Avi/ujkelet.live
A háború 465. napja: A kataribarát Al-Quds Al-Arabi lap ma reggel arról számolt be, hogy a dohai tárgyalásokon részt vevő izraeli delegáció benyújtotta az izraeli katonai jelenlétre vonatkozó tervét az ideiglenes tűzszüneti szakaszra és az azt követő szakaszokra.
A jelentés szerint Izrael azt kérte, hogy a gázai határok mentén körülbelül másfél kilométeres terület legyen izraeli ellenőrzés alatt. Megjegyzendő, hogy a háború előtt az ütközőzóna mindössze 300 méterre volt, izraeli járművek vagy felszerelések nélkül, de a terület az erők tűzvonalában volt.
Moszkva-Teherán közelebb kerül: A Kreml hivatalosan bejelentette, hogy az orosz és az iráni elnök a két ország közötti stratégiai együttműködésről szóló megállapodást ír alá pénteken Maszúd Peszeskján moszkvai látogatása alkalmával.
Ez egy olyan megállapodás, amelynek kidolgozása körülbelül három évig tartott, és a két ország közötti kapcsolatok szabályozását hivatott körvonalazni számos területen, beleértve a biztonságot is.
A megállapodás részletei jelenleg bizalmasak, de aki néhány részletet elárult, az Irán moszkvai nagykövete, Kazem Dzsalali. Dzsalali szerint a megállapodás ,,bevezetést és 47 fejezetet tartalmaz”. A nagykövet szerint ,,a megállapodás a két ország kapcsolatainak minden területét lefedi, és a dokumentum szövegezésekor figyelembe vették a két ország közötti érdekek egyensúlyát, a szuverenitás megőrzését és a területi integritás tiszteletben tartását”.
A Kommersant orosz lap egy iráni forrásra hivatkozva arról számolt be, hogy a megállapodás egyik fontos része a kereskedelmi kapcsolatokra és az energiaszektorbeli együttműködésre” hivatkozik. Az iráni forrás azt is megjegyezte, hogy a megállapodás utalást tartalmaz ,,a biztonsági szektorral kapcsolatos kérdésekben folytatott együttműködésre”.
Ukrajna és a Nyugat azzal vádolja Teheránt, hogy több száz robbanó drónnal látta el Moszkvát az ukrajnai harctéren való használatra, és segítette gyártásukat Oroszországban. Az iráni drónszállítmányok, amelyeket Moszkva és Teherán tagad, nagy hatótávolságú dróncsapásokat tettek lehetővé Ukrajna infrastruktúrája ellen.
Irán cserébe olyan kifinomult orosz fegyvereket akar, mint a nagy hatótávolságú légvédelmi rendszerek és vadászrepülőgépek, hogy segítsenek kivédeni Izrael esetleges támadásait.
Mindeközben Libanonban: Nawaf Szalam libanoni bíró 67 szavazatot (többségi) kapott a parlamenti képviselőktől, ami azt jelenti, az új libanoni elnök, Joseph Aoun kormányalakítással fogja megbízni.
Tegnap arról számolt be a libanoni média, hogy Fuad Musztafa Makhzumi, akiről korábban megállapodtak a Hezbollah-ellenes tábor jelöltjeként, Szalam javára bejelentette jelölésének visszavonását.
Szalam megszavazása újabb példa arra, hogy a Hezbollah terrorszervezet és szövetségesei a Naszrallah-korszak után elvesztették az irányítást a libanoni politika felett.
A libanoni törvényhozók csütörtökön választották meg Aoun katonai vezetőt államfővé, így a két éve megüresedett elnöki posztot az Egyesült Államok támogatását élvező tábornok tölti be.
A 60 éves Aoun a libanoni keresztény közösség tagja. Az 1980-as évek óta szolgál a hadseregben, majd 2017-ben nevezték ki a parancsnokának.
The post Amit Izrael akar és ami aggasztja, és a Hezbollah gondban first appeared on Új Kelet Live.
