Avi/ujkelet.live
A háború 454. napja, visszatekintő: Több mint 60 évig az Aszad család alavita szektája kemény kézzel irányította Szíriát. Bassár el-Aszad bukása után azonban a dolgok megváltoztak. A KAN közszolgálati műsorszolgáltatóval a héten folytatott ritka beszélgetés során „A”, az egykori Baath-párt tagja az alavita közösségből, mesélt az Aszaddal és szövetségeseivel kapcsolatos nagy csalódásról, és üzenetet is közvetített Izraelnek.
1963 és 2024 között a Baath Párt volt hatalmi pozícióban Szíriában. A. az Aszad család szülővárosában, Kardahában él, az ország nyugati részén, Latakia körzetében. Több kormányzati pozíciót is betöltött. Szerinte a párttagok is az Aszad-rezsim áldozatai.
,,Ma kisebbségként kezelnek minket” – mondta a lázadók hozzáállásáról. „Reméljük, hogy néhány ország segíteni fog nekünk abban, hogy ne kövessenek el mészárlást ellenünk. Ma tehetetlen nép vagyunk. Még a hadsereg is harc nélkül meglépett. Nem mi követtük el a mészárlásokat. Az előző rezsim más országokat és más szervezeteket hozott be Szíriába, ők a felelősek ezért. Az alaviták olyan nép, amely nem harcol senkivel.”
A. keményen kritizálta az Aszad-rezsimet és szövetségeseihez, akik teljesen magára hagyták az alavitákat.
,,Dühös vagyok a szíriai rezsimre és szövetségeseire, akik tej, élelem, gyógyszer, áram és víz nélkül hagyták a gyerekeket és az embereket Latakiában” – mondta dühösen. „Ha most idejössz, nem tudsz közlekedni az utakon. Nincs világítás, nincs üzemanyag, nincs fűtés. Az egész alavita nép undorodik ettől, és remélik, hogy a nemzetközi hatóságok bíróság elé állítják a felelősöket, és emberiesség elleni bűnnek tekintik, amit a szegény és egyszerű alavita néppel tettek. Ez hasonló ahhoz, amit a nácik csináltak, nem hagytak semmit a népüknek. Ez a legnagyobb bűn.”
A. az Aszad-rezsimet és partnereit okolta: ,,Egy problémába kevertek minket testvéreinkkel és szomszédainkkal, háborúkba és harcokba, amelyek nem szolgálták érdekeinket.”
A Baath Pártról, amelyhez a közelmúltig tartozott, a következőket mondta: „Ez nem több, mint egy kép, amelyen keresztül a rezsim uralkodott. A legtöbben nem hittek benne, de tagnak kell lenni ahhoz, hogy egyetemre járj, vagy politikai és gazdasági tevékenységet folytathass.”
Arra a kérdésre, hogy bűntudata van-e azért, hogy a kormánypárt tagja volt és az Aszad-rezsim támogatója: ,,Nem tudtunk beszélni, nem voltunk szabadok, az alaviták elnyomás alatt éltek.”
Izraelnek és általában a világ országainak két központi üzenetet közvetített: „Segítsétek egy olyan demokratikus rezsim létrehozását, amely jogokat biztosít nekünk és a kisebbségeknek, és a helyzetre való tekintettel humanitárius segélyt juttat el hozzánk”.
..Örülnénk, ha élelmiszersegélyt és orvosi segítséget nyújtanátok nekünk, mert itt Latakiában a nép nagyon szegény.”
,,Én orvos vagyok, és van jövedelmem, amivel el tudom tartani a családomat. Az itteni emberek szegények. Becsapottak és elnyomottak. Remélem, segíteni fogtok nekünk a világ országain és azokon az arab országokon keresztül, amelyekkel kapcsolatban álltok.”
A beszélgetést azzal zárta, hogy ,,sem nem optimista, sem nem pesszimista” az új szíriai kormány alavitákhoz való hozzáállását illetően. ,,Túl korai még ítélkezni, az idő majd eldönti” – vélte. Az új iszlamista irányultságú vezető, Ahmed al-Saraa (Abu Muhammad al-Dzsolani) esetében a tettek döntenek.
Ankara szerint: Aszad bukása óta Izrael gyanakvóan tekint a lázadók vezetőjére, aki a rezsim megdöntése óta az ország de facto uralkodója lett. A Ynet hírportál szerint magas rangú török tisztviselők, akik támogatták al-Dzsolani és emberei meglepetésszerű támadását, most arra figyelmeztetik Izraelt, hogy „rossz lóra tesz Szíriában”, és elveszítheti a ritka együttműködési lehetőséget az új kormánnyal, amely ,,fenn akarja tartani az ország stabilitását”.
