ujkeletlive
Iráni háborús exit stratégiák
A február 28-án indított izraeli-amerikai csapások nyomán kirobbanó iráni háború céljait, és időtartamát naponta változtató Donald Trump elnök cikázó kijelentései azontúl, hogy az amerikaiak többségét a hadművelet ellen fordította, mely elutasítást a nemrég nyilvánosságra került horribilis költségvetési adatok tovább mélyítenek, emellett a bizonytalanság az olajárakra, és a tőzsdei kereskedésekre is sokkoló hatással volt, és úgy tűnik lesz a jövőben is.
Trump és szövetségese, Binjámin Netanjahu miniszterelnök az első meghatározó csapás révén likvidált Ali Hamenei ajatollah kiiktatásával, és a folyamatos légicsapásoknak köszönhetően a rezsim megbuktatását helyezte előtérbe, ami a jelek szerint nem fog bekövetkezni, ezért mind Netanjahu, mind a Trump retorikájában az elmúlt órákban érezhető volt egyfajta háborús exit stratégia hangsúlyozása.
A miniszterelnök tegnapi közösségi médiában közzétett bejegyzésében ismételten Irán népéhez fordult, mondván, hogy az Egyesül Államokkal együtt minden eddiginél keményebben csapnak le az évek óta terrorizáló „teheráni zsarnokokra,” majd arra szólítja fel az irániakat, hogy álljanak készen a staféta átvételére, és ha eljön az idő, ragadják meg az életben egyszer adódó lehetőséget a rezsim megbuktatására, és ilymódon szerezzék meg szabadságukat.
A háború megoldások nélküli tovább húzása érzékelhető hatással lesz választások előtt álló Netanjahu esélyeire, ugyanakkor Trump esetében hasonlóan mélyíti az amerikai gazdasági károkat, illetve a külföldi instabilitást, tovább növelve az elnök mögött álló republikánus párt politikai tétjét a félidős választások előtt.
Az Axios öt lehetséges forgatókönyvet vázolt, miközben megjegyezte Trump és adminisztrációja elmúlt órákban tett ellentmondásos megjegyzéseit, miszerint az elnök hétfőn, egy éves republikánus találkozón azt mondta, hogy az Egyesült Államok már megnyerte a háborút, „de még nem nyertünk eleget,” azt követően, hogy órákkal korábban a CBS News-nak azt nyilatkozta – a háború „nagyon teljes, nagyjából véget ért.” Ezzel szemben Pete Hegseth védelmi miniszter kijelentette, hogy a keddi [tegnapi] lesz „az eddigi legintenzívebb támadási napunk.”
Lehetséges lezárások
1. Tárgyalásos tűzszünet és nukleáris megállapodás – Trump hétfőn a Fox News-nak azt mondta, az újabb tárgyalások „lehetségesek,” de csalódott a keményvonalas Modzstaba Hamenei megválasztása miatt, aki elhunyt apját követi a legfőbb vallási vezetői poszton.
A háttér: egy nappal a csapások megkezdése előtt az ománi közvetítők azt mondták, Irán beleegyezett, hogy soha nem halmoz fel dúsított uránt, azt állítva, hogy a béke „elérhető közelségbe” került.
2. Venezuela-modell – Trump többször említette, hogy Iránban Nicolás Maduro elnök januári elfogása után utódjával, Delcy Rodríguez alelnökkel kialakított bábkormány kapcsolat mintáját vezetné be, ami egyrészt a földrajzi távolság, másrészt az Iszlám Köztársaság hatalmi szerkezetéből adódóan sem működne.
3. Népi felkelés, és a rezsim összeomlása
Az összeomlás lehetősége nem kizárható, mivel Hámenei ajatollah halott, a gazdaság mélyponton van, és Iránban a háború kezdete előtt hetekkel a legnagyobb tüntetések zajlottak az 1979-es forradalom óta, ugyanakkor az iráni ellenzéknek nincs egységes vezetője, és szervezett ereje, ráadásul a folyamatos bombázások okozta károk, és a halálos áldozatok növekvő száma is az újabb tüntetések kiújulása ellen szól.
