A Legfelsőbb Bíróság megelégelte az időhúzást és szigorú döntést hozott a háredi sorozásra vonatkozóan

ujkeletlive

A Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy április 1-jétől nem lesz jogalapja a diákok toborzását elutasító jesiváknak történő kifizetéseknek

Évekig tartó időhúzás, és azt követően, hogy a kormány napokig késleltette az ultraortodoxok katonai sorozására irányuló törvénytervezet benyújtását, a Legfelsőbb Bíróság tegnap este ideiglenes végzést adott ki, miszerint április 1-jétől leállítja az állami kifizetéseket azon jesivák részére, ahol nem tesznek eleget a diákok katonai toborzását illetően.

Megelégelve a kormány állandó huzavona taktikáját, a bírák elutasították Binjámin Netanjahu miniszterelnök újabb egy hónapos halasztásra vonatkozó kérelmét, emellett olyan rendeletet sem adtak ki, amely átmeneti időhöz kötné a kifizetések megszüntetését, azzal az indokolva a döntést, miszerint a kormány 682-es számú, az ügyben hozott határozatának érvényessége április 1-jén lejár, az átmeneti rendelkezés pedig ellentétes a főügyész álláspontjával, ezért nincs jogalapja az ilyen kifizetéseknek.

Ezenkívül, a kormány 2023. júniusi határozata, amely arra utasítja a hadsereget, hogy a toborzást szabályozó törvény lejárta ellenére ideiglenesen ne hívja be a háredi bóchereket, március 31-én éjfélkor szintén lejár.

Az indoklás során Uzi Vogelman, Jichák Amit és Noam Szolberg bírák a főügyész álláspontjára hivatkozva, kijelentették „2024. április 1-jétől a jesiva-hallgatók és a háredi tanintézményekben végzettek nem besorozása normatív alapjának hiányában többé nem lesz felhatalmazás a pénzügyi támogatás átutalására ezen intézményeknek.”

A bírák továbbá közölték, hogy az ideiglenes végzés elleni beadványokat idén májusban tárgyalja egy kilenc bíróból álló testület, illetve április 30-ig adtak határidőt a kormány válaszára.

A bíróság várható döntésének kikerülése végett Netanjahu újabb egy hónapos haladékkérésben látta a kérdés megoldását és kormány egyben tartását, mondván – „az elmúlt hetekben intenzív erőfeszítéseket tettünk a szükséges rendezés kialakítására, és jelentős előrelépés történt, bár a munka nem fejeződött be. További rövid időre van szükség ahhoz, hogy véglegesítsük a megállapodást, hogy befejezzük a szakmai stáb munkáját, hogy meghatározzuk azokat a pályákat és kereteket, amelyek lehetővé teszik a toborzottak számára, hogy a szolgálat alatt is megőrizzék életmódjukat, illetve, hogy biztosítsuk azok számára, akiknek ‘a Tóra a hivatásuk’, hogy tanulhassák.” A miniszterelnök, továbbá elismeri, hogy a terhek egyenlő megosztásának kérdése kiemelkedő jelentőségű az izraeli társadalom és annak jövője szempontjából, ahogyan azt is megjegyezte az évtizedek óta megoldatlan ügyet kevesebb mint egy év alatt megoldja, sajnálatos módon azonban – „az október 7-én Izrael ellen elkövetett gonosz támadás arra kényszerített bennünket, hogy az azóta eltelt hat hónapban az idő és a figyelem erőforrásait elsősorban a háború lebonyolítására fordítsuk.”

A szefárd Sász frakció vezetője, Árje Deri fenyegetéssel válaszolt a döntést követően,  kijelentve – „a Legfelsőbb Bíróság által hozott végzés, amely a jesivák költségvetésének azonnali leállítását írja elő, Káin jelét és a zsidó államban Tórát tanulókkal szembeni példátlan visszaélést jelenti,” – majd hozzátette, miszerint azok az ultraortodoxok, akiket a bíróság döntése miatt jelenleg besoroznak a hadseregbe, ezentúl nem tanulhatják a Tórát.

A hadikabinet minisztere, Beni Gantz (Nemzeti Egység), akinek köztudott véleményét a háredi sorköteles diákok kötelező katonai szolgálatára vonatkozóan egyébként a miniszterelnök Likud pártjának számos tagja is osztja, kijelentette – „nem a Legfelsőbb Bíróságról van szó, és nem a főügyészről, aki hűségesen végzi a munkáját, hanem arról, hogy szükségünk van katonákra egy kemény háborúban, és arról, hogy társadalmunknak szüksége van arra, hogy mindenki részt vegyen az ország szolgálatának kiváltságában. A Legfelsőbb Bíróság ma kimondta azt, ami magától értetődő. Eljött az idő, hogy a kormány megtegye azt, ami magától értetődő. Itt az ideje a tetteknek.”

