ujkeletlive

Netanjahu- Macron vita: a miniszterelnök szerint nem az Ensz-határozat hozta létre a zsidó államot, hanem a függetlenségi háborúban elért győzelem

Az izraeli hadsereg libanoni hadműveletének növekvő nemzetközi kritikája hátterében, Binjámin Netanjahu miniszterelnök tegnap telefonon beszélt Emmanuel Macron francia elnökkel.

A miniszterelnök megerősítette eddigi  álláspontját, miszerint ellenzi az egyoldalú tűzszünetet, amely nem változtatna a libanoni biztonsági helyzeten, és az országot a korábbi állapotába helyezné vissza. Netanjahu ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Izrael azért lép fel a Hezbollah terrorszervezet ellen, hogy az ne fenyegesse az északi határon élő izraeli állampolgárokat, illetve  hogy biztonságban visszatérhessenek otthonaikba, és nem fog beleegyezni semmilyen olyan megállapodásba, amely mindezen feltételeket nem biztosítja, és amely nem akadályozza meg a Hezbollah újrafegyverkezését.

Ezenfelül, a miniszterelnök megdöbbenésének adott hangot Macron elnök azon szándékát illetően, hogy Párizsban rendezzenek konferenciát a libanoni kérdésről, olyan résztvevőkkel, mint Dél-Afrika és Algéria, akik tudvalevően megtagadják Izrael alapvető önvédelemhez jogát, és gyakorlatilag elutasítják magát a létezéshez való jogát.

A feszültség továbbra is fennáll a miniszterelnök és a francia elnök, valamint más európai vezetők között a libanoni incidensek fényében, amelyek során az izraeli hadsereg ENSZ-megfigyelőket támadott meg. Macron azt mondta: „Netanjahunak nem szabad elfelejtenie, hogy országát egy ENSZ-határozat hozta létre.” Netanjahu azt válaszolta: „Nem az ENSZ határozata hozta létre Izraelt, hanem a függetlenségi háborúban elért győzelem

A tegnapi beszélgetés után úgy tűnik tovább mélyült a két vezető közötti feszültség, ami azzal kezdődött, hogy Macron hivatala túlzottnak, és a két ország közötti barátságtól elrugaszkodottnak nevezte Netanjahu válaszát a hónap elején bejelentett Gáza elleni fegyverszállítmány embargóra.

Utalva a francia fegyverkorlátozásra utaló bejelentésre, a miniszterelnök október hatodikai közleményében képmutatással vádolta azon vezetőket, akik nem támogatják feltétel nélkül Izraelt, szégyenteljesnek nevezve, hogy miközben Irán továbbra is felfegyverzi a térségben lévő megbízottjait, azok az országok, melyek azt állítják, hogy ellenzik a terrortengelyét most Izrael önvédelmi képességét akarják korlátozni.

Visszatérve a tegnapi beszélgetésre, a Le Parisien francia napilap arról számolt be, hogy a keddi kabinetülésen Macron elnök arra utalt, miszerint „Netanjahu úrnak nem szabad elfelejtenie, hogy országát ENSZ-határozat hozta létre, és ezért emlékeznie kell arra, hogy az ENSZ határozatait be kell tartani.” A francia elnök megjegyzései az ENSZ megfigyelők állítólagos izraeli megtámadására utalnak.

Netanjahu az incidenst követően nyilatkozatban szólította fel az ENSZ megfigyelőit, hogy evakuálják dél-libanoni állásaikat, ami tovább mélyítette a feszültséget Macron és más európai vezetők, például Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel, akik ellenezik az említett kivonulást.

A két vezető közötti tegnapi beszélgetést követően a Miniszterelnöki Hivatal közleményében támadta Macron kijelentéseit, mondván: „emlékeztető a francia elnöknek – nem egy ENSZ-határozat hozta létre Izrael Államot, hanem a függetlenségi háborúban hősies harcosaink vérével elért győzelem, akik közül sokan holokauszt-túlélők voltak, többek között a franciaországi Vichy-rezsim idejéből.”

„Érdemes lenne arra is emlékeztetni, hogy az elmúlt évtizedekben az ENSZ több száz antiszemita határozatot hagyott jóvá Izrael Állam ellen, amelyek célja az egyetlen zsidó állam létjogosultságának és önvédelmi képességének tagadása,” – áll a közleményben.

Figyelmeztetés az merikai fegyverszállítmány megvonására, és az izraeli válasz

Izrael felülvizsgálja az Egyesült Államok magasrangú biztonsági tisztségviselőinek levelét, melyben a gázai humanitárius helyzetet javítására szólították fel a jeruzsálemi vezetést, a katonai segély kockáztatása ellenében, – jelentette a héber média egy washingtoni-izraeli forrásra hivatkozva. 

„A levelet megkaptuk, és azt az izraeli biztonsági tisztviselők alaposan átvizsgálják. Izrael komolyan veszi ezt az ügyet, és szándékában áll, hogy a levélben felvetett aggályokat amerikai kollégáinkkal megvitassa,” – áll az izraeli tisztviselő nyilatkozatában.

A levél szerint az Egyesült Államok közölte Izraellel, hogy a következő 30 napban lépéseket kell tennie a gázai humanitárius helyzet javítása érdekében, különben az amerikai katonai segélyek esetleges korlátozásával kell szembenéznie.

