ujkeletlive
Két nyilatkozat
Netanjahu – ki mondta, hogy nem támadjuk Iránt?
A gázai rendezés miatt a Biden – kormánnyal kialakult nézeteltérések, illetve a koalíción és saját pártján belül is érezhető feszültségekkel a háttérben, Binjámin Netanjahu miniszterelnök csütörtök este rendhagyó sajtótájékoztatót tartott a tel-avivi Kirja katonai parancsnokságon.
“Az izraeliek és palesztinok közötti konfliktus nem a palesztin állam hiányáról, hanem a zsidó állam létezéséről szól, “– közölte a miniszterelnök válaszként a Biden-kormányzat felvetésére a kétállami diplomáciai útra való visszatérést illetően, összekötve a Netanjahu – korszak végét saját pártján belül emlegető hírekkel.
„Mondhatok valamit arról, amit Netanjahu – utánnak hívnak. Nem szeretek harmadik személyben beszélni magamról, de azok, akik Netanjahu másnapjáról beszélnek, a Palesztin Hatóság által vezetett palesztin állam létrehozásáról beszélnek,” – hárította a kérdést a gázai háború és a diplomácia konfliktus irányába, emellett a miniszterelnök kritizálta Joáv Gallant védelmi minisztert a katari gyógyszerellátmány körül kialakult mulasztásokkal kapcsolatban, az izraeli médiát pedig azzal vádolta, hogy hírei a háború előrehaladtával nem eléggé optimisták, hangsúlyozva, hogy a Hamász és Irán kormánya feloszlását, és új választások kiírását reméli a háború közepén.
Az Egyesült Államok ismét előtérbe helyezte a szaúdi normalizációs megállapodásra irányuló törekvését, melynek feltétele a palesztin államisághoz való izraeli hozzájárulás. A miniszterelnök állítólag elutasította a washingtoni vezetés a tárgyalások felvételére irányuló kérését, mire Matthew Miller, a külügyminisztérium szóvivője azt mondta, hogy Izraelnek “nagyon nehéz döntésekkel kell szembenéznie az elkövetkező hónapokban,” hozzátéve, hogy “a gázai konfliktus véget fog érni, és a konfliktus végén valakinek újjá kell építenie, valakinek kormányoznia kell, valakinek biztonságot kell nyújtania Gázában.”
Netanjahu azonban arra hivatkozott, hogy “minden területen, ahonnan kivonulunk, a terror ellenünk irányul,” kifejtve, hogy ide tartozik Dél-Libanon, Gáza, illetve Júdea és Szamária, amely területek felett Izraelnek fenn kell tartania a teljes biztonsági ellenőrzést.
“Ez ellentétes a palesztin szuverenitás eszméjével, de ez ellen nem lehet mit tenni,” – tette hozzá, hangsúlyozva, hogy mindezt ismertette az amerikaikkal is, és ezúton felvállalja, mint az ország miniszterelnöke, hogy “nemet mondjon még a legjobb barátainknak is. Nemet mondani, amikor szükséges, és igent mondani, amikor lehetséges.”
Netanjahu továbbá kiemelte, hogy neki köszönhetően a zsidó állam normalizálta kapcsolatait négy arab országgal az Ábrahám Egyezmény keretében, ahogyan elkötelezett a béke körének további kiterjesztésével a térségben.
A gázai háborút illetően a teljes győzelem elérését tűzte ki célul, amely magában foglalja a terrorcsoport megsemmisítését, a Hamász demilitarizálását, a Palesztin Hatóság nélküli gázai helyi kormányzást, és az enklávéban fogva tartott túszok szabadon bocsátásának biztosítását.
“Ki mondta, hogy nem támadjuk Iránt? Támadunk,” – közölte váratlanul Netanjahu, közzétéve, hogy “Irán a polip feje, mindenhol látni a csápjait, a hútiktól a Hezbollahon át a Hamászig.”
A továbbiakban, a miniszterelnök felvázolt egy három frontos helyzetet, amellyel az izraeli hadsereg Izrael déli és északi határain, valamint a tengeri vizeken is felveszi a harcot Irán ellen.