Diplomácia – újabb ICJ figyelmeztetés

A Nemzetközi Bíróság (ICJ) csütörtökön végzést adott ki, amelyben felszólította Izraelt, hogy tegye lehetővé a humanitárius segélyek akadálytalan bejutását a gázai övezetbe, hivatkozva az ENSZ figyelmeztetésére, miszerint az enklávé civil lakossága állítólag az éhínség szélén áll.

A döntés egy Dél-Afrika által indított panasz részeként született, amely Izraelt a kormány által jóváhagyott népirtással vádolja az övezetben, illetve a növekvő nemzetközi nyomásnak megfelelően, arra próbálva rákényszeríteni Izraelt, hogy tegyen többet az övezetben kialakult humanitárius helyzet javítása végett.

Az ICJ ugyanakkor elutasította Dél-Afrika azonnali tűzszünetre vonatkozó kérését, megjegyezve azonban, hogy „a gázai övezetben élő palesztinok katasztrofális életkörülményei tovább romlottak” a legutóbbi, január végi végzés óta.

Ezért a népirtás megelőzéséről szóló egyezményre utalva, utasította Izraelt, hogy „tegyen meg minden szükséges és hatékony intézkedést az ENSZ-szel való együttműködés érdekében, hogy megkönnyítse a sürgősen szükséges alapvető szolgáltatások és humanitárius segítség nyújtását,” – áll a bíróság közleményében, hozzátéve, miszerint „a gázai palesztinok már nem csupán az éhínség veszélyével néznek szembe, ahogyan azt a 2024. január 26-i végzésben is megállapították, hanem az éhínség már be is következett.”

Izrael hárította azon vádakat, hogy korlátozná a Gázába irányuló segélyeket, a kormány szóvivője pedig hangsúlyozta, hogy Jeruzsálem „továbbra is támogatni fogja az új kezdeményezéseket” a segélyek bővítésére, ugyanakkor elítélte Dél-Afrika „cinikus kísérleteit a Nemzetközi Bíróság kihasználása végett” Izrael háborús erőfeszítései ellenében.

Politika – Lapidot újraválasztották pártja vezetésére

Több mint évtizedes megalakulása óta a Jes Atid pártban először tartottak tisztújító szavazást, amely során és a várakozásoknak megfelelően, de jóval kisebb előnnyel a jelenlegi elnök, Jáir Lapidot tegnap este újraválasztották. A győzelmen kívül első unokájának megszületését is ünneplő Lapid a szavazati joggal rendelkezők 52,5%-ának támogatását nyerte el, míg ellenfele Ram Ben Barak kevéssel lemaradva 47,5%-os támogatottságot tudhat magáénak, ami azt jelenti, hogy valójában mindössze 29 szavazattal [279-308] maradt el Lapidtól.

A legendás magyar holokauszttúlélő Tomi Lapid nyomdokaiba lépve, fia újraválasztása után azt nyilatkozta – „szeretnék köszönetet mondani Ram Ben Barak képviselőnek a tisztességes, rágalmak nélküli versenyért. Veled együtt, Ram a Jes Atid ismét megmutatta Izrael államnak, hogy lehet másként is. Hogy létezik másfajta politika,” – majd hangsúlyozta „az előválasztásoknak vége, de a mi háborúnk még csak most kezdődött. Mert rajtunk kívül nincs senki más, aki más víziót és más irányt kínál ennek az országnak.”

Lapid beszédében ismét megerősítette elhatározását a túszok kiszabadítása érdekében, illetve korábbi kritikáit a kormánnyal és a háború kezelésével, illetve az ultraortodoxok sorozásával kapcsolatban, hangsúlyozva – „2024 a választások éve. Választások lesznek. A változás, amire ennek az országnak szüksége van, itt kezdődik és most kezdődik. Itt az ideje, hogy új fejezetet írjunk ennek a pártnak és ennek az országnak az életében,” – tette hozzá.

Ellenfele, a Moszad kémügynökség korábbi helyettes vezetője Ben Barak, valójában nem jelentett erős kihívást a pártot alapító és vezető Lapid számára, korábban többször is kijelentve, hogy politikai nézeteiben nem különbözik lényegesen Lapidtól, elsősorban azért indult, hogy előmozdítsa a több mint egy évtizede ugyanazon vezetés alatt álló párt demokratizálódását.

A majdnem győzelemmel felérő veszteség után Ben Barak a héber médiának nyilatkozva, kijelentette, miszerint a párt közel felének támogatását megszervezve ragaszkodni fog ahhoz, hogy a következő parlamenti választásokon a második helyet foglalja el a listán.

The post A Legfelsőbb Bíróság megelégelte az időhúzást és szigorú döntést hozott a háredi sorozásra vonatkozóan first appeared on Új Kelet online.