ujkeletlive

Sorozási törvény – ki nevet a végén?

Binjámin Netanjahu miniszterelnök többszöri ígérete ellenére eddig nem tudta teljesíteni az ultraortodoxok katonai mentességét biztosító törvény megszavazását. A miniszterelnök az elmúlt hónapokban különböző kifogásokkal élve próbálta elodázni az egyelőre kivitelezhetetlennek tűnő háredi toborzást kikerülő törvény biztosítását, mígnem a vallási vezetők türelme fogytán az askenázi Jahadut HaTora szövetség Agudat Jiszráel ága levelében jelentette be – amennyiben nem rendeződik a jesiva-növendékek státusza, a költségvetés ellen fognak szavazni. A levélben címzett ultimátumot három askenázi politikus, élükön a Jahadut HaTora elnökével Jichák Goldknopf építés és lakásügyi miniszterrel a „rabbinikus vezetés utasítása szerint” közölte Netanjahuval.

A radikális Ocma Jehudit vezetője Itamar Ben-Gvir volt nemzetbiztonsági miniszter és pártjának kiválása miatt a koalíció jelenleg szűk többséget biztosító 61 mandátummal rendelkezik. Goldknopf a norvég törvény értelmében átadta ugyan helyét a parlamentben, de akár vissza is térne a Kneszetbe, hogy a költségvetés ellen szavazzon. Mindenesetre, amennyiben akár csak két szavazat hibádzik, veszélybe kerül Netanjahu további kormányzása, mivel a költségvetés megbukása esetén automatikusan új választások következnek. Goldknopf visszatérése még nagyobb gondot okozna, ugyanis három plusz Ocma képviselőt meggyőzni, hogy a kormány mellett szavazzon esélytelennek tűnik.

A három politikus – Goldknopf, Ja’akov Teszler, Mose Simon Rot Agudat képviselők, és Goldknopf miniszter levelükben a koalíciós megállapodás azon pontjára hivatkoztak, mely szerint a Likud a koalíció valamennyi tagjával együtt vállalta, hogy „még a 2023-as költségvetés elfogadása előtt rendezik a jesiva-növendékek státuszát. Ehhez képest már a harmadik költségvetés elfogadásáról tárgyalnak anélkül, hogy a helyzet rendeződött volna.”

Továbbá, bírálva Netanjahut, megjegyzik – „azon érvelés, hogy a halasztásra ’a háború miatt’ van szükség, nem érvényes, hiszen a Likud ismét nekiállt az igazságügyi reform előmozdításának.”

Végezetül, megelégelve az időhúzást, kijelentik – „az Agudat Jiszráel képviselői követelik, hogy a miniszterelnök ragaszkodjon a jesiva-növendékek státuszát rendező törvényhozás teljes egészében és azonnali végrehajtáshoz, minden további tárgyalás vagy üres ígéretek nélkül.”

Netanjahu többszöri ígéretet tett a háredi pártok felé, mondván, amennyiben megszavazzák az állami költségvetést, azonnal előmozdítja a katonai szolgálat alóli mentességről szóló törvényt, amely lehetővé tenné a sorkatonaság alóli tömeges kibújást. Annak ellenére, hogy Joáv Gallant volt védelmi minisztert a miniszterelnök kirúgta, Herci Halevi vezérkari főnök pedig az október hetedikei mészárlások katonai felelősségét felvállalva lemondott, így a mentesség két fő ellenzője már nem jelenthet veszélyt, a törvény megszavazása nem valószínű.

Azontúl, hogy a jelentős katonai veszteségek, és a másfél éve zajló kimerítő háború árnyékában az ultraortodoxokat felmentő törvény megszavazását a közvélemény erősen elutasítja, a koalíció sem egységes ez ügyben.

Juli Edelstein [Likud] leszögezte – „az általam vezetett bizottságban csak olyan törvény fog átmenni, amely jó az izraeli hadseregnek és az államnak, és nem egy politikai érdekekhez igazított törvény,” világossá téve, hogy a miniszterelnök nem tudja tovább nyomás alá helyezni, és a Likudban nincs egyedül véleményével.

Netanjahu ilymódon pénzügyileg kívánta rendezni az ellentéteket, és valamennyire sikerült a háredi képviselőket meggyőzni, hogy jelentős kompenzáció ellenében válasszák külön a két szavazást. A Sász és a Jahadut HaTora másik ága – a Degel HaTora pártok vezetői, Árje Deri és Mose Gafni közös nyilatkozatban üdvözölték az általuk elért eredményeket a keddi kormányülésen, miszerint költségvetési forrásokat sikerült biztosítani a háredi intézmények és szervezetek számára az alapköltségvetésbe építve, nem pedig a koalíciós pénzek részeként, ahogyan azt eredetileg a pénzügyminiszter tervezte. A guri Rebbe nyomása alatt, Goldknopf azonban nem hajlandó szemet hunyni, és akár a végsőkig is elmenne.

Tények, és kiábrándító adatok

A Kneszet Külügyi és Védelmi Bizottságának nyilatkozva az izraeli hadsereg magas rangú tisztje, akinek feladata a sorkatonai szolgálatra ösztönzés az ultraortodoxok körében, azt mondta, hogy a nyár óta kiküldött mintegy 10 000 behívóparancs után eddig mindössze 177 ultraortodox jelentkezett katonai szolgálatra.

