A lebukás részletei ismertek, az egyik fővárosi  kerületi önkormányzatnál áramot loptak.  Igazából önmagában mindannyian loptunk már egy keveset a hivatali konnektorból. Volt kollégáim közül akadtak akik napközben töltötték a mobiljukat a szerkesztőségben. Vagy a laptopot. S megesett, hogy a kocsi akkumulátorát is.  Piti ügyek, nincs az a főnök vagy cégtulajdonos aki emiatt felforttyanna. Na megy egyébként is egy ilyen hivatali irodából gémkapcson és másolópapíron kivül sok mást nem is tudnánk privatizálni. Ugye szépen mondtam – kifelejtettem a borítékokat. Ám a nyolcadik kerületben nagyban, iparilag zajlott az áramlopás, mivel a kriptovaluta bányászása energiaigényes. Mi laikusok nehezen értjük, nehezen fogjuk fel, hogy a világhálón, az internet világában milyen pénzre váltható valutát termelhetünk ki. Ez a bűncselekmény viszont kitünő reklám mindazoknak akik idáig nem tudtak erről és eszükbe se jutott ez a fajta bányászat.

Nos, szakemberek elmondták, hogy az a bizonyos hivatali számítógép villamosenergia fogyasztása csak feltünhetett volna a gazdasági vezetésnek.  Még akkor is ha az őszi hónapokban sokan hősugárzóval melengették a fázó tagjaikat. A lebukás tehát kódolva volt.  Nagy blama ez akárhonnan, bármilyen szögből nézzük. Aki elkövette , aki megtervezte óriási magas labdát adott ellenfeleinek. S ezt kapásból lecsapták. S erre még az se mentség, hogy a túlparton ennél is nagyobb méretekben megy a privatizálás. Energiatakarékosan.

Egyre több ember szerez tudomást a Bitcoin létezéséről, azonban nyugodtan kijelenthetjük, hogy még mindig egy piaci résről van szó. Még azok között is, akik rendszeresen kereskednek Bitcoinnal, kevés olyan embert lehet találni, aki érti a mögötte álló technológiát. 

Ez abból a tényből ered, hogy a kriptovalutákat egyelőre főleg spekulatív eszközként használják. Sok ember csak a profitra hajt és mással nem is törődik. Habár a kereskedéshez minimális technikai tudás szükséges, úgy gondoljuk, hogy nem árt ismerni az alapokat is. A megfelelő ismeretek eloszlatják majd a bizonytalanságot és a kételyeket, amelyek még mindig jellemzők a nagyközönség Bitcoinról és kriptovalutákról alkotott véleményére.

Ebben a cikkben főleg a Bitcoin bányászat működésével fogunk foglalkozni. Felhasználóbarát módon fogjuk elmagyarázni, hogy mi is az a Bitcoin bányászat, illetve hogyan lehet kriptovalutákat bányászni. Reméljük, hogy a cikk elolvasása után sokkal jobban fogod érteni a Bitcoin bányászat működését.

Tartalomjegyzék

Mi az a kripto bányászat? 

Először egy szárazabb meghatározással kezdjük, majd az anyagot több kisebb és érthetőbb részre fogjuk bontani.

A bányászat egy szétosztott konszenzus rendszer. A hálózat fenntartásában rengeteg ember vesz részt világszerte. A bányászat kifejezés nem jelent mást, mint azoknak a tranzakcióknak a jóváhagyását, amelyek arra várnak, hogy felkerüljenek a blokkláncra.

Ez a módja annak, hogy a tranzakciók időrendi sorrendben kerüljenek fel a blokkláncra. A jóváhagyáshoz a tranzakciót egy blokkba kell csomagolni, amely szigorú titkosítási szabályoknak kell, hogy megfeleljen, amelyeket a hálózathoz tartozó bányászok ellenőriznek és hagynak jóvá. A folyamatban egyetlen centralizált hivatalos szerv sem vesz részt. Így van megvédve a Bitcoin hálózatának semlegessége.

