ujkeletlive

Nagymennyiségű katari pénz, és zavaros akciók gyanúja – Urich továbbra is letartóztatás alatt, Feldstein enyhébb házőrizetben

A lodi kerületi bíróság tegnap este helyt adott a rendőrség fellebbezésének a Rison-lecioni békebíróság azon határozata ellen, amely szabadlábra helyezte Binjamin Netanjahu miniszterelnök tanácsadóját, Jonatán Urichot. A rendőrség által bemutatott újabb bizonyítékok fényében Amit Michaelsz bíró megállapította, hogy a Katar-gate ügy kapcsán az Urich elleni gyanú „az elmúlt 24 órában jelentősen megerősödött,” és jövő hétfőig rendelte el őrizetben tartását.

Netanjahu tanácsadójának ügyvédje, Amit Hadad, aki nem mellesleg a miniszterelnököt is képviseli folyamatban lévő korrupciós perében, fellebbezni kíván a Legfelsőbb Bíróságon.

A Katar-gate másik gyanúsítottja, Eli Feldstein [Netanjahu szóvivője] esetében a kerületi bíróság csak részben fogadta el a rendőrség fellebbezését, így enyhébb háziőrizetben tartja a titkosított dokumentumok kiszivárogtatásával kapcsolatban párhuzamosan ellene folyó vizsgálat miatt, ami azt jelenti, hogy kísérettel hagyhatja el otthonát.

A kerületi bíróság figyelembe vette a fellebbező állítását, miszerint elsőfokon Menahem Mizrahi bíró nem foglalkozott a veszélyességre vonatkozó érvvel, melyre válaszul Michaelisz bíró ekként érvelt – „a korábbi tárgyaláson helyt adtam a fellebbező kérelmének, hogy a két vádlottat háziőrizetbe helyezzék, annak érdekében, hogy a fellebbező [rendőrség] számos nyomozati cselekményt elvégezhessen. Ezen napok során számos nyomozati cselekményre került sor, áttekintettem a legfontosabb nyomozati eredményeket, áttekintettem a vádlottak és más érintettek kihallgatását –  a központi nyomozati cselekmények egy részét nem volt kellemes elvégezni,” – tette hozzá, majd megállapítja – „a vádlottakkal szembeni megalapozott gyanú jelentősen megerősödött, különösen Urich esetében.”

Ami Feldstein illeti, „a befolyásolás veszélye csekély, akárcsak a veszélyesség indoka, mindemellett, figyelembe véve a vele szembeni létező, nem elhanyagolható gyanúkat, szükség van a további felügyeletére,” – áll a kerületi bíróság indokolásában.

A tegnap nyilvánosságra hozott rendőrségi jelentések szerint az üggyel kapcsolatban fennáll a gyanú, miszerint a katari hírszerzés – kódszavak segítségével futtatott két, a Katar-gate ügyben érintett személyt Izrael folyamatban lévő gázai háborúja során. A két gyanusi üzletembert, akik korábban biztonsági szolgálatoknál dolgoztak, a Sábák belbiztonsági szolgálat nyomozói hallgatták ki, bevonva az adóhatóság nyomozóit is.

A nyomozás fejleményeinek részeként tegnap egy volt Moszad-ügynököt is kihallgattak, akit vesztegetéssel, külföldi ügynökkel való kapcsolattartással és pénzmosással gyanúsítanak. A békebíróság tegnap őt is szabadlábra helyezte, majd később még az este folyamán Michaelisz bíró az ő esetében is elfogadta a rendőrség fellebbezését, és hétfőig meghosszabbította letartóztatását.

Urichot azt követően tartóztatta le újból a rendőrség, hogy tegnap reggel szabadult volna korábban megállapított háziőrizetből, Mizrahi bíró védelmében elhangzott kifakadása, és döntése szabadlábra helyezéséről borítékolható volt, ahogyan a rendőrség fellebbezése nyomán is a kerületi bíróság indokolása.

Netanjahu üdvözölte Mizrahi bíró döntését, kijelentve azt is, hogy tanácsadója a „deep state” áldozata miközben nem követett el semmit.

„Hallottam, amit a bíró mondott, szinte brutális módon megdorgálta a rendőrséget. Teljesen botrányos módon mutatta be őket, akik azért jönnek, hogy tönkretegyék egy ember életét a semmiért, semmiért. Egyszerűen elképesztő,” – állította a miniszterelnök a közösségi médiában közzétett felvételen.

