Sokan, főleg terrorizmussal foglalkozó szakértők, megkönnyebbült sóhajjal nézték 2017 szeptember elsején, ahogy Gorka Sebestyén (Sebastian Gorka) a Fehér Háznál telepakolta irodai cuccaival imádott Mustang kabrióját, és alig nyolc hónap után távozott az elnöki hivatalból. A Donald Trump első kormányzása alatt elvileg az elnök egyik nemzetbiztonsági tanácsadójaként dolgozó, de leginkább folyamatos médiaszerepléseivel ismertté vált magyar szakértőt John Kelly akkori kabinetfőnök túrta ki Trump közeléből. Gorka állította, hogy felmondott. A Fehér Ház ezt határozottan cáfolta.
Akkor úgy tűnt, ez lesz a politikai karrierjét az 1990-es évek Magyarországán a Honvédelmi Minisztériumban kezdő, aztán a 2000-es években váratlanul a magyar sajtóban az iszlám terror szakértőjeként megjelenő, majd a piliscsabai polgármester-választáson vereséget szenvedő, egy sikertelen Fidesz-ellenes pártot alapító Gorka valószerűtlen felemelkedésének csúcspontja. A még a 2000-es évek végén az Egyesült Államokba költözött Gorka ezután visszatért oda, ahonnan jött: a jobboldali sajtóba, ahol sok rajongót szerzett harcias, szókimondó stílusával, és azt lehetett hinni, már ott is marad, és élete végéig derékfájdalom elleni halolajakat fog árulni.
Egészen 2024. november végéig, amikor a második ciklusára megválasztott Trump őt nevezte meg terrorizmus elleni főigazgatóként,
és jelezte, hogy Gorka nemzetbiztonsági ügyekért felelős elnöki tanácsadói pozícióban (Deputy Assistant to the President) visszatér a Fehér Házba. Így aztán Gorka, akinek hozzáértését terrorizmuskutatók sora erőteljesen megkérdőjelezi, most már nemcsak a sajtóban beszélhet a globális dzsihád veszélyéről, a „civilizált világ, a zsidó-keresztény nyugat, a valaha létezett legnagyszerűbb civilizáció, és civilizációnk elpusztítását akaró barbárok” közti háborúról, hanem az Ovális Irodában, az amerikai elnök fülébe is. Kiválasztása állítólag Trump mostani köreiben sem aratott osztatlan sikert.
Magyar kezdetek
Gorka Sebestyén alig húszéves múlt, amikor a rendszerváltás után megjelent Magyarországon. Nagy-Britanniában, 1956-os menekült szülők gyermekeként született. Apját, Gorka Pált több egyetemista társával együtt 1950-ben letartóztatták, miután kiderült, hogy a brit hírszerzésnek kémkedtek. Miután az 1956-os forradalom alatt kiszabadították, Nyugatra szökött egyik rabtársa lányával, akit később feleségül vett. Az 1970-ben született Gorka Sebestyén filozófia és teológia szakon végzett a Londoni Egyetemen, és hazatérése után 1992-ben, 22 évesen kezdett el főelőadóként dolgozni a Honvédelmi Minisztériumban az Antall-kormány alatt.
Az állást a Magyar Narancs cikke szerint Kéri Kálmán MDF-es képviselő közbenjárására kapta meg, míg Jeszenszky Géza akkori külügyminiszter a BuzzFeednek azt mondta, valamennyire ismerte Gorka apját, és nem lenne meglepve, ha az ő ajánlása is szerepet játszott volna felvételében. Gorka az 1997-es NATO-csatlakozás előkészítésében vett részt a minisztériumban, ahol abban az időben nagy szükség volt angolul jól beszélő és nyugaton tanult emberekre. Jeszenszky úgy fogalmazott, hogy egy „magyar hazafiak gyerekeként született” fiatalember, aki visszatér Magyarországra, hogy „a hazáját szolgálja, nagyon jól hangzott” neki akkoriban. De hozzátette, hogy nem mindenki hozta meg a várt eredményt.
