Orbán Viktor: Szamizdat 15.
A refugee reacts after Hungarian riot police use water cannon to push back refugees at the Hungarian border with Serbia near the town of Horgos on September 16, 2015. Europe's 20-year passport-free Schengen zone appeared to be a risk of crumbling with Germany boosting border controls on parts of its frontier with France as migrants desperate to find a way around Hungary's border fence began crossing into Croatia. With a string of EU countries tightened frontier controls in the face of the unprecedented human influx, the cherished principle of free movement across borders -- a pillar of the European project -- seemed in grave jeopardy. AFP PHOTO / ARMEND NIMANI

Az Európai Bíróság ítéletével arra kötelezte Magyarországot, hogy
ellentétben az Alaptörvény szabályaival engedje be azokat a
migránsokat, akiket eddig a kerítés és a magyar határőrök
feltartóztattak. Határőreink nem engedték, hogy a migránsok
belépjenek. Ha ezt jogellenesen megtették, nem maradhattak
Magyarország területén. Menedékjog iránti kérelmük elbírálását
Magyarországon kívül kellett kezdeményezniük.
 A magyar kormány az Alkotmánybírósághoz fordult a kérdéssel: Mi a
teendő?
 Az Alkotmánybíróság három döntést hozott.
 1.    Megerősítette, hogy a kormánynak alkotmányos identitásunkat meg
kell védenie, akkor is, ha ez ellentétes az Európai Bíróság
ítéletével.
 2.    Kimondta, hogy amennyiben az Unió intézményei nem gyakorolják
hatékonyan a megosztott hatásköröket, a magyar hatóságok
gyakorolhatják azokat.
 3.    Leszögezte, hogy a migráció és az emberi méltóság  kapcsolata az
őslakosok szempontjából is vizsgálandó.
 Történelmi jelentőségű határozat.
 Nem könnyű olvasmány. Középpontjában az ember és az emberi méltóság
áll - úgy, ahogyan az Európában már csak elvétve látható.
 Az emberi méltóság védelmében a nemzetközi bíróságok ugyanazt az
utat járták be, mint a progresszív Európa társadalmai általában.
Kiszakították az egyént természetes nemzeti, nyelvi, kulturális,
családi és vallási közösségeiből. Tagadják, hogy az ilyen
közösségekhez tartozás az önazonosság és így az emberi méltóság
része. Tagadják, hogy ez alapjogi védelmet érdemel. Ma már csak
egyének léteznek, akik tulajdonságok nélküli emberek: élhetnek
bárhol, beszélhetnek bármilyen nyelven, imádkozhatnak bármilyen
istenhez.
 A hagyományos közösségek teljesen védtelenné váltak: nemcsak a
politikai progresszió áll velük szemben, hanem a jog is. Ma az
európaiaknak nincs joguk eldönteni, kivel kívánnak egy hazában élni
- még akkor sem, ha a tömeges bevándorlás az egyéni identitásuk
alapját jelentő hagyományos közösségek felbomlásához vezet. Végső
soron, alapjogi értelemben ma az európaiaknak nincs joguk
hazájukhoz, nyelvükhöz, kultúrájukhoz, családjukhoz és Istenükhöz.
 Az Alkotmánybíróság határozata ezzel szemben foglal állást. A feje
tetejéről a talpára állítja vissza az emberi jogok rendszerét. Ebben
a megvilágításban érdemes olvasnunk mindazt, amit az Európai Unió
hatásköreiről és Magyarország szuverenitásáról ír. A magyar államnak
kötelessége megakadályozni az önazonosság jelentős sérelmét - akkor
is, ha ez az Európai Bíróság döntése, vagy az uniós
hatáskörgyakorlás hiányosságai miatt következik be. Az nem fordulhat
elő, hogy a Magyarországon élők hagyományos társadalmi környezete
demokratikus felhatalmazás és állami ellenőrzés nélkül változzon meg.
 Haza csak ott van, hol jog is van. Az Alkotmánybíróság szerint
pedig a magyaroknak joguk van saját hazájukhoz.
     Orbán Viktor
     Kiadó: Miniszterelnöki Sajtóiroda