Avi/ujkelet.live

A háború 415. napja, északi front: Az izraeli média adatai szerint vasárnap közel 550 légiriadó volt az országban, melyek során több mint 255 rakétát lőttek ki Libanonból Izraelre. Négyszer támadták Közép-Izraelt, valamint egyszer Júdea és Szamáriát is.

A légvédelmi rendszerek elfogták a rakéták egy részét, de voltak becsapódások lakott területen, melyek sérüléseket és anyagi károkat okoztak.

A palesztin média szerint többen megsérültek egy rakéta becsapódása következtében Tulkaremben, mely a Palesztin Hatóság területén van.

Észak Nyilai: A légierő délután megsemmítette a rakétaindítót, mellyel korábban a nap folyamán a Haifa-öböl térségét támadták.

A vadászgépek délután a hírszerző szolgálatok irányításával csapást mértek katonai főhadiszállásokra, melyek polgári épületekben voltak a Hezbollah terrorszervezet fellegváraként ismert Dahiehben, Bejrútban. Ezekből a létesítményekből menedzselte és irányította a Hezbollah az izraeli polgárok elleni harcot.

A célpontok mindegyike a polgári lakosság szívében volt, mely a hadsereg szerint azt bizonyítja, hogy a Hezbollah élő pajzsként használja a civil lakosságot.

A támadás előtt a hadsereg figyelmeztette a lakosságot.

Bocsánat: Az izraeli hadsereg bocsánatot kért, amiért ma csapást mért a libanoni hadsereg egyik dél-libanoni posztjára, megölve egy katonát és megsebesítve 18 embert.

,,Az incidens egy olyan területen történt, ahol a Hezbollah terrorszervezet elleni harcok folynak” – közölte az izraeli hadsereg egy kérdésre reagálva.

A csapás a libanoni hadsereg egyik központját érte Al-Amirija közösségben, az Al-Kalila-Türosz úton.

,,Az izraeli hadsereg sajnálja az incidenst, és világossá teszi, hogy a Hezbollah terrorszervezet ellen harcol célzottan, nem pedig a libanoni hadsereg ellen” – mondta az Izraeli Védelmi Erők, hozzátéve, hogy az incidens további vizsgálata folyamatban van.

Nadzsib Mikati, Libanon ügyvivő miniszterelnöke nyilatkozatában kijelentette, hogy Izrael „közvetlen és véres üzenetet küldött, amelyben elutasított minden erőfeszítést, amely a tűzszünet elérésére, a libanoni hadsereg déli jelenlétének megerősítésére és az ENSZ 1701-es határozatának végrehajtására irányul… Ez az agresszió a nemzetközi közösség ügye, amely hallgat arról, hogy mi történik Libanonnal”.

  • Izrael és a Hezbollah terrorszervezet 2006-ban egy véres, 34 napig tartó háborúban küzdött meg egymással. Körülbelül 165 izraeli és 1200 libanoni halt meg a konfliktus alatt, amely egy ENSZ által közvetített tűzszünettel végződött.
  • A megállapodás, az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1701. sz. határozata, a libanoni katonai csoportok leszerelését, és a nekik szánt fegyverszállítmányok leállítását rendelte el. Ezen felül kikötte, hogy Libanonban csak a libanoni nemzeti hadsereg és az ENSZ békefenntartói lehetnek jelen, mint fegyveres erők.

Tűzszünet? A libanoni rendezésről folyó hektikus tárgyalások hátterében nem árt szót ejteni a libanoni hadsereg és a Hezbollah közötti növekvő feszültségről. A Joseph Aoun tábornok parancsnoksága alatt álló libanoni hadsereg a közelmúltban zárt beszélgetések során tisztázta, hogy nem áll szándékában szembeszállni a Hezbollah-val, jelentette tegnap a KAN közszolgálati műsorszolgáltató.

A libanoni hadseregnek a dél-libanoni harcok befejezése után központi szerepet kéne játszania a rendezésben, hogy visszaszerezze az irányítást a Litanitól délre fekvő terület felett, amely jelenleg a Hezbollah irányítása alatt van. A Nyugat, különösen az Egyesült Államok, nagy reménnyel tekint a térség irányítását átvevő libanoni hadseregben, azzal a céllal, hogy megakadályozza a Hezbollah további megerősödését.

A hét végén azonban a Hezbollahhoz kötődő sajtó a hadsereg parancsnokát, Joseph Aount idézte, mondván, a libanoni hadsereg nem tud nem is akar részt venni egy katonai konfliktusban a Hezbollah-val, mert az polgárháborúhoz és belső lázadáshoz vezethet a hadseregben. ,,A hadsereg nem érdekelt abban, hogy olyan küldetést hajtson végre, amely Izraelt szolgálja” – tette hozzá Aoun.

