Ahogy azt Gulyás Gergely már a csütörtök délelőtt bejelentette, a szerdai kormánydöntés szerint 27, az átlagosnál rosszabb pénzügyi helyzetben lévő település számára működési támogatást, 5 nem megyei jogú városnak pedig fejlesztési célú forrásokat biztosít. A kormányzati támogatások összértéke mintegy 23 milliárd forint – olvasható Miniszterelnökség közleményében, amelyben azt írták: a döntést nem pártpolitikai szempontok, hanem a rászorultság, az arányosság és a méltányosság elvei határozták meg. Kormánypárti és ellenzéki települések egyaránt részesülnek a kormányzati pluszjuttatásokból.
A többi település esetében a kormány a gazdaság újraindítását célzó helyi beruházásokat fog támogatni.
A főváros és a budapesti kerületek vonatkozásában a kormány szerdai ülésén arról is határozott, hogy ezen önkormányzatok számára egyelőre nem biztosít pluszjuttatásokat.
Budapest gazdasági teljesítménye az országos átlag kétszerese, fejlettsége az uniós átlag 151 százaléka. A főváros emellett jelentős pénzügyi tartalékokkal is rendelkezik: pénzeszköz- és állampapír-állománya meghaladja a 120 milliárd forintot – áll a közleményben.
Azt írták, Budapesten mind költségvetési, mind uniós forrásokból jelenleg több ezer milliárd forint értékben zajlanak közlekedési, energetikai, egészségügyi, oktatási, városrendezési és egyéb infrastrukturális fejlesztések. Emellett a kormány a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) 20 százalékát, mintegy 500 milliárd forintot tervez budapesti, további több száz milliárd forintot pedig az agglomerációt célzó fejlesztésekre fordítani.
Karácsony Gergelyt nem lepte meg, hogy kimaradt a főváros a kompenzációból. Facebook-oldalán egyebek mellett azt írta, „a kormány most 23 milliárdos önkormányzati kompenzációt jelentett be, miközben csak Budapestet a decemberi döntéssel több mint 31 milliárd forintos bevételtől fosztották meg”. Véleménye szerint bár a tavaly decemberi döntésekkor még ezt ígérte a kormány, sem érdemi kompenzáció, sem érdemi egyeztetések nem lettek.
Íme az összegek
A kormány a kompenzációhoz három kategóriát határozott meg.
- Az elsőbe a leggazdagabb települések tartoznak, ezeknek fejlesztési támogatást igen, működési támogatást viszont nem adnak.
- A második kategóriában a kieső iparűzési adóbevétel 75 százalékát megtérítik.
- A harmadik kategóriában, a legszegényebb településeknél ez az arány 100 százalék.
Általános működési támogatásból a legtöbbet, közel hárommilliárdot Debrecen kapta, a következő Pécs mintegy 2 milliárddal, majd pedig Szeged 1,950 milláddal. Alább a lista.
Általános működési támogatás
1. Baja: 560 millió forint
2. Békéscsaba: 600 millió forint
3. Cegléd: 388 millió forint
4. Debrecen: 2 925 millió forint
5. Eger: 825 millió forint
6. Érd: 777 millió forint
7. Gyula: 400 millió forint
8. Hajdúböszörmény: 386 millió forint
9. Hódmezővásárhely: 600 millió forint
10. Kaposvár: 680 millió forint
11. Kiskunfélegyháza: 530 millió forint
12. Kiskunhalas: 380 millió forint
13. Miskolc: 1 350 millió forint
14. Nagykanizsa: 588 millió forint
15. Nyíregyháza: 1 425 millió forint
16. Orosháza: 430 millió forint
17. Ózd: 180 millió forint
18. Pápa: 350 millió forint
19. Pécs: 2 050 millió forint
20. Salgótarján: 280 millió forint
21. Sopron: 750 millió forint
22. Szeged: 1 950 millió forint
23. Szekszárd: 422 millió forint
24. Szentendre: 460 millió forint
25. Szentes: 280 millió forint
26. Szolnok 825
27. Zalaegerszeg 630
Fejlesztési támogatásból 5 település 16 projektjére jutott, az alább ismertetett elosztásban. Itt értékben Dunakeszi a nyertes egy 600 millió forintos önerő-támogatással. Vác 398 millió támogatáshoz jut négy projektjére, Gyöngyös mintegy 315 milliót kapott összesen 6 projektre. Siófoknak 271 millió forintot juttat a kormányzat fejlesztésre.
A kormány által a szerdai döntéssel támogatott települések listája a kormányzati portálon is elérhető.
A kormány 2021 tavaszán Balla György miniszteri biztos és Fürjes Balázs államtitkár vezetésével minden 25 ezernél több lakosú település önkormányzatával egyeztetett, ennek során a felek áttekintették a települések pénzügyi helyzetét, különösen azok költségvetését, a kieső adók mértékét, az adóerő-képességet, valamint a rendelkezésre álló pénzeszköz- és állampapír-állományt – olvasható a Miniszterelnökség közleményében.
Megemlítették még, hogy a kormány ekkor arról is döntött, hogy a 25 ezernél kevesebb lakosú települések számára a kieső iparűzésiadó-bevételeket teljes egészében megtéríti. Ez körülbelül 50 milliárd forintnak megfelelő összeg.
