Avi/ujkelet.live

A háború 559. napja: A Wall Street Journal jelentése szerint a Hamász terrorszervezetnek nincs elég pénze harcosai fizetésére. Az elmúlt hetekben a terrorszervezet pénzügyi részlegének magas rangú tisztségviselői elleni izraeli támadások, valamint a humanitárius segélyek beengedésének leállítása súlyos készpénzhiányt okoz.

Ez azt jelenti, hogy a Gázai övezetben sok kormányzati alkalmazott már nem kap fizetést, miközben a terrorszervezet harcosai és vezető politikai munkatársai fizetésüknek csak körülbelül a felét kapják.

A Hamász szintén nehézségekbe ütközik a toborzás terén, és az egységes front fenntartásában a lakosság körében Izraellel szemben, a gázaiak egyre gyakrabban tüntetnek a csoport ellen, amiért nem fejezi be a háborút, jegyezte meg a jelentés.

Arab, izraeli és nyugati tisztviselők szerint Izrael a múlt hónapban megszakította a humanitárius javak szállítását az enklávéba, amelyek egy részét a Hamász lefoglalta és eladta, hogy pénzt szerezzen. A megújított offenzíva a Hamász olyan tisztségviselőit célozta és ölte meg, akik fontos szerepet játszottak a készpénz szétosztásában, mások pedig elrejtőztek, közölték arab titkosszolgálati tisztviselők.

Nyugati és arab tisztviselők szerint a Hamász az évek során mintegy 500 millió dollárt rejtett el, ennek egy részét abból a havi 15 millió dollárból, amely Izraellel egyeztetve Katarból érkezett. A jelentés szerint a pénz nagy része Törökországban van.

Miután a háború a Hamász október 7-i Izrael elleni támadásával kirobbant, az izraeli központi bank abbahagyta az övezet új sékel bankókkal való ellátását, amelyek törvényes fizetőeszköznek számítanak a területen. Gázában sok bankot és ATM-et leromboltak. Ezek a fejlemények további nyomást helyeztek a gázai civilekre.

Ennek eredményeként pénzjavító műhelyek jöttek létre, ahol palesztinok dolgoznak az elhasználódott bankjegyek helyreállításán – áll a jelentésben.

Bár nem tudni, mennyi készpénz maradt még forgalomban Gázában, egy elemző úgy becsülte a lapnak, hogy 3 milliárd dollár lehet.

Libanon: Az Izraeli Védelmi Erők közölte, hogy az éjszaka csapást mért a Hezbollah terrorszervezet dél-libanoni infrastruktúráira.

Mindeközben a libanoni hadsereg bejelentette, hogy őrizetbe vett egy csoportot, akiknek köze van a márciusban Izraelre kilőtt rakétákhoz.

A libanoni hadsereg szerda késő este kiadott közleménye szerint több személyt, köztük számos palesztint vettek őrizetbe, akik március végén két különálló Izrael elleni támadásban vettek részt rakéták kilövésével, amelyek intenzív izraeli légicsapásokat vontak maguk után Libanon egyes részei ellen. A Hezbollah tagadta, hogy ő állt volna a rakéták kilövése mögött.

A hadsereg tájékoztatása szerint a rakétatámadásokhoz használt járművet és egyéb felszereléseket lefoglalták, a fogvatartottakat pedig az igazságügyi hatóságokhoz irányították. Közölték továbbá, hogy razziákat hajtottak végre Libanon különböző részein gyanúsítottak őrizetbe vétele érdekében, de további részletekkel nem szolgáltak.

Szamária: Tegnap a Burqin faluban végzett hadműveletek során az izraeli biztonsági erők lerombolták a Hamász egyik terroristájának otthonát, aki részt vett egy katona meggyilkolásában a nyáron.

Hammam Hasas a Hamász és a Palesztin Iszlám Dzsihád terroristáiból álló terrorsejt tagja volt, amely június 27-én két robbanószerkezetet élesített a hadsereg járművei ellen Dzseninben, megölve Alon Szacgiu századost és megsebesítve 16 másik katonát.

Hasast az izraeli csapatok megölték júliusban.

Templom-hegy: A szélsőjobboldali Vallásos Cionizmus párt képviselője, Cví Szukkot reggel látogatást tett Jeruzsálemben a Templom-hegyen, ahol nyíltan imádkozott és földre borult.

2012-ben Szukkot ellen vádat emeltek emiatt, de egy év után ejtették.

A képviselő látogatására két nappal azután került sor, hogy a rendőrség először engedélyezte, hogy egy körülbelül 180 fős zsidó csoport együtt látogasson a szent helyre. Ez ellentétben áll a jelenlegi politikával, amely általában csak 30 fős zsidó csoportok belépését engedélyezi.

  • A Templom-hegy a zsidó vallás legszentebb helye, az első és a második templom helyszíne.
  • Az 1967 után létrejött status quo értelmében a Templom-hegyet a Waqf irányítja Jordánia védnöksége és Izrael ellenőrzése alatt. A zsidók bár látogathatják, de nem imádkozhatnak a helyszínen.
  • Az al-Aksza mecset az iszlám harmadik legszentebb helye, a Templom-hegy déli oldalán található, nem messze az aranykupolás Sziklamecsettől.
  • Az ultraortodox zsidók, köztük a főrabbinátus, úgy vélik, hogy a zsidóknak nem szabad felmenniük a Templom-hegyre, mert a hely szent, a mai zsidók pedig tisztátalanok.

,,14 évvel ezelőtt egy pillanatra leborultam, a rendőrség elkapott, letartóztatott és vádemelést nyújtottak be ellenem” – mondta Szukkot csütörtökön. ,,Könnyekkel a szememben érkezem ma ide – a zsidók leborulnak, imádkoznak, minjent tartva. Egyáltalán nem engedik a közelünkbe az arabokat, a Waqf nem jön a közelbe.”

A szefárd ultraortodox Sasz pártból Mose Arbel belügyminiszter kijelentette: ,,A Templom-hegyre való felmentel ellentétes a törvénnyel és Izrael főrabbinátusának iránymutatásaival. Szmotrich pénzügyminisztertől, aki Izrael főrabbinájának tiszteletét és státuszát szívéhez közel tartja, tisztázza párttagjaival az izraeli főrabbinátus irányelveit, amelyek szigorúan tiltják a Templom-hegyre való felmenetelt.”

Júniusban a szélsőjobboldali Otzma Jehudit pártból Itamar Ben-Gvir azt mondta, hogy politikája lehetővé teszi a zsidók imádkozását a Templom-hegyen. Binjámin Netanjahu miniszterelnök a kijelentésére reagálva hangsúlyozta: ,,A Templom-hegyi status quo nem változott és nem is fog változni”.

The post A Hamász anyagi gondjai, a helyzet Libanonban és „status quo” a Templom-hegyen first appeared on Új Kelet Live.