Egy Bejrútban lévő nyugati tisztviselő, aki kapcsolatban áll a libanoni hadsereggel, kijelentette, hogy ,,azok, akik azt gondolják, hogy a libanoni hadsereg erőszakkal arra kényszeríti a Hezbollahot, hogy visszavonuljon a Litanitól délre, tévednek”. Szerinte mindenhez széleskörű politikai egyetértés kell, hiszen a libanoni hadsereg különböző etnikai csoportokból – drúzokból, keresztényekből és síitákból – áll, és nem kíván belemenni egy olyan belső konfliktusba, amely polgárháborúhoz vezethet.

Kritika: A Likud mezőgazdasági és élelmezésbiztonsági minisztere és a Sabak belbiztonsági szolgálat volt vezetője, Avi Dichter reggel a KAN közrádiónak nyilatkozva kritizálta a videót, amelyet Binjámin Netanjahu miniszterelnök tegnap tett közzé Eli Feldstein kapcsán: ,,Voltak olyan dolgok, amelyeket nehezen tudtam elfogadni. Az olyan szervezeteknél, amelyek professzionális munkát végeznek, mint például a Sabak és a rendőrség, vigyázni kell azzal, nehogy lejárassák őket.”

,,A miniszterelnök megkap minden releváns anyagot. Nehezen tudok elképzelni olyan helyzetet, amikor egy katonai titkár anyagokat kér, és a miniszterelnök nem látja. Nem ismerek olyan helyzetet, amikor a miniszterelnök ne férne hozzá 100%-ban az összes testület hírszerzési anyagához. Ilyen helyzet nincs.”

Dichter emellett bírálta Iszrael Katz védelmi miniszter (Likud) pénteki döntését, hogy leállítja a júdeai és szamáriai zsidó telepesek elleni adminisztratív letartóztatási parancsok alkalmazását. ,,Az adminisztratív letartóztatások nagyon fontos eszközt jelentenek, ha elveszik őket a Sabaktól, azzal gyengítik a terrorizmus meghiúsítására való képességét” – mondta.

,.Az adminisztratív őrizet az utolsó, egyetlen módja annak, hogy egy titkosszolgálat meg tudja védeni információforrásait” – mondta Dichter. „Az információforrások néha nagyon érzékenyek, legyen szó emberről vagy elektronikus eszközökről. És néha biztosan tudod, hogy az a személy, akivel kapcsolatba kerülsz, fenyegetést jelent – de nem tudsz áttörést elérni a kihallgatás során. És biztosan tudod, hogy szabadon hagyni valós veszélyt jelent”.

Dichter reméli, hogy Katz átgondolja a lépést.

  • Az adminisztratív letartóztatások a terrorizmus elleni harc részének eszközei, egyértelmű többségét Júdea és Szamária területén hajtják végre palesztinok ellen, de a védelmi miniszter – mostanáig – ritkán zsidó terrorista operatívok ellen is alkalmazza. 
  • Adminisztratív őrizet esetén a fogvatartott nem áll bíróság elé, nem emelnek vádat ellene, és nem mutatnak be ellene bizonyítékot. A letartóztatás csak titkosszolgálati információkon alapul, amelyeket nem közölnek sem a fogvatartottal, sem az ügyvédeivel.
  • Az év eleje óta 16 közigazgatási végzést adtak ki, és jelenleg öt izraeli van adminisztratív őrizetben. Katz miniszter nem törölte a meglévő parancsokat, de néhány héten belüli lejáratukat követően nem hosszabbítja meg őket.
  • Izrael 3700 palesztint tart adminisztratív őrizetben.

A Júdea és Szamária területéért felelős Központi Parancsnokság vezetője, Avi Bluth vezérőrnagy elleni pénteki támadás gyanúsítottjai közül legalább egyet korábban adminisztratív letartóztatásban tartottak, és csak júliusban engedték szabadon, jelentette reggel a katonai rádió. Azért volt adminisztratív letartóztatásban, mert hírszerzési információk szerint rendszeresen részt vett palesztin falvak felgyújtásában.

A támadásnál jelen lévő források vallomásai szerint az „áruló” és az ,,Izraelre bajt hozó” szövegek skandálása mellett néhány fiatal azt is kiabálta a tisztnek: „Elég az adminisztratív letartóztatásokból”.

A hétvégén 13 izraelit tartóztattak le vagy vettek őrizetbe kihallgatás céljából, akik részt vettek a biztonsági erők és a palesztinok elleni erőszakos incidensekben. Közülük ötöt már elengedtek.

https://anchor.fm/s/51fceecc/podcast/rss

The post 550 riadó 255 rakétával, és az izraeli hadsereg bocsánatot kért a libanonitól first appeared on Új Kelet Live.