Lássunk egy rövid összehasonlítást a hagyományos elektronikus pénzrendszerrel. Amikor elvégzel egy hitelkártyán keresztüli fizetést, a kibocsátó (például a MasterCard) az, aki köteles igazolni és feljegyezni a tranzakciót.

Mondhatjuk, hogy a jelenlegi bankrendszer teljes pénzforgalma egy centralizált rendszerben van feljegyezve, melynek köszönhetően rendkívül érzékeny a manipulációra.

A Bitcoinnak viszont nincs egy centralizált rendszere, amely jóváhagyná a tranzakciókat. Ezt a munkát a Bitcoin bányászok végzik, és munkájuk folyamán jutalmul új Bitcoinokat hoznak létre!

De miért is hívjuk ezt a folyamatot kripto bányászatnak? Honnan ered ez a kifejezés?

Az új Bitcoinok létrehozásának folyamatát bányászatnak hívjuk, hiszen sok párhuzam húzható közte és az arany bányászat között. Mindkettő óriási munkabefektetést és energiát igényel annak érdekében, hogy egy rendkívül értékes eszköz álljon elő.

Bitcoin bányászat: alapok

Valószínűleg mindenki tisztában van az arany bányászat menetével. Egy meghatározott mennyiségű munkát kell befektetnünk ahhoz, hogy egy olyan nyersanyagot szerezzünk, amelynek az emberek szemében értéke van. Ebből a szempontból a Bitcoin sem sokkal különbözik, csupán annyiban, hogy ez egy teljesen digitális eszköz, ezért a bányászata is a virtuális világban történik.

Az aranyszerzés gazdasági háttere egyszerű, azonban a folyamat ingadozó és kiszámíthatatlan lehet.

Gazdasági szempontból akkor van értelme az arany bányászatnak, amikor az egy uncia arany kibányászásával járó költségek (munka, fizetések, felszerelés) kisebbek, mint egy uncia arany értéke.

A Bitcoin ilyen szempontból hasonló, azonban néhány dologban különbözik az arany bányászattól. A bányászok az új Bitcoinokat egy előre meghatározott folyamatosan emelkedő nehézségi szint és energia használat keretében bányásszák ki.

Gazdasági szempontból akkor van értelme a Bitcoin bányászatnak, amikor a Bitcoin bányászattal kapcsolatos költségek (elektromosság, számítógépes teljesítmény) kisebbek a bányászattal kapcsolatos jutalom értékénél. 

Bitcoin bányászat: jutalom 

A legsikeresebb bányászok új Bitcoinokkal vannak megjutalmazva, ha sikeresen hozzáadnak egy új blokkot a blokklánchoz. 

Manapság a jutalom soha nem egyetlen személyt illet, hiszen a világon senki nem rendelkezik akkora számítógépes teljesítménnyel, hogy megoldjon egy sikeres blokkhoz szükséges komplex matematikai műveletet.

Ennek eredményeként a bányászok együttműködnek és összeadják a számítógépes teljesítményüket az úgynevezett „bányásztársulás” létrehozása érdekében. A jutalom ezután a hozzájárult teljesítménnyel arányosan van szétosztva a bányászok között. A nagyobb számítógépes teljesítményt biztosító bányászok magasabb jutalomban részesülnek.

A jutalom minden 210,000 blokk után feleződik. A cikk írásának pillanatában a Bitcoin blokkmagasság 592,000. Ez azt jelenti, hogy a Bitcoin blokklánca 592 ezer blokkot tartalmaz.

Minden blokk időrend szerint az előző (régebbi) blokkhoz kapcsolódik a blokkláncon, egészen az eredeti Genezis blokkig.

Kezdetben a bányászokat 50 Bitcoin jutalom illette, majd 2012-ben megtörtént az első jutalom feleződés, 25 Bitcoinra. A legutóbbi feleződés 2016-ban történt, amikor a jutalom a jelenlegi 12.5 Bitcoinra csökkent. A következő feleződést 2020 májusában várható és a 630,000 számú blokknál fog bekövetkezni. A visszaszámlálást itt követheted.  

