ujkeletlive

Gáz, és béke a kölcsönös függőség árán

Binjámin Netanjahu miniszterelnök tegnap este közleményben erősítette meg az ország történetében példátlan, 35 milliárd dolláros földgáz megállapodást Egyiptom javára, azzal indokolva a döntést, miszerint megelőzően „leszögezte Izrael biztonsági és egyéb érdekeit,” míg az ügylet erősíti a regionális stabilitást.

A szakma által vitatott megállapodásra Netanjahu hosszas hezitálást követően a Trump-adminisztráció hetek óta zajló nyomása alatt mondott igent, a Fehér Ház gázai háború lezárását biztosító, és az izraeli-egyipomi kapcsolatok javítására irányuló erőfeszítéseinek részeként.

Netanjahu december végén várhatóan találkozik Trump elnökkel Mar a Lago-i rezidenciáján, egyúttal amerikai segítséggel háromoldalú találkozóra is törekedne Abdel-Fattah esz-Szíszi egyiptomi elnökkel.

A Fehér Ház közölte Netanjahuval, hogy megpróbálnak összehozni egy találkozót az egyiptomi elnökkel, de csak akkor, ha jóváhagyja a megállapodást, –  jelentette az Axios forrásokra hivatkozva. Ugyanakkor, az egyiptomiak egyelőre nem jeleztek hajlandóságot a hármas találkozó iránt, feltéve ha Izrael további lépésekre hajlandó a gázai békemegállapodás végrehajtása érdekében.

  • Netanjahu és Szíszi a háború kezdete óta nem beszéltek, az izraeli-egyipomi kapcsolatok rendkívüli mélypontra süllyedtek. Az izraeli koalíció radikális frakciói által hangoztatott gázaiak Egyiptomba való „önkéntes” deportálási tervei mellett a helyzeten tovább rontott Jechiel Leiter Izrael amerikai nagykövet hivatalba lépése utáni februári nyilatkozata, miszerint Kairó katonai bázisokat épített a Sínai-félszigeten, ,,amelyek csak támadó hadműveletekre használhatók,” és amit az Egyiptom és Izrael közötti békeszerződés egyértelmű megsértésének nevezett, kilátásba helyezve, hogy az izraeli kormány ,,hamarosan” bemutatja Kairó katonai erősítését a Sínai-félszigeten. Leiter megalapozatlan nyilatkozatai része, illetve forrása a két ország közötti kapcsolatok szabotálását és a feszültségek szítását célzó felvételek közösségi médiában való elárasztásának. Egyiptomi tisztviselők ezt követően magyarázatot követeltek, majd au Izraeli Védelmi Erők tisztázta, hogy a felvételek mesterséges intelligencia technológiával készült hamis videók, sőt hivatalosan cáfolva kijelentette ,,gyanús kísérletek hamis videók terjesztésére kétes és hamis fiókokon keresztül… Legyetek éberek és legyetek tudatában ezeknek a kísérleteknek.”

A megállapodás

Nem véletlen, hogy az amerikai Chevron cég a megállapodás középpontjában álló Leviatan gázmező egyik fő partnere. A létrejött megállapodás szerint Izrael biztosítaná Egyiptom áramellátásának becslések szerinti 25%-át; Szíszi júliusban jóváhagyta a tervet a belföldi és külföldi kritikák ellenére, az izraeli kormány öt hónapig várakozott a megvalósítással, szintén mellőzve hasonló kritikákat.

„Ez hatalmas lehetőség Izrael számára. A gáz Egyiptomnak történő eladása kölcsönös függőséget teremt, közelebb hozza egymáshoz az országokat, melegebb békét teremt és megakadályozza a háborút,” – idéz az Axios az ügyben információkkal rendelkező amerikai tisztviselőt.

A bejelentett gázüzlet a zsidó állam történetének legnagyobb exportügylete: mintegy 131 milliárd köbméter (BCM) földgáz átadását érinti körülbelül 18 éves időtartamra, melynek összértéke nagyjából 112 milliárd sékel.

Eli Cohen [Likud] energiaügyi miniszterrel az oldalán Netanjahu kijelentette, hogy az adókból és jogdíjakból származó bevételek elérik majd az 58 milliárd sékelt, ami kiegészíti a gázszektorból származó jelenlegi bevételeket.

A megvalósításhoz kiterjedt, 15-16 milliárd sékel értékű infrastrukturális izraeli beruházásokra lesz szükség Izraelben, beleértve a Leviatán kitermelésének bővítését, valamint a szállítóvezetékek korszerűsítését, ami Netanjahu szerint munkahelyeket teremt, és növeli a hazai piac ellátási kapacitását is.

Igen, de – az érem korántsem napos oldala azon jogos aggodalmakon alapul, miszerint a hosszú távú izraeli gázellátás veszélybe kerül, ami kihatással lehet a villamosenergia-árakra. A Ynet adatai rávilágítanak, hogy a becslések szerint a gáztartalékok a jelenlegi fogyasztási ütem mellett körülbelül 23 évre elegendőek. Netanjahu mindenféle biztonsági mechanizmus beépítését, Cohen pedig azt ígérte, hogy megakadályozza az áramár-növekedést, végül azonban változatlanul azt az exportmennyiséget hagyták jóvá, amit az amerikaiak eredetileg követeltek.

