Rák és koronavírus: védőoltások és az immunrendszer

– Szóval felbujtás emberölésre?
– Tartom, amit az oltásellenes mozgalmak hangadóiról korábban mondtam: a gyilkosságra való felbujtás büntetési tételével sújtanám azokat, akik lebeszélnek másokat a védőoltásokról.

– Ők a védőoltás szószólóiról mondják ezt.
– Meg vannak győződve az igazukról azok is, akik szerint a Föld lapos, számukra minden ezzel ellentétes magyarázat csak világméretű összeesküvés és félrevezetés. De a laposföldhívők a tanaikkal legalább nem veszélyeztetik mások életét. A védőoltásokról viszont tudjuk, hogy általuk szorult vissza sok súlyos, halálos betegség. A himlő, a gyermekbénulás, a TBC, a szamárköhögés, a vérmérgezés, a kanyaró, majd a hepatitis elleni védőoltások gyerekek százezreinek az életét mentették már meg az elmúlt évtizedekben csak Magyarországon. Az újabb vakcinák közül például a HPV elleni védőoltások esélyt adnak arra, hogy a töredékére csökkenjen a méhnyakrákos esetek száma. A védőoltások ellen hergelők is kisebb eséllyel érték volna meg egészségben a felnőttkorukat, ha a csecsemő- és gyermekkorban idehaza kötelező vakcinákat nem kapták volna meg. Régen teljesen természetes volt, hogy egy nagyobb családban egy-két gyerek meghal fertőző betegségekben, ez ma elképzelhetetlen, jelentős részben a védőoltásoknak köszönhetően.

– Sokan a túl gyors tempó miatt kétkednek.
– A mostani beszélgetésünk előtti napon meghalt Magyarországon 150 ember a koronavírus miatt. Ma is meg fog halni ennyi ember és holnap is, majd holnapután is, a világon pedig tízezrek halnak meg naponta a járványban. A vírus diktálja a tempót, a tudomány pedig lohol a nyomában. Soha az emberiség történetében nem volt olyan világméretű kooperáció az orvostudományban, mint ami a koronavírus kapcsán elindult. A gyógyszerfejlesztésnek rendkívül szigorú az engedélyezési folyamata, ám most nincs idő az éveken át való tesztelésre, mert a járvány közben megöli az embereket. Másrészt azonban továbbra is érvényes az egyik legfőbb orvosi alapelv, a „nil nocere”, azaz „nem ártani” törvénye. Biztos vagyok abban, hogy az amerikai és az európai gyógyszerügyi hatóságok nem fognak olyan vakcinát forgalomba engedni, aminek a biztonságosságával kapcsolatban kétely merülhetne fel.

– Van vakcina, amelynek egy mellékhatás miatt átmenetileg már szeptemberben leállt a tesztelése.
– És nagyon jó hír, hogy erről tudunk! Ez is azt jelzi, hogy nem hallgatják el a nehézségeket. A konkrét hatóanyagnál egyébként miután kivizsgálták, nem találtak ok-okozati összefüggést a vakcina és a megjelent súlyos betegség között, így folytatódott a vizsgálat. Az átmeneti felfüggesztés máskor rutin eljárás a fejlesztésben, csak általában nem figyel oda a világ minden rezdülésre. Sokak vélekedésével ellentétben a vállalatoknak is az az érdekük, hogy idejében kiderüljön minden lehetséges mellékhatás, hogy meg tudják hozni a szükséges óvintézkedéseket. Ha elkezdődnek a tömeges oltások, úgyis nagyon hamar kiderül, ha baj van. Ez pedig akkora kárt, akkora bizalomvesztést okozna, amivel az adott vállalat akár végleg kiírná magát a világ gyógyszergyártásából. Most világraszóló hír, ha 40 ezer emberből egynél súlyos mellékhatás alakul ki és felmerül az eshetősége, hogy ahhoz köze lehet valamelyik vakcinának. De ne felejtsük el: ha 40 ezer idős ember elkapja a koronavírust, közülük ezren meghalnak.

– Semmi kétkedés sincs önben?
– A kétkedés és a bizonyítékok megkövetelése a tudomány alapja. Ez a dolga a gyógyszerhatóságoknak is. Amit az Európai Gyógyszerügynökség végül engedélyezni fog az EU tagállamaiban, az az alkalmazási előírásban majdan leírtakat betartva nyugodtan beadatható lesz, bármelyik vakcináról lesz is szó. Mire pedig idehaza széles körben elérhető lesz az oltóanyag, már sok millió európai polgár oltási tapasztalatát is ismerni fogjuk.