Magyarországon a 2001. szeptember 11-i terrortámadás után kezdett el szerepelni a sajtóban mint biztonságpolitikai szakértő. Egy volt munkatársa a Magyar Narancsnak azt mondta, hogy „Magyarországon a legtöbben 9/11 után kezdtük el kutatni a terrorizmust, Sebestyén már korábban, mintegy hobbiból beleolvasta magát az al-Káidába”, és az iszlám terrorizmus lett a fő területe.
Gorka aztán azzal tűnt fel, hogy a Medgyessy Péter akkori miniszterelnök ügynökmúltját vizsgáló bizottság egyik ellenzéki szakértője lett, és kiderült, hogy nem ment át a C típusú átvilágításon. A Magyar Hírlap akkori információi szerint a brit hírszerzési kapcsolatai miatt vált nemzetbiztonságilag kockázatossá, mert a nagy-britanniai területvédelmi katonai erő egyik hírszerző századának – UK Territorial Army’s Intelligence Corps (22 Company) – tagja. Ezt akkor Gorka is elismerte, és arról beszélt, hogy „egyetemista koromban tartalékosként a brit hadsereg egyenruhás terrorelhárító egységének tagja voltam” három éven át, és „bizonyos biztonsági feladatokat kaptunk kulcsfontosságú objektumok őrzésére, például egy IRA-támadás kivédésére”.
Gorka az 1990-as években Magyarországon erre hivatkozva állította, hogy hírszerzési és terrorelhárítási tapasztalata van, de a brit katonai hírszerzés egyik volt tisztje a BuzzFeednek 2017-ben „viccként” jellemezte a területvédelmi erő hírszerző századát. Mint mondta, a tartalékos századba olyan embereket vettek fel, akik kelet-európai nyelvek fordításában segíthették volna a briteket egy hidegháborús krízis esetén, és valószerűtlen, hogy Gorka bármilyen terrorelhárítási feladatot látott el Észak-Írországgal kapcsolatban.
Egy volt magyar külügyminiszter, valamint egy, az iratokat ismerő hírszerzőtiszt ugyanebben a BuzzFeed-cikkben azt mondta, hogy Gorka azért nem ment át az átvilágításon, mert többször is a brit hírszerzéssel való kapcsolatáról beszélt, és ezt biztonsági kockázatnak ítélték. A lap több forrása is felidézte, hogy Gorka a 90-es évek elején sokszor büszkélkedett azzal, hogy kapcsolatai vannak a brit hírszerzéssel, de a lapnak nyilatkozó magyar hírszerzőtiszt szerint végül arra jutottak, hogy erősen eltúlozta azok mélységét. Még azt is állította a lap szerint, hogy az MI6 ügynöke, amire semmilyen bizonyíték nem volt.
A hírszerzőtiszt szerint az átvilágítása arra jutott, hogy Gorka nem volt őszinte. „Ekkor már rájöttünk arra, hogy Gorka és sok hozzá hasonló ember nem hazafiasságból tért haza Magyarországra, hanem azért, mert Nyugaton nem tudtak sikereket elérni”. Hozzátette, azért sem hitték el, hogy az MI6 ügynöke, mert „nem elég okos, és nem elég képzett”. Gorka csak egy „sarlatán” – tette hozzá.
Többször is bírálta már Orbánt és a Fideszt
Magyarországi politikai karrierje alatt a beszámolók szerint a Fidesznek és személyesen Orbán Viktornak is adott nemzetbiztonsági tanácsokat, de ez a rész a Magyar Narancs jellemzése szerint „homályos” része életrajzának. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtökön tartott kormányinfón egy kérdésre válaszolva közölte, hogy Gorka korábban a magyar közéletben is szerepet vállalt, ráadásul éppen Orbán Viktor mellett is.