Hírek, röviden

Vallás, politika, diplomácia

A Kneszet tavaszi szünete némileg a kormány stabilitásának látszatát keltette, de az alig elkezdődött nyári ülésszak nyilvánvalóvá tette az egész országban érezhető válság tetőzését. Binjámin Netanjahu miniszterelnök minden oldalról és minden áron igyekszik körbe bástyázni koalíciója túlélését, miközben diplomáciai téren az ország egyre inkább elszigetelődik. A Fehér Ház és a miniszterelnök közötti érezhető elhidegülés közepette a tervezett mindent elsöprő gázai hadművelet azontúl, hogy anyagilag és stratégiailag egyaránt nem tűnik egyenértékűnek az ígért győzelemmel, leginkább az 59 túsz, közöttük az egyre fogyatkozó számú életben lévők magukra hagyását is jelenti, amit az izraeliek többsége nem tud és nem is akar elfogadni.

A gázai hadművelet a koalíció egy részének – Becalel Szmotrich [Vallásos Cionizmus] pénzügyminiszter és Itamar Ben-Gvir [Ocma Jehudit] nemzetbiztonsági miniszter kormányban tartását szolgálja, ugyanakkor az ultraortodox frakciók által követelt sorozási mentességet biztosító törvény megszavazása nem valószínű, hogy összejön.

Az ultraortodoxok már az ülésszak első hetében bejelentették, hogy nem támogatják a koalíció által tervezett törvényjavaslatok megszavazását, így jelenleg a Kneszet határozatképtelen. Hab a tortán, hogy a jesiva tanulók katonai szolgálat alóli felmentésére irányuló követelés aközben történik, hogy katonák halnak meg Gázában, és Szmotrichék tartalékos katonák tízezreit hívják be negyedik vagy akár ötödik alkalommal immár 500 napot meghaladó szolgálatra.

A belső feszültség rendezése érdekében Netanjahu, Árje Deri [Sász], és Juli Edelstein [Likud] – a Kneszet Külügyi és Védelmi Bizottságának elnöke találkozóján azt kérte, hogy olyan törvénytervezetet mutassanak be, amellyel az ultraortodoxok „békében együtt tudnak élni,” vagyis ragaszkodjanak a célkitűzések és kvóták átlátszóan megrendezett rendszeréhez, amelyet Jiszráel Katz védelmi miniszter [Likud] határozott meg, arra vonatkozóan, hogy ne vezessenek be személyes szankciókat. Netanjahu emellett azt kérte, hogy csempésszenek be néhány trükkös kiskaput a besorozottak számának kiszámítási módjába.

Edelstein azonban ellenállt, mondván, hogy egy ilyen törvény semmilyen jogi kritériumnak nem felelne meg – különösen egy olyan valóságban, ahol egyidejűleg tízezrével soroznak be fiatal családosokat, közülük néhányat hosszabb időre. Az úgynevezett kvótarendszer nem működhet szigorú, személyes szankciók nélkül, amit Edelstein pontosan megértett, így az amúgy is ingatag lábakon álló politikai karrierjének nem fog önkezével véget vetni a társadalom többségének elutasításával szemben álló törvény gründolásával.

Nem mellesleg, Edelstein már így is vékony jégen jár azáltal, hogy mint a Külügyi és Védelmi Bizottság elnöke már eleve engedményeket tett a számokat illetően, így nincs más választása, mint a személyre szabott szankciókat törvénybe iktatni. Erről azonban az ultraortodoxok hallani sem akarnak, ezért jelenleg nincs olyan megoldás, amit a Kneszet jóvá tudna hagyni, a háredik számára elfogadható, és a Legfelsőbb Bíróság szerint is megfelel az egyenlő és igazságos teherviselés elvnek. 

Következésképpen, a koalíción belül egyre inkább úgy vélik elkerülhetetlen az előrehozott választás. Eközben, a háredi közösségen belül egyre nő a „szökevények” száma amit jogi szempontból meglehetősen nehéz lesz visszafordítani, emellett az érintettek országból való kiutazása is lehetetlenné válik. A jesivákat érintő szankciók is éreztetik hatásukat, Ejál Zamir vezérkari főnök pedig bejelentette a hárediket érintő sorozás kiszélesítését, ami a vallási vezetők türelmének végét jelenti, követkésképpen a miniszterelnöknek el kell döntenie, hogy meddig érdemes húzni egy olyan kormány élén, amely egyre inkább működésképtelenné válik.

The post Urich továbbra is letartóztatás alatt, Feldstein házőrizetben, és a háredik türelmének is vége first appeared on Új Kelet Live.