“Izraeli miniszterelnökként kötelességem megakadályozni Iránt abban, hogy nukleáris fegyvereket szerezzen, nemcsak biztonságunk és létezésünk, hanem az egész világ védelme érdekében,” – tette hozzá, kiemelve, hogy Izrael az ő vezetése alatt legalább 10 évvel késleltette Iránt az atomfegyverek előállításától, majd részletek közlése nélkül hozzátette, hogy még többet is tehet ez ügyben.
Eizenkot – nem lesz Entebbe-művelet a gázai túszok megmentésére
A háborús kabinet tagja Gadi Eizenkot, aki a gázai harcok során vesztette el fiát, a 12-es csatorna “Uvda” című műsorában többek között a libanoni háború lehetőségéről, a társadalmi bizalom visszaállításáról, és az életben lévő túszok kiszabadításáról nyilatkozott.
“Megakadályoztunk egy nagyon rossz döntést, mert amennyiben Libanon megtámadásáról döntenek, akkor Szinwár stratégiai elképzelését valósítottuk volna meg, egy azonnali regionális háború kirobbantása véget, – mondta Eizenkot, utalva arra, hogyan próbálták elejét venni egy északi háború eszkalálódását Beni Gantzal közösen. Elmondása szerint Izrael jelenléte az északi hadszíntéren bevonva Szíriát, esetlegesen Irakot, és Iránt azt eredményezte volna, hogy az államalapítás óta a legnagyobb károkat okozó Hamász másodlagos színtérré esett volna vissza.
Eizenkot véleménye szerint északon nem lesz háború – “azonos érdekek fűződnek ahhoz, hogy ne jöjjön ki egy totális háború,” – tette hozzá, hangsúlyozva, hogy a Hezbollah vezetője nagyon fél tőle, mindamellett Izrael számára jelenleg egyrészt a gázai eredmények elérése a legfontosabb, megpróbálva lezárni ezt a részét a harcoknak, másrészt viszont a védelmi erőket fel kell készíteni egy lehetséges északi frontra.
Binjámin Netanjahu miniszterelnök módszereit illetően, Eisenkot azt válaszolta, hogy jelenleg a kollektív, és a közös kabinet döntéseiben bízik, miközben kiemelte, a vezetőt döntései, és az alapján ítéli meg, ahogyan az országot vezeti. Emellett, úgy véli, hogy Izraelben a következő hónapok során új választásokat kell kiírni.
“Néhány hónapon belül vissza kell fordulnunk az izraeli választókhoz, hogy megújítsuk a bizalmat, mert jelenleg nincs. A helyzet összetett, mert egyrészt egységet akarunk az ellenséggel szemben, és a katonák felé, akik most harcolnak. Másrészt pedig Izrael Állam egy demokratikus ország, amelynek egy ilyen súlyos esemény után fel kell tennie magának a kérdést, hogyan tovább egy olyan vezetéssel, amely szánalmasan elbukott.”
A Gázában fogva tartott túszok kérdésével kapcsolatban Eizenkot kijelentette – “nem lesz Entebbe-szerű művelet a gázai túszok megmentésére,” – hangsúlyozva, hogy a túszok élve való kiszabadítása egyezség nélkül nem lehetséges.
“A túszok úgy vannak szétszórva – a föld alatt is, hogy kiszabadításuk valószínűsége rendkívül kicsi a katonai tevékenységek révén. Az erőfeszítések továbbra is folynak, és minden lehetőséget keresünk, de a valószínűség alacsony.”
A Hamász elleni hadművelet folytatását illetően, Eizenkot úgy véli, hogy januárban sorsdöntő döntések születnek majd a háború folytatásáról.
“Stratégiai eredményt, csak részben értünk el. Nem győztük le a Hamász szervezetét. Aki azt mondja, hogy nagyon jelentős károkat okoztunk, és az övezet északi részén a képességek megsemmisítése megtörtént, az igazat mond,” – tette hozzá.
The post Politika – a miniszterelnök és Gadi Eizenkot nyilatkozatai first appeared on Új Kelet online.