Az biztos, hogy 2006-ra már erőteljesen bírálta a Fideszt és személyesen Orbán Viktort. A Hvg.hu-n 2007 januárjában megjelent írásában például kijelentette, kizártnak tartja, hogy az akkor ellenzékben lévő Fidesz Orbán vezetésével választást nyerjen, és kijelentette, hogy a Fidesz „a párt egységének fenntartása érdekében az ötvenes évekre emlékeztető politikai módszereket kezdett alkalmazni”. A Népszabadságnak adott interjújában közölte, hogy „a Fideszre még az MSZP-nél is jobban jellemző, hogy a nemzetközi ügyeket 95 százalékban belpolitikai szemüvegen át nézi”.
A Fideszről alkotott vélemény tíz év múlva sem változott sokat, legalábbis erre utal a Heti Válasznak adott tavalyi interjúja, amiben kijelentette:
„Reménykedtem benne, hogy a »konzervatív« oldal nem válik olyan korrupttá, mint az egykori kommunista MSZMP. Ebben tévedtem. Elég Mészáros Lőrincre nézni.”
Azzal kapcsolatban, hogy a Fidesz egyre szorosabb kapcsolatot ápol az amerikai jobboldallal, úgy fogalmazott, „örülnék neki, ha amerikai konzervatív barátaim jobban tisztában lennének a Fidesz valódi természetével”.
2006-ban független jelöltként indult Piliscsaba polgármesteri címéért, ahol egy szoros, háromfős versenyben maradt alul a Fidesz és egy helyi egyesületnek az MSZP hallgatólagos támogatását élvező jelöltje mögött. A választás után annak megismétlését követelte választási visszaélés gyanújára hivatkozva. A választás előtt pedig azt nyilatkozta, hogy a magyar demokráciát minősíti, hogy a büntetett előélet nem kizáró ok egy önkormányzati választáson, ami most elég érdekesnek hangzik, miután Trump esetében egy 34 vádpontban bűnösnek talált politikus támogatója volt az amerikai elnökválasztáson.
Gorka 2007 márciusában Új Demokratikus Koalíció néven pártot alapított a volt jobbikos Molnár Tamással, Bégány Attilával és Szent-Iványi Ágnessel, de abból két hónappal később már ki is lépett. Bár Gorka akkor nagyon magabiztos volt a párt sikerével kapcsolatban, a Fideszen belül az Index akkori információi szerint „az Orbán Viktor pártelnökhöz fűződő viszonytól függetlenül derültséggel fogadták” a pártalapítás hírét, és „kétségbe vonták annak komolyságát.”
Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón reagált Gorka Sebestyén Fideszt kritizáló kijelentéseire, szerint „mondott ő jót is, rosszat is”. A Miniszterelnökséget vezető miniszter kijelentette, hogy nem minősítenek amerikai kormányzati kinevezéseket, hozzátéve, hogy „tartsuk tiszteletben a megválasztott elnök kinevezésekre vonatkozó döntéseit”. Szerinte az a legfontosabb, hogy Gorkának magyar gyökerei vannak és másodlagosak, hogy voltak olyan ügyek, amiben nézeteltérés volt a kormány és közte.
Irány Amerika
Gorka a 2007-es politikai próbálkozása után már nem sokáig maradt Magyarországon, és 2008-ban az Egyesült Államokba költözött amerikai feleségével, Katharine Cornellel, akit 1994-ben Romániában ismert meg, és akivel 1996-ban házasodott össze Sopronban. Ekkor kezdte el igazán építeni terrorszakértő karrierjét a szintén nemzetbiztonsági területen tevékenykedő feleségével együtt, ami végül a Fehér Házig repítette.
