Avi/ujkelet.live
Jó reggelt!
Gáza
A lényeg: Az Izraeli Védelmi Erők tegnap este bejelentette, hogy a csapatok megöltek egy terroristát, aki átlépte a Gázai övezet déli részén található tűzszüneti vonalat „olyan módon, ami közvetlen fenyegetést jelentett” a 7. páncélosdandár harcosaira.
Fellázadtak a gázai határmenti települések vezetői a hadsereg ellen
A gázai határ menti önkormányzatok vezetői sürgős parlamenti bizottsági meghallgatást követelnek, miután az izraeli hadsereg koordináció nélkül, egy WhatsApp-üzenetben tájékoztatta őket a védelmi erők csökkentéséről, jelentette tegnap a katonai rádió.
Miért fontos: Két évvel és három hónappal a 2023. október 7-i terrortámadás után a bizalom helyreállítása helyett újabb törésvonal jelent meg a lakosság és a katonai vezetés között. A „cserbenhagyás” és „veszélyeztetés” kifejezések használata jelzi, hogy a helyi vezetők szerint az Izraeli Védelmi Erők nem vonta le a megfelelő tanulságokat a múltbéli kudarcokból, ami stratégiai kockázatot jelent a térség újraépítésére nézve.
A részletek:
- A konfliktus oka: A Gáza Hadosztály előzetes egyeztetés nélkül döntött a településeken állomásozó védelmi egységek létszámának csökkentéséről.
- Érintett vezetők: Szderot polgármestere, valamint Eskol, Sa’ar HaNegev, Szdot Negev és Hof Askelon regionális tanácsainak vezetői közös fellépést sürgetnek.
- Súlyos vádak: A vezetők szerint a hadsereg eljárása közvetlenül veszélyezteti a lakosok biztonságát és rombolja a nehezen újjáépülő közbizalmat.
- Vezetési válság: Források szerint Barak Hiram dandártábornok, a Gáza Hadosztály parancsnoka kerüli a személyes találkozókat a lakosokkal és a helyi vezetőkkel, a kommunikációt alárendeltjeire bízva, miközben kizárólag a Gázai övezet belsejében zajló műveletekre fókuszál.
- A hadsereg válasza: Az Izraeli Védelmi Erők visszautasítja a vádakat, állításuk szerint a parancsnok folyamatos párbeszédet folytat a közösségekkel, és emlékeztettek, hogy Hiram tábornok a kezdetektől fogva az életét kockáztatva harcol a térség védelméért.
Mi várható:
A helyi vezetők követelik, hogy a Kneszet Külügyi és Védelmi Bizottsága napirendre tűzze a kérdést.
A Sabak vezetőjének rokona is érintett a gázai csempészügyben
Bírósági végzés oldotta fel tegnap a hírzárlatot, így nyilvánosságra került: a Gázai övezetbe irányuló illegális áruforgalom miatt indított nagyszabású nyomozás egyik fő gyanúsítottja a Sabak belbiztonsági szolgálat vezetőjének közeli hozzátartozója.
A részletek:
- A bűncselekmény: Egy kiterjedt hálózat Izraelből Gázába csempészett árut anyagi haszonszerzés céljából, miközben a terület ellenséges entitásnak minősül.
- A gyanúsított: A bíróság megerősítette, hogy az egyik érintett a Sabak igazgatójának rokona, de hangsúlyozta, hogy magának a szolgálat vezetőnek nincs köze a bűncselekményekhez. Az említett közelségre tekintettel a gyanúsított kihallgatását a rendőrség, és nem a Sabak folytatja le.”
- Bírósági indoklás: A bíró szerint a közérdek indokolta a részleges közlést, mivel a hírzárlat megsértése és a pletykák már elkezdték károsítani a szervezet hírnevét.
- A nyomozás állása: A rendőrség csütörtök reggel vádemelési nyilatkozatot nyújtott be 11 gyanúsított ellen az ügyben.
Mi várható:
A jövő héten hivatalos vádiratot nyújtanak be a hálózat több tagja ellen, ami várhatóan további részleteket tár fel a csempészútvonalakról és a szállított áruk jellegéről.
Politizálás a katonai hírszerzésnél
A katonai hírszerzés egyik tartalékos altisztje, Ari Rozenfeld és egy tiszt ellen nyomozás indult, miután egy magas rangú közszereplő külföldi tárgyalásáról szóló titkos dokumentumot próbáltak kiszivárogtatni politikai motivációból, jelentette a Ynet.
Miért fontos: Már önmagában az a tény, hogy a katonai hírszerzés birtokol egy ilyen dokumentumot számos kérdést vet fel azzal kapcsolatban, hogy miért nem törölték az adatbázisaiból. vagy miért nem blokkolták a hozzáférést az alacsonyabb rangú tisztek számára. A szivárogtatási kísérlet hátterében álló „biztonsági/politikai agenda” súlyos fegyelmi és titokvédelmi aggályokat vet fel háborús időszakban.
A részletek:
- A dokumentum: Egy közszereplő és egy külföldi fél közötti, politikai jelentőségű találkozóról készült feljegyzés, amely „elárult minket” érzést váltott ki a gyanúsítottakból.
- A tartalékos tiszt a levelezéssel kapcsolatos rendőrségi kihallgatásán azt mondta, hogy „nem az én és Ari munkájához kapcsolódott, de érdekes, és különféle okokból küldünk egymásnak érdekes dokumentumokat”.
- Amikor arról kérdezték, hogy miért küldte az üzenetet, azt válaszolta: „Láttam, és felháborított, és tudtam, hogy őt is fel fogja háborítani.”
- A szivárogtatási terv: Rozenfeld a belső üzenetküldő rendszerben kijelentette: „személyesen szivárogtatom ki ma… elküldöm Bardugónak (Jacob Bardugó a Netanjahu-párti 14-es csatorna újságírója)” vagy Ajala Hasszonnak” (KAN közszolgálati műsorszolgáltató).
- Összefüggés a Bild-üggyel: Rozenfeld adta át a „Hamász-dokumentumot”, amely később Netanjahu miniszterelnök szóvivőjéhez, Eli Feldsteinhez és a német Bild újsághoz került.
- A védekezés: A gyanúsítottak a kihallgatáson azt állították, csak dühükben, „viccből” beszéltek a szivárogtatásról, és valójában nem volt kapcsolatuk az említett újságírókkal.
- Vádhatósági lépés: Bár az ügyet a bíróságnak zárt borítékban mutatták be a letartóztatási tárgyalásokon, a végleges vádiratba végül nem került bele ez a konkrét epizód.
Mi várható:
Az Izraeli Védelmi Erők szerint a háború alatt felülvizsgálták a titkos dokumentumokhoz való hozzáférési protokollokat. A nyomozás során feltárt technológiai bizonyítékok alapján további szigorítások várhatók a katonai hírszerzés belső informatikai hálózatának felügyeletében.
https://anchor.fm/s/51fceecc/podcast/rss
The post A biztonság követelése és politizálás a hírszerzésnél first appeared on Új Kelet Live.
