Séllei NoémiÚjságíró
Miskolc — Gondtalan kölyökkutyaként játszik a Baráthegyi Vakvezető és Segítő Kutya Iskola központjában az a kilenc kis labrador, amelyek hét hete születtek meg az alapítvány tenyésztési programjában.
Török Sándorné Kata (53) maga is látássérült,az iskola önkéntese. A labrador kölykök nála születtek, és jelenleg is ő gondozza őket a férjével miskolci otthonukban.
– Nagyon jó velük lenni, minden lépésüket figyelni, hogyan fejlődnek. Olyanok, mint a gyerekek, egy pillanatra sem szabad őket szem elől téveszteni. Még egy éjjeli kamerát is felszereltünk a házba, ha nyüszítést hallok az éjszaka, azonnal rohanok is ki hozzájuk, hogy megnézzem, minden rendben van-e – meséli Kata, akinek nagy gyakorlata van már a kutyusok nevelésében, már a harmadik almot gondozza.
– Terelgetem, tanítom őket, gyakorlatilag már szobatiszták. Az étvágyuk is nagyon jó, egy nap háromszor esznek, körülbelül három felnőttkutyának megfelelő adagot. Nehéz lesz tőlük megválni, de tudom, hogy jó helyre kerülnek. Követem az életútjukat, látom, amikor kiképzik őket, amikor vizsgáznak. Azért bevallom, van egy titkos kedvencem, Szamba. Ő a legkisebb az alomban, de a legélénkebb is. Ha jönnek a kölykökért, lehet, hogy őt eldugom – viccelődik az önkéntes, aztán ölébe is veszi a kis Szambát.
Hamarosan el kell válniuk egymástól, Szamba és testvérei ugyanis nevelőcsaládokhoz kerülnek.
(Ez is érdekelheti: Szerető családot kapott Nico, a nyugalmazott vakvezető kutya)
Komondi Piroska, az alapítvány szakmai vezetője már tesztelte a kölyköket, első körben arra voltak kíváncsiak, hogyan reagálnak az új ingerekre, milyen az egyéniségük, ami alapján eldöntik, melyik lesz a leendő vakvezetők számára a legideálisabb önkéntes kölyöknevelő család.
– Egyéves korukban dől el, alkalmasak-e vakvezető kutyának. Rengeteg szempontot figyelembe veszünk, a legfontosabb az alkalmazkodóképesség és az együttműködésre való hajlam. Már a nevelőcsaládoknál elkezdik a fegyelmezőmunkát, később a kiképzésükkor ezeket a feladatokat átvesszük, majd következik a városismeret. Sokat járjuk a várost, előbb pórázzal, aztán hámmal. Ha úgy ítéljük meg, hogy a kutya képes egy látássérült embert biztonságosan vezetni, jöhet a kiképzői vizsga. Ezt követően kerülnek látássérült emberhez, akivel még szintén gyakorolni kell – teszi hozzá Piroska.
Drága az ebek kiképzése
A Baráthegyi Vakvezető Kutya Iskola azért indította el tenyésztési programját 3 évvel ezelőtt, hogy minél több tehetséges és alkalmas kutya kerüljön vakvezetőképzésbe, hiszen sokan várnak vakvezető kutyára. Hazánkban a látássérültek mindössze 1 százaléka közlekedik vakvezető kutyával. Angliában ez 10 százalék. Egy kutya nevelése, kiképzése 1,5-2 millió forint. Az alapítvány végigkíséri vakvezetőik egész életét. Segítenek a tanulásban és akkor is, ha állatorvosi probléma, egyéb költség merül fel.