Gorka 2007-ben a Corvinus Egyetemen védte meg doktori disszertációját „a hidegháborús és az al Kaida-terrorizmus közötti különbségről”, és pár hónappal később a Pentagon által finanszírozott College of International Security Affairs (CISA) főiskolán kezdett el tanítani. De tanított a Georgetown Egyetemen és 2014-től az amerikai tengerészgyalogosokat képző Marine Corps Universityn is, habár ez utóbbi a Politico hadseregbeli forrásai szerint csak kisebb, részmunkaidős megbízás volt. Fizetését a Heritage alapítvány elnöke állta egy alapítványon keresztül.
Közben egyre többször és többször szerepelt a jobboldali sajtóban, különösen a Fox Newson, ahol felkeltette a Donald Trump egyik első legnagyobb támogatójának számító Steve Bannon érdeklődését. Bannon meghívta híroldala, a jobbszélen halászó Breitbart szerkesztőségébe, ahol nemzetbiztonsági szerkesztőként kezdett el dolgozni, és közben sikeres könyvet írt az iszlám dzsihádról. Trump 2015 nyarán hívatta be először a Trump-toronyba, majd nyolcezer dolláros (akkori árfolyamon több mint 2 millió forintos) díjazásért tanácsadóként kezdett el dolgozni a kampányának, és elméletei szép csendben elkezdtek megjelenni Trump akkori beszédeiben.
Apró darabokra szedték a disszertációját
Az amerikai terrorelhárítási és nemzetbiztonsági szakértők azonban nagyrészt csak akkor ismerték meg a nevét, amikor Trump a 2016-os elnökválasztáson aratott győzelme után kinevezte elnöki tanácsadónak. “Háromszor utána kellett néznem, hogy ki ez” – mondta a Politicónak Daniel Benjamin, az amerikai külügyminisztérium terrorelhárító hivatalának egykori igazgatója. Hozzátette, hogy soha még csak a nevét sem hallotta Gorkának, pedig 1998 óta dolgozott a terrorelhárításban, és „azt hittem, mindenkit ismerek”. Akik pedig ismerték, egyáltalán nem voltak elragadtatva tőle, és ezt nyilvánvalóvá is tették az amerikai sajtónak nyilatkozva.
Daniel Nexon, a Georgetown Egyetem docense a Foreign Policyben szedte szét apró darabokra doktori disszertációját, amit „együgyűként” jellemzett. Szerinte a szöveg még egy diplomamunkának is kevés lenne. Disszertációjának külső témavezetője, Stephen Sloan professzor sem védte meg túl erőteljesen, a CNN-nek „megfelelőként” jellemezte az írást, hozzátéve, hogy „sok disszertációt olvastam, és nem mondanám, hogy Sebestyéné volt a legjobb”. A Politico pedig kiderítette, hogy abban egész részeket emelt át majdnem szóról szóra felesége egyik régebbi cikkéből, anélkül, hogy ezt jelezte volna.
Akik együtt tanítottak vele, úgy emlékeztek vissza rá, mint aki pontosan olyan bombasztikus volt az előadásai alatt, mint a Fox Newson.
Mike Bell ezredes, a CISA kancellárja dinamikus, de felemás teljesítményt nyújtó előadóként jellemezte a Washington Postnak, míg a tengerészgyalogos egyetem adjunktusa, Mike Lewis alezredes szerint leegyszerűsítve tálalt nehéz és bonyolult problémákat, és csak megerősítette a tisztek meglévő előítéleteit. Felettesei próbálták rávenni, hogy más nézőpontból is mutassa meg a szerinte eredendően erőszakos iszlámot, és publikáljon többet, de erre nem volt hajlandó.
Michael S. Smith terrorelemező szerint „senki sem tud semmi jót mondani róla”, szakmai tudása olyan „mint egy kongresszusi gyakornoké”, és munkásságával nem adott hozzá semmit a szalafista-dzsihadista csoportokról szóló veszély megértéséhez. Gorkát semennyire sem ismerik el komoly akadémiai körökben, és nem publikált semmilyen jelentőségteljes tudományos munkát – mondta Stephen Walt, a Georgetown Egyetem nemzetközi politikával foglalkozó professzora 2017-ben a Business Insidernek.
