ujkeletlive

Politika

Gallant elmondása szerint jelenlegi Kneszet-tagságát, de nem a további harcot adta fel

Alig két hónappal a Binjámin Netanjahu miniszterelnök által bejelentett menesztése után Joáv Gallant [Likud] volt védelmi miniszter tegnap este élő adásban közvetített sajtótájékoztatón hozta nyilvánosságra kilépését a kormányból és a jelenlegi Kneszet soraiból, majd beadta a plénum elnöke – Amir Ohanának [Likud] hivatalos írásbeli lemondását.

Jelenlegi kormánya alatt nem első alkalommal, és az elmúlt hónapok során többször is meglebegtetve, Netanjahu november elején közölte, hogy immár másodszor is menesztette védelmi miniszterét. Helyette, a semmilyen tapasztalattal nem rendelkező és bármilyen posztra behelyettesíthető likudnyik és miniszterelnök-lojális Jiszráel Katz külügyminisztert nevezte ki, akinek megüresedett helyét a kormányhoz ismét csatlakozó vitatott státuszú és eleve Likud-árulóként elkönyvelt Gideon Szá’ár vette át.

Netanjahu döntése, miszerint védelmi miniszterével nem értettek egyet a háború kezelésével kapcsolatban régóta tervezett megtorlócsapás Gallant a korábban felfüggesztett jogi reformmal, a túszok kiszabadításával, illetve a hadsereg gázai és libanoni helyzetével kapcsolatos kijelentései miatt váltak esedékessé, különös tekintettel a háredi sorkatonai szolgálat alóli mentességgel kapcsolatos elutasító véleménye miatt.

Menesztése után érezhetően kispadra utasított volt védelmi miniszter elmúlt két hónapban érezhetővé vált passzív politikai szerepe, és a legutóbbi évvégi koalíciós perpatvar közepette, a kormány túlélését biztosító szavazástól való távolmaradása előre jelezte, hogy amennyiben tovább szándékozik folytatni politikai pályafutását jelenleg a kilépés az egyetlen kézzelfogható megoldás.

„Az én utam a Likud útja, és hiszek az elveiben, bízom a tagjaiban és a szavazóiban. Amióta életemben először a Likud pártra szavaztam, és Menachem Begin forradalmában partner voltam, hű maradtam a mozgalom nemzeti és ideológiai útjához,” – közölte a tegnapi sajtótájékoztatón, utalva arra, hogy a párt kötelékeiben szeretne maradni, ami nem tűnik egyszerű vállalkozásnak, mivel menesztése után a kizárólag saját érdekeikkel elfoglalt frakción belül senki nem állt ki mellette.

Ettől függetlenül Gallant a Netanjahu-kormány megalakulása óta az egyik legnépszerűbb politikusnak számított, majd a Szimchat Tóra-i mészárlások után kirobbant többfrontos háborút illető szerepvállalása tovább erősítette a bizalmat. Megjegyzendő, hogy az elmúlt 14 hónap során rajta kívül Herci Halevi vezérkari főnök, és Ronen Bar – a Sábák belbiztonsági szolgálat főnöke elsőként vállalt felelősséget és helyezte kilátásba lemondását, míg a kormányon belül senki sem.

Tegnapi esti leköszönő beszédében, Gallant megemlítette több évtizedes katonai és politikai szolgálatát, beleértve a Hamász, a Hezbollah és Irán katonai képességeinek megsemmisítését, ugyanakkor nem tért ki a felelősségvállalás alól miközben kijelentette, hogy volt védelmi miniszterként felelősséget vállal a 2023. október 7-i Hamász-támadás és a jelenlegi háború előzményeiért.

Megjegyezve, hogy az Izraeli Védelmi Erőknél letöltött 35 év mellett, politikusként egy évtizedet a Kneszet tagjaként, miniszterként izraeli kormányokban, köztük két drámai évet védelmi miniszterként szolgált, miközben azzal vádolta Netanjahut és utódját, hogy veszélyeztetik az ország biztonságát azáltal, hogy olyan törvényt támogatnak, amely katonai mentességet biztosítana az ultraortodox közösség számára.

Lemondását azzal indokolta, miszerint azért menesztették védelmi miniszteri tisztségéből, mert nem volt hajlandó megadni magát a háredi besorozás alóli kibujásnak, és ezirányú törekvéseket nem áll szándékában a jövőben sem támogatni, továbbá azt is megjegyezte, hogy bár továbbra is hisz a Likud párt útjában és értékeiben, a kormány igazságügyi átalakításra irányuló tervei „egyértelmű és közvetlen veszélyt” jelent az országra, amelyre már az október 7-i támadások előtt figyelmeztetett.

