Romulus szerszáma kidudorodott – hétévesen egy TT pisztollyal játszottam – faramuci a törvény , raklapnyi riasztó stukkert vehetsz
rablás fegyveres pisztolyos

Ha valaki még nem hallott volna, elmesélem két miskolci önkormányzati rendész, saját elmondásuk szerint lefogták a felkarjaimat, hogy ne hagyhassam el az intézkedés helyszínét, szerintük e közben előrántottam a pisztolyomat és lelövéssel fenyegettem meg őket. Ne kételkedjenek, régi cirkusz mutatvány, hülye aki ezt így elhiszi.

Két felbérelt  lefizetett rágalmazóval sikerült a rendőrséget és a bíróságot elszédíteni  ezért egy év börtönt kaptam. Igazából szerencsém volt mert az ügyészség egyik prominens vezetője megsúgta, ha elhiszik ezt a mesét felsőbb kérésre letöltendőt, ülőset kapok. Jogrend, jogállamiság, korrupt csaló rendőr,  aki a neki nem tetsző videókat  elsikkasztja és egy ejtőernyős bírócsere kellett ahhoz, hogy ezt orbitális aljasságot véghez vigyék és most már hat éve folyamatosan akadályozzák a per újrafelvételt.

Egy tény, hogy a nadrágom lecipzározott bugyrában tényleg volt egy töltetlen apró gázpisztoly, viselési engedéllyel, amelyet kitéptek a zsebemből amikor a földre vittek, megbilincseltek.

S ha már szóba hozom felemlegetem, hogy a világ egyik legfurább fegyvertartási törvénye éppen nálunk van. Kezdem azzal, hogy riasztó-gáz pisztolyra boldog-boldogtalan megkapja a viselési engedélyt. Miközben a szaküzletben bárki raklapra valót vásárolhat, de az utcára nem viheti ki. Nem is tudom, hogyan vihetem haza szabályosan ha a viselési engedélyt csak a fegyver rendőrségi bemutatása után adják ki. Egyébként az alkotmánybíróság és a kúria is leszögezte ezek az emberélet kioltására nehezen alkalmazható gáz-riasztók nem minősülnek fegyvernek. Ennek ellenére esetemben a helyi ügyészség minden fejtörés nélkül fegyveres erőszaknak állította be a soha meg nem történt rágalmat. Igazából elfelejthetném ezt a rémálmot, de miután sorra lebuktak már a bíróságon is a felbujtott tanúk és valamennyiük továbbra is élvezi a rendőrség, ügyészség védelmét nehezen emésztem meg ezt a korrupcióval szövevényes bűnszövetkezet mesterkedését.

Csak úgy Romulus stukkeréről jutott eszembe, hogy magam is kedvelem a fegyvereket. Nem röstellem, minden egyéb technikai eszköz, például a rádió-adó vevők és a mobiltelefonok iránt vonzódom. Jól emlékszem a szabadságharc idején a szomszéd szabó műhelyben hol forradalmárként hol pedig pufajkásként jöttek mentek a férfiak. Dezső bácsi kitárazta a nagy TT pisztolyát és a kezembe adta. Előtte gondosan megcsúsztatta a szánt, ellenőrizte nincs e benne golyó majd innentől már is tanulmányozhattam a szerszámot. Drága Mamám sápítozott, próbálta Dezsőnek elmagyarázni , hogy nem hét évesen kell ezzel játszanom.Ugorjunk a nyolcvanas években üzleti kapcsolatban álltam egy osztrák fegyverkereskedővel majd később egy ékszerésszel így aztán legálisan kaphattam viselési engedélyt. Ezt volt az az időszak amikor kiállításokon reklámoztuk a vadászpuskákat és a gáz riasztó pisztolyokat. A rendszerváltás időszakában Miskolcon a Technika Házában bemutattuk az elvtársaktól begyűjtött önvédelmi pisztolyokat.  Talán kissé demagóg is voltam amikor rácsodálkoztam a gyűjteményre nem is sejtve, hogy ez a szokás amúgy öröklődik a mindenkori elit körében. Ezen a bemutatón sok géppisztolyt is láthattunk, elsősorban azokat amelyeket a munkásőrségtől szereltek le. Amikor ezt a kollekciót egy Buda melletti bázisról leszállítottuk, azzal szembesültem, hogy az alvilág kilóra vásárol ezekből mivel az őrzőik sem tudják mennyi fegyvert tárolnak.  Egyébként ennek a raktárnak a fegyvereit  Ausztrián keresztül sikerült Horvát országba eladni. Akkor még a fene sem gondolta, hogy ez a szállítmány olaj lesz a délszláv háború tűzében. Nem biztos, hogy éppen nekem kellene elemeznem a mostani fegyvertörvény anomáliáit. Annyit viszont felemlegetek, hogy sokkal könnyebb vadászpuskára szert tenni, akár háromra is mint egy 6.35-s  kis kaliberű pisztolyra. Miközben az előbbivel két kilométerre is gyilkolhatunk az utóbbival meg jó ha 15 méterre lehet célozni. A gond , hogy a törvény nem egyértelműen szabályoz és általában mindig egy hivatali személy dönt az engedélyről és számára az az elsődleges, ne kockáztasson. Bezzeg országok. Izrael ahol sajnos a fegyver sajátos háztartási kellék. Voltam kint, a férfiak ha tehetik a zsebkendő és az öngyújtó mellett automatikusan zsebre vágják. Egyébként a tartási engedély nem laza, nem átláthatatlan viszont a helybéliek körében ritkaságszámba megy az ezzel való visszaélés, családi gyilkosság vagy rablás. Nálunk ez soha nem menne, emlékszem a forradalom után a munkásőrök maguknál tarthatták a pisztolyukat ám annyi balhé kerekedett ebből, hogy megszüntették ezt az automatikus gyakorlatot.

gázpisztoly

Sőt manapság még a börtönőrök is polgári környezetben védtelenek, szolgálat után leadják a szerszámukat. Ami szerintem felelőtlenség. Svájc, a mintaország – olyan a polgári kultúra, hogy a gépkarabélyukat is otthon őrzik a tartalékosok. Mégis ritkaságszámba megy az ezzel kapcsolatos bűncselekmény. Magyarország – az egyenruhás támadóm Szabó Krisztián aki nemrégiben önvallomás tett, bevallotta ki bujtotta fel a hamis tanúkat – azt mondta elsőre nem ismerte fel a pisztolyt míg a hazudozó postás kijelentette – elsőre egy kést látott a kezemben, de mivel volt katona később beugrott neki, hogy stukkert lát. Ennyit ezeknek a rágalmazóknak a szavahihetőségéről.