Gorka csodálói szerint csak politikai okokból támadják, de Mia Bloom, a Georgia Állami Egyetem terrorizmussal foglalkozó szakértője – aki többször is szerepelt Gorkával együtt a Fox Newson, és az egyiken látni, ahogy a szemét forgatja, amikor bemutatják Gorkát – kijelentette, nem az a baj vele, hogy Trumppal van, hanem az, hogy nincsen meg a tudása ahhoz, hogy a terrorizmusról beszéljen, és inkább el kéne olvasnia pár könyvet, amit nem ő írt. Bloom a CNN-nek azt mondta, hogy együtt vettek részt Gorkával egy, az ISIS-ról szóló panelbeszélgetésen, és annyira felkészületlen volt, hogy azt hitték, ez valami vicc. „Hihetetlenül alapvető hibákat vétett az arab felkelésekkel kapcsolatban”.
Még Sloan professzor, disszertációjának külső témavezetője is azt mondta róla, hogy bár van valamennyi tudása a terrorizmussal kapcsolatban, „nem nevezném a terrorizmus szakértőjének”, bár egészen jól felhasználja azoknak a írásait „akiket szakértőnek neveznék”. Hozzátette, hogy a „szakértelme nincs azon a szinten, ahol most a Fehér Házban van”. David Ucko, aki együtt tanított Gorkával, a Washington Postnak kijelentette, hogy a rajongói biztosan nagyon örülnek, de „kész őrület, hogy „olyan időket élünk, amikor a Fehér Ház folyosóit rója, és az elnöknek ad tanácsokat”. Szerinte az egész egyszerűen szürreális volt.
Rejtély, mit csinált a Fehér Házban
Azonban azt nem tudni, hogy pontosan mit is csinált Trump első elnöksége alatt a Fehér Házban, amellett, hogy rendszeresen szerepelt a médiában, ahol az elnök programját és döntéseit védte. Elvileg nemzetbiztonsági kérdésekben segítette az elnök munkáját, de az amerikai sajtóban megjelent beszámolók szerint nem ment át az FBI átvilágításán, és nem kapott hozzáférést a nemzetbiztonsági munkához elengedhetetlenül szükséges iratok megtekintéséhez. A Politico értesülései szerint olykor-olykor véletlenszerűen megjelent meetingeken, ahol a témához nem kapcsolódó kérdéseket vetett fel. A lapnak egy volt Fehér Házi tisztségviselő szerint olyanokat mondott, hogy „ha megnézik, mit csinált Napóleon”, és „egyikünk sem tudta, hogy erre mégis mit reagáljunk”.
„Ez a fickó mindig is nagy rejtély volt nekem” – mondta a Washington Examiner konzervatív lapnak egy Fehér Ház-i forrás, aki szerint Gorka feladatai között nem szerepeltek nemzetbiztonsági témák, és nem lehetett tudni, hogy pontosan mivel is foglalkozik. Hozzátette, hogy
csak annyi ismert feladata volt, hogy terrorelhárításról beszéljen a televízióban, valamint „kirándulókat vezessen végig a Fehér Házon, és elteperjen a Mustangjával”.
Egy, az akkori nemzetbiztonsági tanács tagjaival jó kapcsolatokat ápoló egykori védelmi tisztségviselő a BuzzFeednek úgy fogalmazott: „Úgy hallottam, hogy gyakorlatilag a Fehér Ház büféjében kávézgat két Fox Newsos élő bejelentkezés között”.
Azt nem lehet tudni, hogy az FBI miért találta biztonsági kockázatnak Gorkát, és miért nem kapta meg az engedélyt a titkos iratokba való betekintésekhez. Az amerikai sajtóban nagy vihart kavart, hogy a Forward című lap beszámolt arról, hogy a Vitézi Rend szerint a tagjuk, amit a lapban az amerikai külügyminisztérium által tiltólistára rakott, rasszista, náci csoportként jellemeztek, és az Izrael harcias támogatójának számító Gorkát antiszemitizmus gyanújába keverték, amire egyébként egyetlen kijelentése sem utal.
