zakóban kezdte majd a nyakkendő levétele után már ingújjra gyűrközött. Végül kimondta – maga is nyertese volt ennek a kibeszélő shownak.
Különben ma már sokat változott az újságírás, a szerkesztés technikája.
Ezen az archív fotón Polt Péter legfőbb ügyész és balról a fiatalon elhunyt munkatársunk Puskár Tibor rendőrségi tudósító. Emlékezetem szerint nem fogta vissza magát a kérdezésben.
Tokaj