A jutalom körülbelül négyévente feleződik. Ezt az időtávot úgy kapjuk meg, hogy 10 percet (egy új blokk létrejöttéhez szükséges idő) megszorzunk 210,000-el (a feleződéshez szükséges blokkok száma). Érdekes tény, hogy a feleződési esemény mindig a nyári olimpiai játékokkal egy évben történik.

Bitcoin bányászat: biztonság és nehézségi szint 

A bányászok biztonságosabb hálózatot biztosítanak, hiszen gyakorlatilag eliminálják a hálózat és a hálózaton őrzött pénzeszközök manipulálásának lehetőségét. 

A hátránya viszont az, hogy a bányászok számának növekedése egyúttal megnöveli egy új blokk felfedezésének a nehézségi szintjét. Mondjuk úgy, hogy a nehézségi szint a bányászok hálózatán elosztott számítógépes teljesítmény mértékéhez igazodik.

Ez biztosítja azt, hogy minden 10 percben (sem előbb, sem később a bányászok változó számának függvényében) egy új blokk csatlakozzon a blokklánchoz.

Minél magasabb a nehézségi szint, elméletileg annál alacsonyabb a bányászok nyeresége. Ez azért van, mert a jutalom magasabb számú bányász között van szétosztva, tehát mindegyikük kisebb részesedést kap.  Ez nem okoz különösebb problémát, ha a Bitcoin ára magas – vagy ha bányászok olcsó vagy ingyenes áramhoz tudnak hozzájutni. Vess egy pillantást a kriptovaluták jelenlegi árfolyamára.

Az is megtörténhet, hogy a bányászattal járó jutalom nem fedezi a bányászat költségeit. Ebben az esetben sok ember egyszerűen folytatja a bányászatot, főleg azért, mert hisznek abban, hogy a Bitcoin sokat fog érni a jövőben.

Összefoglalva, a Bitcoin bányászat a tranzakciók jóváhagyásának és az új Bitcoinok létrehozásának folyamata. 

Kriptovaluta bányászat 

Most, hogy már közelebbről megismerkedtél a kripto bányászattal, talán türelmetlenül várod, hogy te is kipróbálhasd. Ebben a fejezetben megtudhatod, hogy milyen hardverre lesz szükséged, illetve milyen procedúrákat kell elvégezned az otthoni bányász vállalkozásod beindításához. Elő a csákányokkal! 

Kripto bányászathoz szükséges hardver

Az első lépés a Bitcoin bányászat megkezdéséhez nem más, mint a megfelelő hardverbe való befektetés, hiszen ez a siker egyik legfontosabb összetevője.

Elméletileg akárki tud kriptovalutákat bányászni. Csupán egy célorientált bányászprogramot kell futtatnod a számítógépeden, azonban valószínűtlen, hogy kutatás nélkül bármilyen említésre méltó profitot szereznél.

A Bitcoin létrejöttét követő néhány évben a hagyományos otthoni számítógépek és kezdetleges GPUk használata is elegendő volt, azonban az elmúlt néhány évben ez már közel sem elég. Ehhez nagyban hozzájárultak az úgynevezett ASIC (Alkalmazás-specifikus integrált áramkör) eszközök elterjedése, amelyek sokkal hatékonyabb és versenyképesebb BTC bányászok. Csak olyan specifikus számítógépes műveleteket végeznek, amelyek a kripto bányászathoz szükségesek. Azonban olyan eszközökről beszélünk, amelyek rendkívül hangosak és forrók, ezért nem igazán otthoni környezetbe valók.

Az Ethereum nagy népszerűségnek örvendett a 2016 és 2017-es év során, hiszen nagy hozamot biztosított otthoni számítógépek használatával és egy növekvő piac segítségével.