Franciaország, Olaszország és más európai országok már most fegyverembargót emlegetnek, főleg a libanoni hadműveletre vonatkozóan. A szokatlan amerikai figyelmeztetés, miszerint Izrael a katonai ellátmányt veszélyezteti, amennyiben a humanitárius segélyek nem jutnak el Gázába, utalás a Joe Biden amerikai elnök és Binjámin Netanjahu miniszterelnök között kialakult, és az utóbbi időben egyre mélyülő bizalmi válságra.

Izrael továbbra is azt állítja, hogy valójában nem történt változás a gázai  humanitárius segélyek bevezetésével kapcsolatos politikában, Washington azonban a jelek szerint nem bízik a kormány valós szándékaiban. A kedélyek megnyugtatására utal, hogy Joáv Gallant izraeli védelmi miniszter vasárnap telefonon közölte Lloyd Austin amerikai védelmi miniszterrel, hogy a hadsereg nem fogja végre hajtani a volt izraeli tábornokok által javasolt azon tervet, mely szerint lezárják a Gázai övezet északi részébe irányuló segélyeket.

  • A hadsereg a múlt héten újabb szárazföldi hadműveletet indított a Gáza várostól északra fekvő Dzsabalíjában, és elrendelte a térségben élő palesztin civilek evakuálását, emellett október első hetében Izrael lezárta a Gázai övezet északi részébe vezető fő átkelőket, így nem jutott élelmiszer és más ellátmány a több mint 400 ezer civilt magába foglaló területekre.
  • A hadsereg legutóbbi műveletei és kitelepítésre vonatkozó rendelkezései azt a látszatot keltik, hogy a helyi lakosokat elvándorlásra kényszerítik az övezet déli irányába, megfelelően az Izraeli Védelmi Erők nyugalmazott tábornokai egy csoportja által javasolt tervnek, ami az izraeli biztonsági kabinetig is eljutott.
  • Az ominózus terv szerint a gázai övezet északi részét ostrom alá kell vonni, az ott élő közel félmillió palesztin civilt távozásra kell ösztönözni, majd a területen maradó Hamász-militánsokat megadásukig ki kell éheztetni.

Mindezek hátterében az amerikai külügyminiszter, Antony Blinken, és a védelmi miniszter, Lloyd Austin által küldött levélben egy hónapon belül konkrét lépéseket követelnek Izraeltől. Az állandó humanitárius segélyszállítás mellett az amerikai kormányzat követeli, hogy Izrael engedélyezze a Vöröskereszt látogatásait a palesztin fogvatartottaknál, és fagyassza be az UNRWA elleni törvényhozási lépéseket.

A Ynetnek nyilatkozó magasrangú források szerint a Gallantnak és Ron Dermer stratégiai ügyekért felelős miniszternek – és nem Netanjahunak címzett levél, valójában nem okozott meglepetést, mert az amerikaiak már hetek óta figyelmeztettek, mondván, amennyiben a gázai helyzet kezelése az amerikai törvényhozás ellenére történik, még ha akarnának is, akkor sem adhatnak el fegyvert Izraelnek. A levél utolsó figyelmeztetés a katonai segély további folyósításának biztosítására, amelyhez Blinken és Austin aláírása szükséges.

Vallás és politika – újabb fenyegetés a háredi sorkatonai szolgálat alóli felmentésre

Jichák Goldknopf építés és lakásügyi miniszter, az askenázi ultraortodox Jahadut HaTora elnöke  tegnap ismét a koalíció felbontásával fenyegetőzött, mondván, hogy frakciója nem maradhat a kormány tagja, amennyiben a 2025-ös állami költségvetés elfogadásáig a háredi jesiva tanulók  katonai szolgálat alóli mentességet biztosító törvény nem kerül a plénum elé szavazásra.

„Kétségtelen, hogy a sorkötelezettségi törvényt még a költségvetés kormány általi jóváhagyása előtt elfogadják, ha ez nem történik meg, nem leszünk a kormányban,” – mondta Goldknopf a 12-es csatorna riportja szerint, hozzátéve, hogy sok magas rangú ultraortodox rabbinikus vezetővel és politikussal ellentétben ő nem ellenzi a nem teljes munkaidőben jesivába beiratkozott háredi zsidók sorozását.

„Hadd sorozzák be őket, ez nem a mi dolgunk. A mi törvényünk nem védi azokat, akik nem tanulnak Tórát. Szükségem van a sorozási törvényre, hogy azokat a hárediket is besorozzák, akik nem tanulnak,” – tette hozzá, ellentétben azon korábban elhangzott rabbinikus véleményekkel, miszerint egyetlen ultraortodoxot sem lehet katonák szolgálatra kötelezni.

Gideon Sza’ar és pártja belépésével a koalícióba a Jahadut HaTora nélkül a kormány 61 mandátum szűk többséggel rendelkezne, ami meglehetősen megnehezítené a törvényhozást. Amennyiben Goldknopf szándéka valóban a kormány felbontása lenne, akkor drasztikusabb lépésként frakciójával együtt blokkolná a költségvetés megszavazását, ami a Kneszet automatikus feloszlatását jelentené.

A mentességi törvény hiányában Goldknopf korábban tett olyan megjegyzéseket, miszerint akár a végsőkig is elmenne, vagyis a költségvetés ellen szavazna, de Binjamin Netanjahu miniszterelnök állítólag eloszlatta kétségeit és megígérte, hogy kormánya a hónap végéig előterjeszti azt a törvényjavaslatot, amely megkönnyíti az ultraortodoxok számára a sorkatonai szolgálat alóli felmentést.

The post Netanjahu-Macron vita a zsidó államalapítást megelőző ENSZ határozatról first appeared on Új Kelet Live.