Végezetül bírálta a kormányt, amiért ezidáig nem tette lehetővé a Hamász által Gázában fogva tartott túszok kiszabadítását, mondván – addig nem lesz győzelem, amíg nem térnek haza.

Joáv Gallant 2015-ben a Mose Kalon vezette Kulanu frakció képviselőjeként jutott be először a Kneszetbe, majd 2019-től váltott Likud-tagságra. Legutóbbi védelmi miniszteri kinevezése előtt volt oktatásügyi, alija és integrációs, illetve építésügyi miniszter. Katonai pályafutását az elit Sajetet 13 haditengerészeti kommandós egységben kezdte. Nagyra becsült katonai stratégaként az egykori védelmi miniszter, Ehud Barak őt választotta a hadsereg vezérkari főnökének 2010-ben. A posztot azonban nem tölthette be, egy házát és kertjét érintő közterületi botrány miatt.

Kilépése a kormányból, illetve Kneszet mandátumának visszaadása esélyt biztosíthat számára politikai pályafutásának újrakezdéséhez, és nem különben, az október hetedikei mészárlásokat megelőzően a felelősség vállalására és nevének tisztázásra. Ugyanakkor, immár civilként sokkal nehezebb dolga lesz felépíteni egy új politikai programot – különös tekintettel a jobboldalon nehezen elfogadott liberális nézeteit illetően, éppen ezért sokan úgy vélik kilépése elhamarkodott volt, hiszen sokkal többet tehetett volna szavazói érdekeiért, ha a kormányon belül veszi fel a harcot a megélhetési költségekre újabb terhet jelentő költségvetési megszorítások, illetve a kibujást biztosító háredi toborzási törvényei ellen.

Háredi sorkatonai szolgálat – közvélemény

Az Izraeli Demokrácia Intézet kedden közzétett felmérése szerint az elmúlt évben jelentősen megnőtt a hadköteles korú ultraortodox férfiakra vonatkozó katonai mentesség eltörlését támogatók száma.

A januári 65% ellenében, a legutóbb megkérdezettek 81%-a gondolja úgy, hogy a hadsereg növekvő szükségletei, illetve mind a reguláris, mind a tartalékosok esetén teljesített hosszabb szolgálati időre való tekintettel meg kell változtatni a hadkötelezettségre vonatkozó törvényeket.

A felmérés szerint a a januárban mért 67%-hoz képest, a válaszadók 84,5%-a támogatja a tömeges vagy fokozatos hadköteles ultraortodoxok toborzását, illetve, hogy gazdasági szankciókkal sújtsák mindazokat, akik nem teljesítik a feltételeket.

Ezzel szemben az izraeli lakosság mindössze 9 százaléka támogatta az ultraortodoxok mentesítését a kötelező katonai szolgálat alól. 

A felmérést 756 izraeli állampolgár novemberi válaszai alapján készítették, 3,56 százalékos hibahatáron.

Rövid hírek

A per – Liat Ben-Ari államügyész bejelentette visszavonulását

Binjámin Netanjahu miniszterelnök perének ügyésze tegnap este jelentette be visszavonulását. Állítása szerint döntésének nincs köze a miniszterelnök jelenleg is zajló peréhez, ami elmondása szerint menetrendszerűen folytatódik.

„Negyed évszázad az állami szolgálatban, ebből 13 év vezetőként az ügyészségnél – nehéz összefoglalni. Büszke voltam és továbbra is büszke vagyok arra, hogy egy professzionális, lelkiismeretes és magas színvonalú szervezethez tartozom, amely elkötelezett az izraeli társadalom védelme, az igazságszolgáltatás és az emberi jogok iránt,” – nyilatkozta a hónap végéig még hivatalban maradó Ben Ari.

Továbbá hangsúlyozta, hogy a Netanjahu elleni vádemeléseket „egy tapasztalt és professzionális ügyészi csapat” kezeli, akik „a döntéshozatali folyamat, és a bírósági irányítás során végig részt vettek az ügyben.”

A Netanjahu elleni büntetőügyek nyomozati szakaszában Ben-Ari határozottan kiállt amellett, hogy a miniszterelnököt mindhárom ellene indított esetszám kapcsán megvesztegetéssel vádolják, bár végül Avichai Mandelblit akkori főügyész csak a 4000-es ügyben emelt vádat Netanjahu ellen vesztegetés miatt.