Egy hozzávetőleges felbecsült érték a Bitcoin hálózatához használt számítógépes teljesítményről. Láthatjuk az óriási növekedést 2017-ben és 2018-ban. A bányász hardverek hatékonysága általában „Terahash per másodperc” vagy TH/s nevű mértékegységgel vannak kifejezve. Ez megmutatja, hogy hány trillió (10^12) számítógépes művelet (vagy bányász megoldás próba) van végrehajtva másodpercenként. Elméletben ez a legfontosabb szám, amelyet figyelembe kell venned a Bitcoin bányász hardver vásárlásakor. A grafikon forrása: https://www.blockchain.com

Bányásztársulások 

A bányászok hamar rájöttek arra, hogy könnyen megnövelhetik profitjaikat, ha több GPU egységet egyesítenek. Ennek eredményeként egész bányászfarmok épültek olyan régiókba, ahol olcsón hozzá lehetett férni az elektromos áramhoz és a bányász felszereléshez. Ezek a farmok sok embert tettek milliomossá. Néhány bányászcég bérbe adta a számítógépes teljesítményüket az érdekelt felhasználóknak.

A Bitcoin növekvő népszerűsége miatt, néhányan elkezdtek úgynevezett bányásztársulásokba tömörülni, amelyek megnövelték a jutalomszerzés esélyeit.

Egy tipikus ASIC bányászokból álló farm – ezek az eszközök kifejezettek egy specifikus számítógépes művelet elvégzésére lettek tervezve. Ebben az esetben kriptovaluta bányászatra. Az ilyen farmok általában ázsiai országokban találhatók az olcsó elektronikai cikket óriása kínálata miatt, illetve az északi országokban a hidegebb időjárás és az abból következő olcsóbb hűtés miatt. 

Hogyan kezdj kriptovaluta bányászatba 

Már tudjuk, hogy a kripto bányászat a lehető legkevesebb elektromosságot használó felszerelést igényli. Mi mindig az ár és a teljesítmény legjobb kombinációját keressük. 

Ha úgy döntesz, hogy kriptovaluta bányászatba fogsz, tudnod kell, hogy valószínűleg nehézségeket fog okozni a villamosenergia ára. Ezt szóló bányászatnak hívjuk, viszont ajánlott egy bányásztársulathoz vagy közösséghez csatlakozni, amely egyesített számítógépes teljesítményt használ a kriptovaluta bányászathoz.

A bányásztársulatot néha bányászmedencének is hívják. De vajon honnan jött a „medence” kifejezés? Talán legjobban egy példán keresztül tudom elmagyarázni. Gondolj a számítógépes teljesítményre úgy, mintha víz lenne, a Bitcoin hálózatára pedig, mint az óceán egy óriási részére. A legtöbb vízzel rendelkező embereknek lesz a legnagyobb esélyük a jutalomszerzésre. A legtöbb ember azonban csupán egy vödörnyi vízzel rendelkezik, ezért összefognak és egy medencébe tömörítik a rendelkezésükre álló vizet. Ha a medence jutalomban részesül, arányosan elosztják a résztvevők között az általuk hozzáadott víz mennyiségétől függően.

A kezdőknek ezért ajánlott, hogy bányásztársuláshoz csatlakozzanak. Azonban légy óvatos és csak ismert bányásztársulások közül válassz.

Egy speciális szoftverre lesz szükséged, amely nélkül nem fog működni még a legjobb kripto bányász hardver sem. A szoftver beállításához magasabb szintű technikai tudásra van szükség, ezért ez a folyamat inkább a tapasztaltabbak számára ajánlott.

Mi nem tervezünk útmutatókat írni ezekhez a programokhoz, ezért, ha érdekelnek a bányász szoftverek, kattints erre a linkre.

Egy tipikus bányász felszerelés egy olyan ember részére, aki kicsit komolyabban foglalkozik a kripto bányászattal. A képen nyolc grafikus kártyát, két tápegységet és egy alaplapot láthatunk. Ezek mind olyan hagyományos alkatrészek, amelyeket a te számítógépedben is megtalálsz.  

A kriptovaluta bányászatból származó jutalom felvétele

Miután beállítottad a Bitcoin hardvered és szoftvered, máris belefoghatsz a bányászatba! Talán azon tűnődsz, hogy hogyan fogod megkapni a potenciális jutalmad.

