Magyarországon a vízhiány a következő évtizedben komoly problémává dagadhat.
Most már évek óta nem telik el úgy nyár, hogy hazánkban ne dőlne meg pár melegrekord. Júliusban például Adonyban dőlt meg egy korábbi csúcs, amikor 40 foknál is többet mértek.
A pokoli hőséghez pedig egy ritkán látott probléma is társult.
Volt, hogy több budapesti környéki településen pár napra vízhiány állt be. A nyár első felében Pécelen például az önkormányzat jelezte: büntetést kap az, aki a kertjét vezetékes vízzel locsolja.
A Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. honlapján pedig egy ideig az alábbi felhívás állt:
Társaságunk felszólítja a Felhasználókat, hogy a locsolást, az automata öntöző rendszer működtetését, a házi úszómedence töltését, és egyéb nem létfontosságú vízfelhasználást a kánikula időtartamára szüneteltessék!
A szakemberek már korábban figyelmeztettek rá, hogy efféle problémák Magyarországon is fel fogják ütni a fejüket.
A vízhiány a nagyvilágban egyébként is egyre égetőbb problémává válik. Időszakos vízhiánytól 2000-ben még 500 millió ember szenvedett, de a számuk egy ENSZ jelentés szerint 2050-re fel fog menni 1,9 milliárdra.
A közel-keleti és az afrikai országok mellett Ausztrália, Dél-Ázsia és az Egyesült Államok nyugati partja is ott van a kiemelten érintett régiók között. Kaliforniában kánikula idején a kertvárosokban már nem is igen öntözik az udvarokat.
Mivel a helyiek igyekeznek környezettudatosan élni, ezért nyaranta inkább hagyják, hogy a gyep teljesen kiszáradjon.
A legvízhiányosabb területek a világon
Forrás
Magyarország szerencsére nem tartozik az igazán veszélyeztetett területek közé. Egy amerikai kutatóintézet a World Resources Institute összeállított egy listát azokból az országokból, ahol a leginkább tartani kell a vízhiányról. Az élen Katar, Izrael és Libanon végzett. Magyarország viszont a vízhiány veszélyes területek ranglistáján csak a 113-dik helyen áll.
Viszont azt látni kell, hogy itthon sem minden régióban hasonlóak a viszonyok. A Homokhátság, amely az ország tizedét teszi ki például már tavaly félsivatagnak lett minősítve.
Bár a vízhiány most Pest megyére sújtott le ez főleg annak köszönhető, hogy Budapest agglomerációjában a rendszerváltás óta jelentősen megnőtt a lakosság száma.
Pest megyében most úgy 150 ezerrel több ember él mint 2001-ben.
Az infrastruktúra viszont nem mindig követte le ezt a fejlődést. Pécelen pedig az okozott gondot, hogy a kánikula előtt nem sokkal a város ívóvízellátásáról gondoskodó 15 vízműkútból kettő elromlott. Mire megjavították őket már jött a forróság, ami persze megnövekedett vizfogyasztással jár. A kánikula beköszöntéig azonban a víztározókba nem töltődött vissza elég víz.
Ha viszont előretekintünk akkor hosszútávon Pest megyénél is nagyobb gondjai lehetnek az Alföldnek.
Forrás
Fontos leszögezni, hogy a globális felmelegedés nem fogja elapasztani az esőfelhőket. Ami azt illeti a csapadék éves mértéke valószínűleg változatlan marad. Viszont felerősödnek a szélsőségek és megváltozik a csapadék eloszlása. Miközben egyre nagyobbak lesznek a tavaszi és az őszi esők nyáron egyre ritkábban lesznek zivatarok.
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság még múlt decemberben készített egy vitaanyagot. Ebben pedig megállapítják:
A nyári csapadék a következő évtizedekben 5 százalékot, az évszázad végére pedig 20 százalékot elérő csökkenése bizonyosnak tűnik.
A vitaanyag azt is megjegyzi, hogy a vízhiány egyre nagyobb kockázati veszélyt jelent hazánk fenntartható fejlődésében. Az Alföldön jelentősen csökken az öntözésre fordítható felszín alatti víz mennyisége is. A szárazabb időjáráshoz kapcsolható romló ökológiai állapot mellett a felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák és a vizes élőhelyek válhatnak veszélyeztetetté a klímaváltozás következtében.
A közüzemi vízhasználat nagysága néhány környező országban 2018-ban (m³/év/fő)
| Románia | 26,4 |
| Csehország | 30,9 |
| Lengyelország | 33,7 |
| Magyarország | 35,0 |
| Szlovénia | 38,4 |
| Ausztria* | 43,0 |
| Szerbia | 45,2 |
*becsült adat a korábbi évek alapján; Forrás: Eurostat
Itthon egyébként egy ember átlagosan egy nap 96 liter vizet fogyaszt el. A legnagyobb vizfelhasználónak azonban az ipar számít.
A hazai vízfelhasználásnak körülbelül a 76 százalékáért felelnek. Ezzel szemben a közüzemi vízkivitel aránya 14 százalék körüli.