Az egyébként az Ehud Olmert volt miniszterelnök elleni csalás, vesztegetés és az igazságszolgáltatás akadályozása váddal kapcsolatos nyomozást is vezető Ben-Arit Netanjahu támogatói hevesen bírálták és többször is megfenyegették a miniszterelnök ellen felhozott vádak felállítása miatt.

Az Ügyvédi Kamara elnöke, Amit Becher legutóbbi Járiv Levin igazságügyi miniszternek küldött kompromisszumos, a bírói kinevezéseket illető javaslata szerint a Legfelsőbb Bíróság 15 tagja közül, a mindössze négy női bírát kiegészítve Liat Ben-Ari kaphatna kinevezést.

Nem hátrálok meg: Ben-Gvir nyilatkozik a kormányellenes szavazásokkal kapcsolatban

Joáv Gallant volt védelmi miniszter kijelentései és ellenvéleményei korántsem voltak olyan veszélyesek, mint Itamar Ben-Gvir [Ocma Jehudit] hatalmi törekvései nyomán az utóbbi időben beváltott fenyegetései, Binjámin Netanjahu miniszterelnök mégis Gallantot rúgta ki, miközben Ben-Gvir többször az ellenzék mellé állt, amikor a koalíció és a költségvetés számára fontos törvényeket kellett volna megszavazni a Kneszetben.

Az ominózus csapdába esett nyereségre vonatkozó fontos költségvetési törvény keddi megszavazása kapcsán, többnyire a nemzetbiztonsági miniszter miatt kialakult viharos plenáris ülést követően a Maarivnak nyilatkozva Ben-Gvir tovább feszítve a húrt újfent nekiesett Becalel Szmotrich pénzügyminiszternek [Vallásos Cionizmus] és állítólagos politikájának, mondván – „nem tartja be a megállapodásainkat. Nem hajlandó beszélni velem, és megakadályozza, hogy a pénzügyminisztérium tisztviselői kapcsolatba lépjenek a csapatommal.”

Továbbá, Ben-Gvir hangsúlyozta, miszerint sokkal nagyobb hibát követett volna el, ha az elvei ellen szavaz, mindamellett készen állt arra, hogy megoldást találjanak problémájára, ugyanakkor kinevezése két éve alatt elért állítólagos eredményeit után nem fog meghátrálni azok előtt, akik vissza akarják vetni a fejlődést. Majd tovább folytatta a személy szerint Szmotrich elleni vádakat, megjegyezve, hogy a pénzügyminiszter – annak ellenére, hogy személy szerint megerősítette a rendőrséget, most 1,8 milliárd sékeltől szándékozik megfosztani minisztériumát, ami elfogadhatatlan, és többek között a rendőrökkel aláírt és lepecsételt megállapodások, például az ígért bérpótlékok visszavonását eredményezi, ami szintén nem történhet meg.

Az említett decemberi kifizetésekre reagálva mind a miniszterelnök és Szmotrich is azt állította, hogy korábban már megtörténtek.

A 2025-ös állami költségvetés első olvasata [Ben-Gvir ellene szavazott] legjelentősebb változása a kormány által egy hónappal ezelőtt jóváhagyott eredeti költségvetési javaslathoz képest – a Nemzetbiztonsági Minisztérium költségvetését érinti, szám szerint 2 milliárd sékeles többlet kiegészítést tartalmazva, meghaladja a 25 milliárd sékeles összbevételt. Ben-Gvir haragját többek között az váltotta ki, hogy az eredetileg 10 milliárd sékeles többlet-kiegészítés kérelméből végül csak 2 millárd lett.

Másrészről, úgy véli, miszerint a koalíció valódi destabilizálása azok miatt van, akik nem hajlandók elbocsátani a főügyészt, hozzátéve – „míg én előmozdítottam ezt a törekvést, mások most szankciókat követelnek ellenem. Remélem a Likud tiszteletben tartja választói elvárásait,” – közölte, majd végezetül megismételtve eredményeit [melyek között a közbiztonság fokozása nem szerepelt] – miszerint „3000 tisztet vettünk fel, készenléti egységeket hoztunk létre, 190 ezer lőfegyvertartási engedélyt adtunk ki és átalakítottuk a börtönrendszert,” – ismételten megfenyegette ellenzőit „nem akarom megbuktatni a kormányt – meg akarom menteni. De az Ocma Jehudit úgy fog szavazni, ahogyan azt jónak látja.”

The post Gallant lemondott, de a harcot nem adja fel first appeared on Új Kelet Live.