„A szíriai káosz jót tesz az iráni kígyónak, az irániak abban érdekeltek, hogy a polgárháború kiújuljon. A béke Szíriában nem jó az ajatollahoknak” – mondták Ankarában. A török tisztviselők kijelentették, hogy Izrael hibát követ el azzal, hogy nem ad esélyt al-Dzsolaninak: „Izrael figyelmen kívül hagyja az általa neki közvetített pozitív üzeneteket és az általa megtett pozitív lépéseket, mint például a fegyverek begyűjtését, valamint az Irán és a Hezbollah elleni nyilatkozatokat. Izraelnek és Törökországnak közös érdekei vannak Szíriában, és mindkettőnek együtt kell működnie ezen érdekek előmozdításában.”
Azt is közölték, hogy a különböző hírekkel ellentétben Izrael volt az, aki Törökországhoz fordult, és javasolta az országok közötti katonai koordináció mechanizmusát. Szerintük Izrael azt javasolta, hogy Szíriát három olyan földrajzi részre osszák fel, amelyekben mindkét félnek érdekei vannak: Törökországnak az északi részen lennének érdekeltségei, és ha Izrael ott akar tevékenykedni, előzetesen engedélyt kér. A déli részen Izrael cselekvési szabadságot kapna, a középső részen pedig mindkét fél előzetes értesítéssel engedélyt kapna a cselekvésre. Azt mondták, hogy Törökország beleegyezett a párbeszéd mechanizmusába, de Szíria földrajzi felosztásába nem.
A török tisztviselők kijelentették, hogy a Jeruzsálem és Ankara közötti koordinációs mechanizmus jól működött a libanoni háborúban, és több olyan eset is előfordult, hogy Törökország megadta Izraelnek török evakuációs konvojok koordinátáit, és Izrael tartózkodott a támadástól a térségben. ,,Ahogyan a libanoni koordináció jól működött, nincs ok arra, hogy a koordináció ne működjön jól Szíriában” – mondták.
- Ankarát mindeközben felháborították Gideon Szá’ár külügyminiszter Izrael és a szíriai kurd kisebbség együttműködését támogató kijelentései.
- Szerintük ,,Izrael ismét rossz lóra fogad, és nem érti, hogy az Irak és Szíria közötti határátkelőt irányító kurdok azok, akik megengedték Iránnak, hogy pénzért fegyvereket csempészhessen Szíriába és a Hezbollahnak”.
- Szerintük ,az iráni kígyó” profitál a szíriai instabilitásból, mert Teherán érdekelt abban, hogy a két fél közötti háború folytatódjon.
- ,,Izraelnek és Törökországnak érdeke kell legyen, hogy a stabilitás a lehető leggyorsabban megmutatkozzon” – tették hozzá.
Az új vezetés: Mint kiderült a új szíriai vezetőt, al-Dzsolanit olyan munkatársak veszik körül, akik az Al-Kaida magas rangú tisztviselőiből állnak, akiket új kormányában miniszterekké neveztek ki.
A KAN közszolgálati műsorszolgáltató tegnap esti riportja három kulcsszereplőt említett: Muraf Abu Qaszra védelmi miniszter, Anesz Hattab hírszerzési miniszter és Aszad as-Saibani külügyminiszter.
Változás vagy elnyomás: Hogy alakulnak a nők jogai a forradalom utáni Szíriában? Betartatja-e az új rezsim a szigorú szerénységet előíró iszlamista törvényeket, vagy bevezet egy liberális kormányt, amely az arab világban máshol nem látott szabadságjogokat kínál a nőknek?
A nők jogainak jövője a forradalom utáni Szíriában továbbra is bizonytalan, és nagymértékben attól függ, hogy mely frakciók jutnak hatalomhoz. A szigorú iszlamista törvények alkalmazása, beleértve az öltözködési szabályokat és a mobilitási korlátozásokat, súlyosan megnyirbálná a nők szabadságát.
Aktivisták és az alulról építkező női mozgalmak az Aszad-rezsim bukását lehetőségnek tekintik az egyenlőség és a politikai részvétel előmozdítására, a folyamatos patriarchális és biztonsági kihívások ellenére.
A KAN közszolgálati műsorszolgáltató a héten interjút készített egy szíriai nőjogi aktivistával, Lina Barkattal, aki az Aszad-rezsim miatt száműzetésbe került és az Emírségekben él. Elmondása szerint, jelenleg nem biztos, hogy visszamenne Szíriába, mert lehet, hogy a helyzet rosszabb lesz mint az Aszad-rezsim alatt.