A kormány ugyan hangsúlyozza, hogy a megállapodás összhangban van a korábbi tartalékmegőrzési irányelvekkel, ezzel szemben a szakmai kritikák szerint az export kockázatos, mert Izrael hosszú távon emiatt behozatalra szorulhat, ha az új felfedezések üteme nem tart lépést a fogyasztással, ráadásul az izraeli Elektromos Műveket váratlanul érték Cohen ígéretei, mivel nem tartalmaznak olyan dokumentumokat, amelyek igazolnák azon garanciákat, amelyek biztosítják a gázellátást a hazai piac számára (amelyből jelenleg az ország áramtermelésének mintegy 70%-a származik).

A miniszterelnök által bejelentett megállapodás elfogadásakor úgy tűnik nem vették figyelembe, hogy az Izraeli Elektromos Művek (IEC) éppen bírósági eljárást indított Londonban a Tamar gázmező partnerei (a Chevron és a Dor Energy) ellen a gázszerződés módosítása, és az árak miatt, ami nem éppen kedvező hatással lehet a lakossági áramárakra.

Octopus művelet – Bennett elismerte, hogy az irániak feltörték telefonját

Naftali Bennett volt miniszterelnök eleinte tagadta, de végül megerősítette, hogy az irániak feltörték Telegram-fiókját.

Bennett először úgy reagált, hogy „az ügyet az illetékes biztonsági és kiberbiztonsági szervek kezelik, a készülék ma már nincs használatban,” majd később elismerte a hackertámadást, mondván – „Izrael ellenségei mindent meg fognak tenni, hogy megakadályozzák, hogy újra miniszterelnök legyek. Ez nem fog segíteni nekik,” – közölte, majd  hozzátette, hogy továbbra is „cselekszik és harcol Izrael Állam és Izrael népe érdekében.”

Az iráni Handala hackercsoport „Polip-hadműveletnek” nevezett akciója során belépett a volt miniszterelnök mobiljába, majd 141 oldalnyi adatot tett közzé Bennett és munkatársai személyes levelezéseit, illetve politikai táborbeli társaikról tett kijelentéseit idézve, emellett nyilvánosságra kerültek izraeli biztonsági tisztviselők és világvezetők telefonszámai. Emmanuel Macron francia elnök és Mohamed bin Zayed – az Egyesült Arab Emírségek elnöke, valamint Rafael Grossi –  Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) vezetője mellett több ezer újságíró, szóvivő és tisztviselő száma vált nyilvánossá.

Az akció megnevezése utal Bennett korábbi kijelentéseire, miszerint Iránt úgy emlegeti, mint az Izraelt a régióban fenyegető erők „polipjának feje.” Az irániak válaszul ekként mutatták be akciójukat – „egykor büszke voltál arra, hogy a kiberbiztonság egyik vezető alakja vagy, és a szakértelmedet megmutattad a világnak. És mégis milyen ironikus, hogy az iPhone 13 mobilod ilyen könnyen a Handala kezébe került. Minden büszkeséged és dicsekvésed ellenére a digitális erődítményed nem más, mint egy papírfal, amely arra vár, hogy áttörjék.”

Ezt követően a hackercsoport több ezer üzenetváltást tett közzé Bennett telefonjáról, jelentős részük szóvivőivel, és tanácsadóival folytatott beszélgetések miniszterelnöki ideje alatt, utalások Avigdor Libermanra, illetve pártalapító partnerére Ajelet Sakedre, vagy másik koalíciós partnerére, Beni Gantzra.

Némelyik üzenetváltás személyes adatokat is tartalmaz. Bennett egy fiatal nővel beszélget, aki a háború kitörése után mentessége ellenére önként jelentkezett a hadseregbe; az állítólagos beszélgetés során többek között a nő külsejére is tett megjegyzést.

A üzenetváltásban szereplő fiatal nő a Ynet megkeresésére nyilatkozott, mondván – „egy órával ezelőtt láttam először azt, amit levelezésnek neveznek. Ilyen dolgok nem történtek, nem voltak ilyen beszélgetések. Lehet, hogy valaki Bennettre utazik. Nincs időm ezekkel a dolgokkal, és ezzel a bulvárral foglalkozni,” – majd hozzátette: „Bennettnek vezetnie kell az országot. Nagyszerű miniszterelnök volt a múltban, és nagyon remélem, és akarom hinni, hogy a jövőben is jó miniszterelnök lesz.”

A múlt héten a tel-avivi Egyetem kiberkonferenciáján a volt miniszterelnök a jövőbe látva egy iráni hackertámadás forgatókönyvét vázolta fel – „képzeljék el, hogy Irán titokban egymillió kiber-szakértőt küld Izraelbe, akik behatolnak minden rendszerünkbe és káoszt okoznak – megbénítják a kórházakat, törlik a lakosság banki megtakarításait, eltorzítják a választási eredményeket… ez egy lehetséges forgatókönyv. Ezért Izrael polgárainak védelme érdekében létrehozunk egy nemzeti Kiber Vaskupolát.”

A közzétett levelezések egyik szereplője Beni Gantz (Kék-Fehér), aki Bennett kormányának védelmi minisztere volt, a közösségi médiában reagált az iráni akcióra, és közzétett néhány október 7-i levelezést – „minden tiszteletem a kíváncsiságé, hogy mit írt Bennett Libermanról, rólam, vagy Ajelet Sakedről, de íme egy kis példa az igazán fontos levelezésekre. Ez volt a valósága Izrael oly sok polgárának október 7-én. Több mint két év után megérdemlik, hogy azzal foglalkozzunk, ami valóban számít. Állami vizsgálóbizottságot érdemelnek. A gyászoló családok, a hős harcosok megérdemlik, mindannyian megérdemeljük.”

The post Az amerikaiak nyomására Netanjahu jóváhagyta a 35 milliárd dolláros egyiptomi gázmegállapodást first appeared on Új Kelet Live.