Karikó Katalin magyar biokémikus és Drew Weissman amerikai mikrobiológus kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat, jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben. Az illetékes bizottság indoklása szerint Karikó Katalin és Drew Weissman a díjat a nukleozid módosítással kapcsolatos felfedezéseiért kapja, amelyek lehetővé tették a Covid-19 elleni hatásos mRNS-alapú vakcina kifejlesztését, olvasható az MTI híradásában.
A díjazottak úttörő eredményeikkel, amelyek alapvetően megváltoztatták az mRNS és az immunrendszer kölcsönhatásának megértését, hozzájárultak a vakcinák példátlanul gyors fejlesztéséhez a modern kor egyik legsúlyosabb, emberi egészséget fenyegető veszélye idején. Gunilla Karlsson Hedestam, a Nobel-díjat odaítélő testület tagja kiemelte, hogy a két tudós munkája rendkívül fontos volt az életmentés szempontjából, különösen a világjárvány korai szakaszában.
Míg Karikó Katalinról az utóbbi években szinte mindent leírtak már Magyarországon, addig kollégája, Drew Weissman neve már kevésbé csenghet ismerősen idehaza. A JTA cikke szerint a 64 éves Weissman édesapja zsidó, édesanyja nem, ennek ellenére úgy nőtt fel, hogy otthon a zsidó ünnepeket tartották meg családi körben.
Felesége, Mary Ellen pedig egy kimondottan hagyományőrző zsidó családból származik. Gyermekeiket a Philadelphia külvárosában lévő konzervatív zsinagógában, a Temple Beth Hillel/Beth El-ben működő talmud-tóra oktatásra küldték a zsidóságról tanulni. Mary Ellen Weissman tevékenyen részt vesz a Momentum nevű szervezet munkájában, amely a zsidó nők Izrael iránti elkötelezettségét igyekszik erősíteni, és férjével együtt támogatói a szervezetnek.
Drew Weissman egy korábbi interjúban arról beszélt, hogy személyes vallási beállítottsága nem kifejezetten a zsidósághoz kapcsolódik. „Inkább daoista vagyok, abból a szempontból, hogy szerintem a Föld, a természet az élet legfőbb összetevője” – mondta, hozzátéve, hogy szerinte „ez az, amit ünnepelni kell”.
Karikó és Weissman együttműködésének története 2020-ban vált ismertté világszerte, amikor a technológia, amellyel több mint két évtizeddel korábban kezdtek el kísérletezni, lehetővé tette a korona-vírus okozta világjárvány elleni hatékony vakcinák gyors létrehozását.
A páros először 1998-ban találkozott egymással kutatási anyagok fénymásolása közben, és rájöttek, hogy hasonló témákon dolgoznak. Karikó Katalin azt próbálta bebizonyítani, hogy a hírvivő RNS-t, azt a genetikai anyagot, amely megmondja a sejteknek, hogy mit tegyenek, lehet programozni. Weissman pedig a HIV elleni vakcinán dolgozott akkoriban.
Ezt követően összefogtak, és 2005-ben publikáltak egy tanulmányt, amelyben kimutatták, hogy az mRNS-t valóban meg lehet változtatni, hogy a sejteket bizonyos cselekvésekre utasítsák. Áttörésükről azonban évtizedekig nem vettek tudomást, amíg világossá nem vált, hogy a COVID-19 ellen is fel lehet használni, amely több százezer ember halálát okozta és megbénította a világgazdaságot.
Technológiájukból származik mind a Pfizer, mind a Moderna vakcinája, amelyek szokatlan gyorsasággal és hatékonysággal érkezett meg 2020 végén, és amelyekkel együttesen több milliószor oltották be a lakosságot világszerte.
Drew Weissman a nobelprize.org oldalon megjelent interjúban elmondta, először Karikó Katalin hívta fel a hírrel, és kezdetben bizonytalanok voltak, hogy tényleg igaz-e, azt hitték, valaki viccelődik velük. Egy élet álma vált valóra a díjjal, pedig nem olyan ember, aki a díjakért dolgozik. A Nobel azonban a legnagyobb elismerése a munkájuknak – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy csodálatos élmény megkapni.
A Karikó Katalinnal közös munkáról szólva felidézte, hogy húsz éven át szó szerint egymás mellett dolgoztak. Megjegyezte, mindkettőjüknek vannak alvásproblémái, így általában hajnali 3-5 óra körül emailen küldözgették egymásnak az új ötleteket. Mindig stimuláló volt a közös munka – mondta.
Arra a felvetésre, hogy a Nobel-díj körüli felhajtás figyelemelvonó hatású lehet, Drew Weissman azt mondta: semmi sem vonhatja el a figyelmét a munkától. Az elmúlt időszakban Karikó Katalinnal együtt beutazták a világot, díjátadókra, előadásokra, megbeszélésekre jártak. Példaként említette, hogy vasárnap ért haza Dubajból, múlt hétvégén Bostonban volt, két hét múlva pedig Thaiföldre megy, de ez nem akadályozza a tudományos munkát, még mindig hetente találkozik laboratóriuma minden munkatársával, ha nem személyesen, akkor online.
Beszélt arról is, hogy elindítottak egy új csoportot, amellyel a vakcinaellenesség, az álhírek, a dezinformáció ellen küzdenek, mert bármennyire is fontos maga a vakcina, ha az emberek nem adatják be maguknak, nem működik. Arra a kérdésre, hogy ebben a munkában segíthet-e a Nobel-díj, azt mondta: azoknál az embereknél, akik bizonytalanok a vakcinával kapcsolatban, de hisznek a tudományban, segíthet.