A helyzet a terepen: Egy viszonylag csendes és optimista első hét után, harc nélküli megszállással és pozitív párbeszédekkel az izraeli hadsereg tisztjei és a szíriai közösségi vezetők között, az utolsó két incidenst – és valószínűleg nem is az utolsót – két hete jegyezték fel az izraeli hadsereg katonái és a szíriai tüntetők között, akik az izraeli hadsereg jelenléte ellen demonstráltak. A térségben bevetett parancsnokok szerint a katonák gyakran statikus pozíciókban vannak, néhány távolabbi helyen akár 18-20 km-re is a határtól, jelentette a Ynet hírportál.
,,Csak idő kérdése, hogy mikor éri egy meglepetésszerű páncéltörő rakéta vagy aknavetőgránátos támadás az erőinket, ne adj isten néhány katona meghal, és minden rosszra fordul. Nehéz elmagyarázni a katonáknak az itteni küldetés értelmét, mert itt nincs ellenség, és nem hajtunk végre semmilyen támadást vagy értékes hadműveleti küldetést a nap folyamán” – írta le a helyzetet az Északi Parancsnokság egyik tisztje.
„A harcosok a dél-libanoni Hezbollah elleni, sőt még korábban Gázában a Hamász elleni harcok és kezdeményezések intenzív rutinjából jöttek ki, és most főleg a szíriai parasztokat nézik, akik megművelik a földjüket, és nem látnak ellenséget. Az itteni zajos jelenlétünk, ahol a tankok szinte minden nap átszelik a falvakat, ellentétes hatásként ide vonzhatja a sejteket és fegyveres csoportokat.”
A hadsereg egyelőre nem észlelt terrorsejteket az izraeli erők által megszállt szíriai Golán térségéhez közeledni, sem az iszlamista lázadó szervezetek körében Dél-Szíriában, Daraa közelében. Szíria de facto uralkodója ezúttal öltönyben azzal van elfoglalva, hogy újra egyesítse az országot és számos lázadó szervezetét, amelyek közül több tucatnyian vesztették életüket a közelmúltban az Aszad-támogatókkal vívott csatákban „Kis Szíriában”, a közeli alavita fellegvárban. Daraa, mint Jordániával szomszédos nagyváros, mindössze néhány tucat kilométerre van a szíriai Golántól – egy órás autóútra az iszlamista fegyveresek kisteherautóival.
Az izraeli hírszerzés azonban felismeri az első jeleit annak, hogy ezeknek a csoportoknak szándékában áll eljutni a szíriai Golán térségébe.
A fennsík déli részén, az olyan falvakban, mint Dzsamla és Rafid, több tiltakozás volt az izraeli katonák és a hadsereg által ott felállított útlezárások ellen. Az előző évtizedben ezek a falvak adtak otthont az ISIS küldötteinek, akik akkoriban robbantásos terrortámadásokat is végrehajtottak az izraeli határon az izraeli erők ellen. Másrészt még a fennsík északi részén, a Masz’ade drúz-izraeli falu közelében lévő Dzsubata al-Kasab faluban sem siettek a lakosok átadni fegyvereiket az izraeli hadsereg katonáinak – akik a szíriai jelentések szerint 48 órás ultimátumot adtak nekik, hogy adják át fegyvereiket, különben az izraeli hadsereg behatol a falujukba.
Az izraeli hadsereg tevékenysége Szíriában nagyságrendjét tekintve két reguláris dandárnyi.
Mélyebben, Dzsabal al-Drúz irányában, Daraától északra, körülbelül 300 ezer drúz él, akik már pozitív jelzéseket kaptak az izraeli hadseregtől, hogy megvédi őket, ha és amikor tartományi városukat, Szuwaidát szalafista szervezetek megtámadják. Ugyanakkor Szíriában arról számoltak be, hogy az országban élő drúz közösség képviselői már találkoztak Damaszkusz új vezetésével, aki biztosította őket arról, hogy semmi bántódásuk nem lesz. Egy másik drúz-szíriai pont, amely már szorosabb védelmet kap az izraeli hadseregtől, Hader faluban található a Hermon lejtőin, Madzsdal Samsszal szemben. A hadsereg már áttörte a kerítést a két falu közötti Sikolyok dombján, és gyakran járőröznek Hader környékén és a rá néző alacsony dombokon.
Az Izraeli Védelmi Erők azt az utasítást kapta a politikai körtől múlt hónapban, hogy maradjon legalább egy évig – 2025 végéig – a szíriai Hermon térségében.
A kitűzött időpont mögötti helyzetértékelés szerint addigra stabilizálódik a politikai-biztonsági helyzet Szíriában, és tudni lehet majd, lesz-e olyan entitás az országban, amely tiszteletben tartja az 1974-es haderőket szétválasztó megállapodásokat, képes érvényesíteni annak pontjait és megakadályozni az ország elleni terrorista tevékenységet.
The post Izrael rossz lóra tett? – Szíriai körkép first appeared on Új Kelet Live.