A kifizetések leginkább Bitcoinban történnek, hiszen messze a legnépszerűbb kriptovaluta a bányászközösség köreiben. 

Azt már valószínűleg tudod, hogy a Bitcoint nem küldheted a bankszámládra, ezért szükséged lesz egy Bitcoin tárcára. Emlékeztetünk, hogy erre a Kriptomat oldalán is lehetőséged van.

Nagyon óvatosnak kell lenned a tárca kiválasztásánál. A Bitcoin tranzakciókat nem lehet visszacsinálni, ezért senkinek sem lehet hozzáférése a privát kulcsodhoz.

Egy Bitcoin tárca mindig két részből áll. Az első a nyilvános kulcs (másnéven a tárca nyilvános címe), amelyet aggodalom nélkül megoszthatsz bárkivel. A második pedig a privát kulcs, amelyet soha nem szabad megosztanod. 

A kripto tárcákat két alapvető csoportra oszthatjuk:

• Forró tárca – csatlakozik az internetre,
• Hideg tárca – nem csatlakozik az internetre, 

és négy alkategóriára:

• Hardver tárcák
• Papír tárcák
• Online tárcák
• Szoftver tárcák

Kriptovaluta bányászat: energiahasználat 

Mint minden más fizetési rendszernek, a kriptovaluta bányászatnak is megvan az ára. Ebben az esetben az energiahasználatról beszélünk. A bányász eszközök folyamatosan teljes gőzzel működnek, melynek eredményeként rengeteg energia vész kárba a felszabadult hő formájában. Ezért van az, hogy legnagyobb bányász üzemek északi országokban működnek, ahol sokkal egyszerűbb a hűtéshez használt elektromos energia csökkentése.

Nehéz felbecsülni, hogy a Bitcoin bányászat pontosan milyen hatással is lehet környezetünkre. A régebbi tanulmányok szerint károsabb, mint az arany bányászat, azonban ezek a felbecsülések sokszor túlzásokba estek.

Egy új tanulmány szerint, amelyet a Coinshares tett közzé 2018 végén, a kripto bányászat sokkal környezetbarátabb, mint ahogy azt eredetileg gondoltuk. A tanulmány szerint a bányászat legnagyobb részét megújuló energiaforrások működtetik. Becslésük szerint a Bitcoin bányászat zöldebb szinte bármelyik más nagyszabású iparágnál.    

Kriptovaluta bányászat: összegzés 

Minden bizonnyal érdekes időkben élünk. Az emberek rengeteg időt, erőfeszítést és energiát fektetnek olyan virtuális eszközök bányászásába, amelyek digitális egyesek és nullák formájában vannak feljegyezve. Véleményünk szerint ez csupán egy természetes társadalmi és technológia fejlődés része. Ami tegnap még furcsa volt, az holnap már teljesen normálisnak fog tűnni. 

Amikor az emberek évszázadokkal ezelőtt elkezdték az aranybányászatot, valószínűleg sokak számára nevetséges volt, hiszen az arany nem fog segíteni amikor éhező szájakat kell etetni. Ha egy csimpánznak választási lehetőséged adnál egy banán és egy aranyrúd között, minden bizonnyal az elsőt fogja választani. Nem tudja felfogni, hogy egy aranyrúd szinte élete végéig elegendő ételre lenne elég.

Csupán egy olyan érték/bizalmi rendszert alkottunk, amely lehetővé teszi az árukereskedést. Ki mondja, hogy ebben a rendszerben nincs helye egy teljesen digitális valutának? Jelenleg is az egész pénzügyi rendszer a digitalizáció felé vándorol. Például mit használsz legtöbbször fizetéskor? Bankkártyát vagy készpénzt? Ha a másodikat használod többször, akkor kivételnek számítasz.

A világ egyre inkább digitális és a Bitcoin egy nagyon érdekes szerepet játszik ebben a folyamatban. Vajon a Bitcoin az első igazi valuta? Vagy esetleg az arany digitális változata? Minden esetre a bányászok rendkívül fontos szerepet töltenek be ebben a rendszerben.