Avigdor Dickstein alezredes szerint 2231 második behívóparancsot küldtek azoknak, akik nem jelentek meg a toborzó központokban, miután megkapták az első parancsot.Több mint 1000 elfogatóparancsot adtak ki azok ellen, akik figyelmen kívül hagyták a második behívóparancsot.

A Katonai Rendőrség nem tervez tényleges letartóztatásokat, ehelyett megvárja, amíg „dezertőröknek” nyilvánítják őket, és a bűnüldözésre bízza a dolgot. Az elfogatóparancs kézhezvétele után az újoncok azonnali behívó parancsot kapnak, és ha figyelmen kívül hagyják, dezertőrnek nyilvánítják őket. A dezertőrré nyilvánítás következményei közé tartozik az ország elhagyásának megtiltása. Dickstein szerint eddig a 10 000-ből 265 ultraortodoxot nyilvánítottak dezertőrnek.

Gallant menesztését követően Netanjahu bizalmasát, a szakmai tapasztalattal egyáltalán nem rendelkező Jiszráel Katzot nevezte ki védelmi miniszternek, akinek feladata többek között az ultraortodox sorozás elsimítása.

Katz meglebegtetett homályos, következő évekre tehető tömeges ultraortodox sorozási ígéretére, – amely tele van kibújást biztosító kiskapukkal, az Agudat Jiszráel magas rangú képviselője azt nyilatkozta a Ynetnek, hogy a védelmi miniszter által kidolgozott törvény nem fogja elnyerni a rabbik Tórai Tanácsának jóváhagyását, annak ellenére sem, hogy van aki esetleg egyetért a nevezett számokkal.

Amikor a törvény eljut a Tanács asztalára, nagy valószínűséggel az Agudat nem fogja támogatni, mondván – „a törvény a jesiva diákok 50%-os besorozásáról szól, és mi nem tudunk egyetérteni ilyen számokkal. Álláspontunk egyértelmű: minden fiatalember, aki Tórát akar tanulni megteheti ezt bármilyen akadály vagy kormányzati nyomás nélkül. Ha erre szükség van, nem habozunk szembeszállni az állammal, hogy megvédjük a Tóra világát és minden jesivák diák jogát arra, hogy félelem és korlátozás nélkül szentelje életét a tanulásnak.”

Trump elismerte a Hamásszal folytatott külön tárgyalásokat

Az követően, hogy a nemzetközi médiában több csatornán is beigazolódott, Donald Trump tegnap megerősítette, hogy az USA közvetlen tárgyalásokat folytat a terrorszervezettel, mondván – „tárgyalunk a Hamásszal. Segítünk Izraelnek ezekben a tárgyalásokban, mert izraeli túszokról beszélünk.”

Az izraeli Miniszterelnöki Hivatal ellentmondásos megjegyzéseivel ellentétben, az elnök megerősítette, hogy a tárgyalás nem kizárólag az amerikai túszok kiszabadítására korlátozódik, hozzátéve továbbá, a tárgyalás nem pénzről szól, hanem arról, hogyan lehetne kihozni a túszokat.

„Van különbség a tárgyalás és a fizetés között. Ki akarom hozni ezeket az embereket. Ha láttad volna tegnap, ahogyan [kiszabadított túszok]  fogságukról beszéltek,” – majd hozzátette – „Gáza egy katyvasz, és szerintem jó lehetne. Úgy kellene irányítani, ahogyan kell, de jelenleg teljes katyvasz, és ez már sok éve, sőt évtizede így van. Valakinek sokkal keményebbnek kell lennie a Hamásszal szemben,„ – tette hozzá, de arra a kérdésre, miszerint Izrael és az Egyesült Államok együtt fog katonai támadást indítani a terrorszervezet ellen, kitérő választ adott, mondván „meglátjátok.”

Steve Witkoff közel-keleti megbízott régióbeli utazását többször is elhalasztotta, állítólag a Hamász ellenállása miatt, ugyanakkor megjegyzendő, hogy az izraeli katonai offenzíva újraindítása addig függőben maradt, amíg Witkoff meg nem érkezik, amit az is alátámaszt, hogy a Fehér Házban újságíróknak kétértelműen azt nyilatkozta, ugyan van egy határidő, amikor Izrael visszatérhet a műveletekhez, de ezt nem mondhatja el.

Ezenkívül, Witkoff szintén megerősítette a tárgyalásokat a Hamásszal, az amerikai állampolgár Idán Alexander kiszabadítására helyezve a hangsúlyt, ugyanakkor hangsúlyozta Trump legújabb ultimátumát, amelyet azt követően tett közzé, hogy a Fehér Házban találkozott a Gázából kiszabadított túszok képviselőivel.

„Az elnök nyilatkozatot tett arról, mi fogadható el számára és mi nem, és remélhetőleg a következő héten megfelelő magatartást fogunk látni, be tudok menni és tárgyalásokat tudok folytatni,” – majd hozzátette – „az elnök tegnapi üzenete a Hamásznak az volt, hogy elege van. Nem tesztelném az elnököt… lesznek akciók. De a Hamásznak lehetősége van arra, hogy ésszerűen viselkedjen, és megtegye a helyes dolgot, majd elhagyja Gázát. Nem lesznek részesei a gázai jövőbeli kormányzásnak. Ha ezt megértik, van lehetőségük elhagyni az övezetet.”

The post Trump: tárgyalunk a Hamásszal, és egy elbocsátó szép üzenet first appeared on Új Kelet Live.