Avi/ujkelet.live
A háború 124. napja: Jichák Goldknopf lakásügyi miniszter, az ultraortodox Jahadut Hatora Párt vezetője a Kikar Hasabbat ultraortodox hírügynökségnek azt nyilatkozta, hogy egyetlen kormánytag sem mond le a Hamász terrorszervezet elleni gázai háború után.
„Nem látok senkit, aki lemondott volna, kinek rossz ez? 64 [kormány]tag van, vannak minisztériumok, minden működik, és van egy szervezett költségvetés” – mondta Goldknopf.
,,A háború másnapján a kormánynak buknia kell? – kérdezte. ,,Mi köze a kormánynak a háborúhoz?”
Likvidálás: A palesztin média délután egy autót célzó támadásról számolt be a dél-gázai Rafahban. A Hamász terrorszervezet később bejelentette, hogy az izraeli csapásban egy vezető rendőrtiszt, Madzsdi Abdel-Al, életét vesztette.
A tiszt a Hamász alá tartozó rafahi rendőrségen az intervenciós erőkért és a rendfenntartásért volt felelős a humanitárius segélyszállító teherautók őrzésére irányuló feladata során.
Blinken Izraelben: Antony Blinken amerikai külügyminiszter szerdán azt mondta Binjámin Netanjahu miniszterelnöknek, hogy kormányának meg kell akadályoznia az izraeliek tüntetését a Kerem Salom átkelőnél, hogy a humanitárius segélyek bejuthassanak a Gázai övezetbe, hivatkozott a Walla hírportál riportere amerikai és izraeli tisztviselőkre.
Tüntetők akadályozták szerdán is a segélyek bejutását Gázába a Kerem Salom átkelőnél:
A források szerint Blinken aggodalmát fejezte ki az Izraeli Védelmi Erők és a nemzetközi szervezetek közötti kommunikáció kudarcai és az elégtelen dekonflikciós mechanizmus miatt is.
Azt is elmondta, hogy a Biden-kormányt nagyon aggasztja Izrael katonai műveletének kiterjesztése a dél-gázai Rafahra.
- Több mint 1 millió palesztin – sokuk máshonnan menekült oda Gázából – koncentrálódik Rafahban és a Gáza és Egyiptom határa menti környező területeken.
- Az Egyesült Államok aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az izraeli erők városban végrehajtott műveletei anélkül, hogy a polgári lakosságot biztonságos területekre evakuálnák, áldozatok tömegéhez fog vezetni.
Blinken és Netanjahu megvitatta a Gázában még mindig fogva tartott túszok kiszabadítását célzó legújabb erőfeszítéseket, valamint az Egyesült Államok „régió tartós békéjére és biztonságára vonatkozó vízióját”.
- Blinken megismételte, hogy az Egyesült Államok támogatja egy jövőbeni palesztin állam elképzelését, és hangsúlyozta, hogy ,,sürgősen kezelni kell a feszültséget Ciszjordániában [Júdea és Szamária], és meg kell akadályozni a konfliktus kiterjedését”.
Joáv Gallan védelmi miniszter közölte a találkozón Blinkennel, hogy a Hamász válasza a fogolycsere javaslatra arra készteti Izraelt, hogy kiterjessze szárazföldi hadműveletét Gázában, mondta egy magas rangú izraeli tisztviselő.
- ,,A választ úgy fogalmazták meg, hogy Izrael elutasítsa azt” – mondta. ,,A Hamász álláspontja a háború folytatását fogja eredményezni, és erőink hamarosan behatolnak még több helyre Gázában” – mondta Gallant Blinkennek.
A Hamász javaslatáról itt írtunk.
Északi front: Az izraeli hadsereg délután közölte, hogy csapást mért a Hezbollah terrorszervezet egyik épületére a dél-libanoni Marwahin faluban.
Vadászgépek az éjszaka a terrorcsoport egy másik posztját is támadták Bani Haijjanban, tette hozzá a hadsereg nyilatkozata.
Szerdán lövedéket lőttek ki Libanonból Har Dov területére, mely nyílt területen landolt, egy másik lövedéket pedig Stula területére irányítottak. Az izraeli hadsereg ágyúzással támadta az indító posztokat.
Változás a hadseregben: Az izraeli hadsereg azt tervezi, hogy növeli a sorkatonák és tartalékosok katonai szolgálati idejét, mivel hosszú háborúra készül a Gázai övezetben, és azon dolgozik, hogy megerősítse személyi állományát a jövő kihívásaihoz.
A biztonsági szolgálatról és a tartalékos szolgálatról szóló törvény tervezett módosításai között, amelyeket a képviselőknek jóvá kell hagyniuk, szerepel a férfiak kötelező katonai szolgálatának három évre való visszaállítása, ahogyan 2015-ig volt.
A tervezett változtatások értelmében 36 hónapig teljesítenek majd szolgálatot a harci és egyéb különleges beosztású női katonák is.
Jelenleg a férfiak 32 hónapig, míg a nők két évig szolgálnak.
A hadsereg emellett azt tervezi, hogy emeli a tartalékos szolgálatból való nyugdíjba vonulási korhatárt.
Jelenleg a katonák 40 évesen, a tisztek 45 évesen vonulhatnak vissza, és 49 évesen amennyiben speciális szerepkört töltenek be, beleértve az olyanokat, mint a sofőrködés.
A hadsereg tervei szerint a tartalékos szolgálatnál 45 évre, a tiszteknél 50 évre, a különleges beosztásoknál pedig 52 évre emelnék a nyugdíjkorhatárt.
Változik a tartalékosok évi szolgálati ideje is.
A tervek szerint a jelenleg három éven belül 54 nap tartalékos szolgálatra kötelezett katonák évi 42 napot fognak lehúzni; azok a parancsnokok, akik nem tisztek, és akik három éven belül 70 napot teljesítenek, évente 48 napot fognak szolgálni; a tisztek pedig, akik három éven belül 84 napot szolgálnak, évente 55 napot fognak szolgálni.
A hadsereg azt is tervezi, hogy 25 napról 40-re növeli a tartalékosok „operatív tevékenységben” való bevetését.
A változtatások részeként a hadsereg további kompenzációt is tervez a harci és egyéb fronton bevetett tartalékosoknak.
A Gázai övezetben zajló háború közepette a hadsereg összesen 287 ezer tartalékos katonát hívott be, bár közülük sokukat már most elengedték a szolgálatból. Ez volt Izrael történetének eddigi legnagyobb tartalékos behívása.
Sok sorkatona a háború közepette befejezte kötelező szolgálatát, és tartalékosként folytatta a harcot.
The post ,,Mi köze a kormánynak a háborúhoz?”, likvidálás és Blinken látogatása first appeared on Új Kelet online.
