A nyugdíjas nem unatkozik. Ha nincs gondja, keres magának.
Hátralévő időmet egy lapra tettem fel. Keresem az igazamat, próbálom visszaszerezni a becsületemet, amelyet két jól megtermett rendész és vezetőjük valamint az általuk felbujtott két rágalmazó elbitorolt a szemenszedett hazugságukkal.
Nevezzük meg a támadóimat – Szabó Krisztián és Tóth Tamás, akik merő unalomból, minden indok nélkül felkarjaimat lefogva kirángattak a kocsimból és hátrabilincselték a kezeimet. Majd ehhez Kovács László Csaba az akkori rendészeti vezető felbujtott két hamis rágalmazót, akik klasszikus Colombo ballonban láttak, hogy pisztollyal támadtam meg a két derék rendészt. A két hamis tanú közül Petróczi Attila a vádemelést készítő ügyész barátja a törvényszéken felsült, kizárták a vallomását. A másik hazudozó Soltész Edina, aki nem akart tanúskodni, de végül engedett a zsarolós Kovács László Csabának, az ítélethozatalig titokban tartotta a nevét. Csak utána derült ki, hogy nem más, mint egy régi ismerősöm Kisvárkonyi Csaba élettársa és éppen együtt jártak arra a posta előtt, de mire odaértem már a földön feküdtem, hátamon térdelt a két rendész, akkor zsebeltek ki.
Ma déltájban volt szerencsém találkozni dr. Puskár Józseffel, a miskolci járásbíróság elnökével, akinek elpanaszoltam, hogy szerintem gyanús körülmények között az ügyemet elvették az elsőre kijelölt bírónőtől, s akire rá szignálták részrehajlóan, elfogultan és nem éppen pártatlanul vezette a tárgyalást. Orbitális méretű naivitással készültem erre a fogadóórára, gondoltam akad majd valaki, akinek feltűnik ez a nem szokványos bírócsere. A tárgyalás harmadik harmadában. Már csak azért is, mert az ügyemre ráállított bírónő elvetette elődje tárgyalási tervét, semmire nem volt kíváncsi, tanúimat nem idézte be és a támadóimat védelmükbe vette. Az indoklásban leszögezte – a rendésznek is lehet rossz napja. Tehát ha közülük valaki mondjuk éppen egy főügyészt inzultál minden ok nélkül – ez megesett – sebaj, Szabó Krisztián biztosan bal lábbal ébredt.
A polgár nem mindennap cserélhet eszmét egy járásbíróság elnökével. Így aztán jólesett, hogy kipanaszkodhattam magamat, de láttam, érzékeltem nem nagyon akar hinni a füleinek. Azzal szerelt le, hogy természetesen a bíró is tévedhet első fokon ám a törvényszéken meg a táblán és a kúrián már trióban ítélkeznek. Tehát ha Tőzsér Ildikó helytelenül döntött – a végzése hemzseg a tévedésektől, állításai ellentmondanak a tényeknek – akkor ezt a törvényszéken kiszűrik. Meg is tették, amikor az egyik hamis tanút kizárták. Most tudtam meg egyenesben, hogy ilyenkor nem a bíróság feladata a rágalmazó meggyanúsítása. Ám, hogy kié lenne az nem derült ki, pedig fontos lenne.
Elégedetten hallgattam, elnök úr négyszer ismételte meg, a bíró is tévedhet. Hozzá is teszem, nem mindegy, kinek a javára. Az viszont megdöbbentő, hogy tévedéseiket csak a debreceni ügyészség vizsgálhatja és jómagam mint sértett, kárvallott, áldozat panaszt tennék, ezt csak ügyvédi ellenjegyzéssel tehetem. Miközben kis hazánkban nem akad egyetlen egy ügyvéd sem aki nevét adná egy bíróval szembeni feljelentésben. Ki az a balga , aki így kockáztatná leendő ügyfelei érdekeit. A kormányhivatal jogsegélyszolgálatának kirendelt ügyvédjei is lerázták magukról ezt a megbízást. Talán a sokat emlegetett jogállamiság keretein belül ezt az eljárási rendszert is érdemes lenne korrigálni.
Végül nem sokra mentem – telik múlik az idő – bármi is történjék, borítékolom a járásbíróság válaszát. Jogszerű volt az első bíró lecserélése. Négy év után ki lesz az a balga , aki korábbi állítását majd a kedvemért felülbírálja. Megtudtam, sem a védőt sem a vádlottat nem kell a bírócseréről értesíteni. Megjegyzem itt valami nem stimmel – a bírák függetlensége címén – tehát ha valaki nem a szerint ítélkezik, ahogyan tőle azt valaki vagy valakik elvárnák – nem gond, lecserélik mint a turistabusz vezetőjét, menetközben. Indok mindig van, s ha nincs majd találnak.
Esetemben találtak. Egyszerre hármat is, biztos ami biztos.
Közben három magánvádas ügyben is a bírók úgy találták, az ellenem elkövetett rágalmazások mind közvádas bűncselekmény. Megküldték az ügyészségnek immár legalább féléve – elkallodhattak az átiratok mert máig sem döntötttek …. ja és ne feledjem még csak érdeklődni sem lehet ilyen ügyekben, mert nem tudni kihez kerültek ezek a hivatalos levelek.
A héten még a Miskolci Városi rendőrkapitányságon is megfordulok. A kapitányságvezető fogadóóráján ismételten feljelentést teszek – szóban és írásban a fent említett személyek ellen. Erről is beszámolok. Remélem még él a szlogen – szolgálunk és védünk. Engem ne szolgáljanak, inkább védjenek meg a hamis rágalmazóktól, a hivatali hatalmukkal visszaélő rendészek és a zsarolásre vetemedő vezetőjük ellen. Ennyi. Vágó.