A 444 arról írt, hogy Gorka 2016-ban rendőrségi körözés alatt állt Magyarországon lőfegyverrel való visszaélés miatt. Az Egyesült Államokban pedig azért indult eljárás ellene, mert pisztolyt találtak nála a washingtoni repülőtéren, de az ügyet végül ejtették ellene. Csakúgy, mint a magyar ügyet, a rendőrség ugyanis megszüntette a körözését, mert attól „a továbbiakban nem várható eredmény”.
Gorka végül alig nyolc hónapot töltött el 2017-ben a Fehér Házban. Az amerikai sajtóban megjelent beszámolók szerint John Kelly, Trump akkori kabinetfőnöke, előbb az elnök főstratégájaként és tanácsadójaként dolgozó Steve Bannont távolította el, ahogy igyekezett hagyományosabb munkamenetet kialakítani az elnöki hivatalban, majd az ő emberének tekintett Gorkát is. Gorka ugyan állította, hogy nem kirúgták, hanem önként mondott fel, magyarázatként olyan erőket említve, akik nem támogatják a „MAGA ígéretét”, a Válasz Online-nak adott interjújában ugyanakkor megerősítette, hogy „John Kelly (…) küldetésének tekintette, hogy a Donald Trump politikája iránt leginkább elkötelezett tisztségviselőket eltávolítsa az adminisztrációból.”
Trump második ciklusa alatt bontakozhat ki igazán
Most, Trump második elnöksége alatt várhatóan már nem lesz gondja a nemzetbiztonsági átvilágítással. A beszámolók szerint arra készülnek, hogy nem veszik igénybe az FBI szolgáltatását az ott dolgozó emberek átvilágítására, és Trump elnöki hatalmával élve fogja kiosztani a titkos információk megismerésére szóló engedélyeket a munkatársainak.
John Bolton, Trump első ciklusa alatt az elnök egyik nemzetbiztonsági főtanácsadója, majd később kritikusa azt mondta a CNN-nek, hogy Gorka egy szélhámos, akinek egyetlen amerikai kormányban sem szabadna helyet adni, kiválasztása pedig nem sok jót ígér a terrorellenes műveletek esetében. Bolton szerint most mindenki arra koncentrál, kik töltik be a legmagasabb tisztségeket. De valójában az ő helyetteseik, az alattuk lévő szintekre kiválasztott emberek is nagyon sokat elmondanak arról, mégis kik vezetik a kormányt.
A nemzetbiztonsági főtanácsadó posztját Bolton előtt betöltő H.R. McMaster pedig úgy fogalmazott a CBS-nek, hogy Gorka nem jó választás, és ezzel valószínűleg nagyon hamar szembesülni fog az elnök és a vele dolgozók is. A Guardian szerint most sokan azt jósolják, hogy Gorka időszaka a Fehér Házban nem nagyon lesz hosszabb, mint Trump első ciklusa alatt.
Személye a hírek szerint ráadásul még a Trump közelében lévő emberek között is megosztónak számít.
Az amerikai sajtóban a helyettes nemzetbiztonsági tanácsadó posztjának egyik legnagyobb esélyeseként emlegetett Michael Anton a Washington Post értesülései szerint jelezte, hogy nem kíván részt venni az új adminisztrációban, miután megtudta, hogy annak Gorka – akivel együtt dolgozott Trump első elnöksége alatt a Fehér Házban – is részese lesz. A Trump hatalomátvételét előkészítő csoport nemzetbiztonsággal foglalkozó részének tagjai „szinte teljesen egyöntetűen egy bohócnak tartják Gorkát” – mondta a lapnak egy hozzájuk közel álló személy, hozzátéve, hogy „rettegnek attól, hogy vele dolgozzanak”.