– Aki már addigra átesett a fertőzésen?
– Mostani tudásunk szerint számukra is indokolt lehet a védőoltás, még ha nem is az első körben. Egyszeri enyhe fertőződéssel ugyanis úgy tűnik, hogy nem jön létre olyan immunmemória, mint a védőoltás révén. Nem véletlen, hogy minden célegyenesben lévő vakcinából is két oltásra van szükség a védettség kialakulásához. Mivel idővel többféle oltóanyag is várható, nem kizárt, hogy lesz külön ajánlás a lakosság egyes alcsoportjainak, így a fertőzésen adott időn belül átesetteknek is.

– Hogyan igazodhat el egy laikus a sok hír és Facebook-poszt között?
– Aki tiszta fejjel végiggondolja a védőoltások eddigi eredményeit, azt nem kell győzködni. Hiteles tájékoztatásra van szükség. A gyógyszerhatósági szigorú engedélyezési ellenőrzések törekvése, hogy a kockázatot a lehető legnagyobb mértékben csökkentsék. Ugyanakkor egyetlen gyógyszer sem kockázat nélküli. Ennek ellenére vacillálás nélkül bekapkodjuk például az aszpirint, ha szükségét érezzük, holott ismert, hogy az emberek egy kis részénél akár életveszélyes gyomorvérzést okozhat. Viszont használjuk, mert az előnyei messze felülmúlják a kockázatokat. De a rizikó minden tevékenységünkre igaz, nemcsak a gyógyszeriparra. Statisztikusok meg tudják mondani azt is, hogy mekkora a halálozási kockázata annak, ha sétálni indulok. A tetteim rizikóját tudom csökkenteni, de nullára redukálni sosem. Én például 73 évesen az életem idő előtti elvesztésének rizikóját azzal is tudom csökkenteni, ha beadatom magamnak a koronavírus elleni védőoltást.

– És még mivel?
– Be kell tartani és másokkal is be kell tartatni a járványvédelmi óvintézkedéseket. Emellett a már elérhető védőoltásokkal, az influenza és a pneumococcus elleni vakcinákkal csökkenthetem annak rizikóját, hogy egyszerre több betegség támadjon meg, ha elkap a koronavírus. Daganatos betegeknek az oltást az onkológus kezelőorvossal is egyeztetni kell. Lehetnek ugyanis olyan kezelések, olyan állapotok, amikor nem szabad vagy nincs értelme oltani. Ha viszont nincs ellenjavallata, a betegeknek különösen fontosak a védőoltások, hiszen már maga a rák kialakulása is azt jelzi, hogy az immunrendszerük nem működött tökéletesen.

– Az immunrendszer erősítéséhez csak be kell szedni a megfelelő bogyókat, cseppeket, kapszulákat, nem?
– A C-vitamin, különösen pedig a D-vitamin valóban nagyon fontos és pótlandó, utóbbiról bizonyított, hogy csökkentheti a koronavírus súlyos szövődményeinek kockázatát is. Ezentúl viszont „az immunrendszer erősítése” kifejezésnek nincs értelme, ez csak marketingszöveg. Nincs olyan szervünk, hogy „immunrendszer”. Az immunrendszer, mint a nevében is áll, egy komplex szisztéma. Akkor működik megfelelően, ha az egész szervezet megfelelően működik, és megkapja ételekben, pihenésben, mozgásban és lélekben azt, amire szüksége van.

– Egy immunológus professzortól azt várnánk, hogy konkrét listával lát el mindenféle jótékony hatású molekulákról. Erre azt mondja, együnk jókat és pihenjünk?
– Ezek a mindenféle jótékony hatású molekulák akkor termelődnek a szervezetünkben, ha jól érezzük magunkat. De adhatok listát: tartsuk fegyelmezetten karban a krónikus betegségeinket, kiegyensúlyozottan, egészségesen, mértéket tartva, vitamindúsan táplálkozzunk, minden nap mozogjunk, legyünk sokat a friss levegőn. Aludjunk eleget. Ne pánikoljunk, őrizzük meg a mentális egészségünket, ne szigetelődjünk el, legalább telefonon vagy interneten tartsuk a kapcsolatot a szeretteinkkel, a barátainkkal. Hallgassunk zenét és mosolyogjunk sokat! Ha testileg-lelkileg jobban működünk, az immunrendszerünk is jobban működik.

Falus András Széchenyi-díjas immunológus professzor, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, 18 éven át a Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézetének igazgatója. Számos rangos külföldi intézményben is dolgozott, vendégkutató volt többek között a Harvard Egyetemen is. Iskolateremtő az immunológia, a genomika és a bioinformatika területén, évtizedek óta jelentős szerepet játszik a kutatók és orvosok újabb generációinak felnevelésében is.