Terv van, már csak a pénz hiányzik – megjelent a MINAP-ban

Szívesen s gyakran halljuk,
amit szeretnénk. Jó példa
erre, hogy még csak egy terv
készült a Futó utcai vasbetonváz hasznosítására, de mi
már látjuk is a négyszintes
épületet. Híre ment ugyanis,
hogy Bodnár Gergely Bence
diplomatervében a hejőparki
torzóként ismert és több mint
három évtizede elhagyatott
betonváz beépítését álmodta
meg. Láttam az elképzelést,
de nagy tétben nem fogadnék rá, hogy egyhamar kulcsátadás lesz. Noha az ötlet
minden tiszteletet megérdemel, a makett lenyűgöző, és
az Egyetemváros szomszédságában lévő majdani kollektív ház hasznosnak ígérkezik.
Lenne keletje.
Gadó György barátom,
a Mezőpanel hajdani műszaki vezetője mint az épületváz egyik őstulajdonosa
úgy emlékszik, a kilencvenes
évek elején kezdték az építkezést. Abban az időben Tirpák
András és Varga Dezső volt a
cég igazgatója. Eredetileg egy
négyszintes, hatezer négyzetméteres, üzletekkel és irodákkal teli komplexumot álmodtak ide a megrendelők.
Ne csodálkozzunk a hely
kiválasztásán. Akkoriban
még kevésbé volt beépítve a
Szputnyik utcai benzinkút
környéke, olcsó volt a telek,
és egyébként Nyugaton is
minden nagy bevásárlóközpontot a város határába telepítettek. Tehát az első miskolci shopping center jól jött
volna egy olyan korban, amikor a belvárosi kapualjakban megbúvó butikok milliós
négyzetméterárakon cseréltek gazdát. A Plázának és a
Szinvaparknak még se híre,
se hamva nem volt. Az akkori
újsághírek szerint olyan gyorsan nőtt ki a betonváz, hogy
már az akkori karácsonyra
meghirdették az épület átadását.
Gadó barátom szerint számos oka volt, hogy a beruházás félbemaradt. Talán sok
volt a befektető, és a társaságnak elfogyott a pénze. Csődbe
mehettek, de annyira, hogy
az utolsó számlákat már ki
sem küldték, nehogy még az
elmaradt áfát is a kivitelezőkön hajtsák be.
Vajon az elmúlt harminc
év mennyire viselte meg a betonszerkezetet és megsüllyedhetett-e az épület váza? Nos,
a volt műszaki vezető szerint
nincs ok az aggodalomra, legalább 100 pilléren nyugszik az
épület, és mindezt nem egyszerű cölöpökre helyezték, hanem
kútalapozással tették stabillá.
Szinte atombiztosan áll a betonszerkezet, mivel kutakat
ástak a pilléreknek. Nagy gödröket vájtak, amelyeket kibetonoztak és ezekbe süllyesztették
a kehelyalapokat.
A betontorzó úgy az Avasról, mint az Úttörőparkból
vagy a tapolcai hegyoldalból
jól látszik. Kezdtük megszokni, bár örülnénk neki, ha a
diplomaterv láttán akadna
egy pénzes befektető, aki fantáziát látna a megvalósításra. Ehhez persze még a terület
és a félkész épület tulajdonviszonyait is ki kellene bogozni.
Ami késik, nem múlik.
Egyébként a megyénkben
van egy másik hasonló, félkészre sikeredett monumentális betontorzó. A mezőcsáti
katolikus temető végében négy
egymásba nyúló kereszt emlékeztet arra, hogy ide épült
volna valami. Mint megtudtam, egy helyi lelkész egy óriási kolumbáriumot tervezett
a sírkert végébe. A pap hirtelen halála azonban megakadályozta a megvalósulást, az
egyháza pedig lemondott a
grandiózus ötletről.
SZÁNTÓ ISTVÁN