4. Különleges erők rajtaütése a nukleáris készleteken – az USA és Izrael megvitatta különleges erők Iránba küldését a dúsított uránkészlet megsemmisítésére. Ez a forgatókönyv nem politikai rendezéssel, hanem a nukleáris fenyegetés fizikai felszámolásával vetne véget a háborúnak, ugyanakkor a misszióhoz katonák életét veszélyeztetnék egy olyan országban, amely erőteljesen aktív mind a ballisztikus rakéták kilövése, mind a hadsereg, és a rendőrség tevékenysége révén.
5. Trump győzelmet hirdet és kivonul – eszerint Trump úgy dönt, hogy Irán rakéta- és drónképességeit eléggé meggyengítették, történelmi győzelmet hirdet és kivonul függetlenül attól, hogy a teheráni politikai helyzet megoldódott-e.
Összegezve – a piacok ez utóbbi forgatókönyvet tartják valószínűnek, és a gyors távozásra fogadnak, mivel az amerikai gazdasági nehézségek komoly politikai problémát jelentenek az elnöknek a közelgő félidős választások előtt.
A háttérben – Trump maga figyelmeztetett, hogy amennyiben hagyják a rossz vezetőt hatalomra kerülni, az „öt éven belül” visszakényszeríti az USA-t a háborúba, ugyanakkor Izraelt is meg kell győzni. Netanjahu ugyan hajlandó egyoldalúan cselekedni, de a közeledő választások őt is visszalépésre kényszeríthetik.
Feszültség, olaj és aknamezők – az amerikai hadsereg kedden megsemmisített 16 iráni aknatelepítő hajót, mivel tartottak tőle, hogy Irán aknákat telepít a Hormuzi-szorosban. Az akció megelőző intézkedés volt az iráni műveleti tervekről szóló hírszerzési adatok alapján, miszerint a szoros elaknásítása szélsőséges fenyegetést jelentene a kereskedelmi hajózásra, és megakadályozná az olaj kijutását a térségből.
Trump elnök a Truth Social közösségi platformján figyelmeztetett, és „soha nem látott” szintű katonai következményekkel fenyegette meg Iránt, amennyiben aknákat helyeznek el a szorosban, hangsúlyozva – „ugyanazt a technológiát és rakétaképességet használjuk, amelyet a drogkereskedők ellen vetettünk be, hogy véglegesen kiiktassunk minden hajót, amely a Hormuzi-szoros elaknázásával próbálkozik.”
Ugyanakkor, ellentmondásos hírek jelentek meg a Hormuzi-szorosról, minek után az olajárak élesen ingadoztak kedden, – a szoros hajózási útvonalairól szóló jelentések a délelőtt folyamán először erős zuhanást eredményeztek, délutánra viszont újból megemelték a nyersolaj költségeit.
Az amerikai West Texas Intermediate (WTI) nyersolaj ára egy ponton több mint 19%-ot zuhant, és hordónként 77 dollár alá süllyedt. A mozgás azonban megfordult, és keleti parti idő szerint délután 4 órára a WTI már újra 89 dollár körül forgott. A nemzetközi Brent típusú olaj szintén rövid időre 17%-ot esett, közelítve a 80 dolláros szint alá, de később visszakapaszkodott 90 dollár fölé.
A részvénypiacok szintén vegyesen zártak, a S&P 500 index 0,21%-os csökkenéssel fejezte be a napot (noha korábban közel 1%-os pluszban is járt), a Nasdaq stagnált, a Dow Jones pedig 34 pontos mínuszban zárt.
A káoszt egy törölt poszt okozta.
Az olajár zuhanását Chris Wright amerikai energiaügyi miniszter közösségi médiában közzétett bejegyzése gyorsította fel, amelyet később töröltek, a Fehér Ház pedig cáfolt.
Wright azt írta az X-en miszerint – „az amerikai haditengerészet sikeresen kísért át egy olajszállító tartályhajót a Hormuzi-szoroson, biztosítva az olaj folyamatos áramlását a globális piacokra,” – amit később töröltek, mondván az Energiaügyi Minisztérium munkatársai „helytelen felirattal” látták el a miniszterről készült videót.
Karoline Leavitt, a Fehér Ház sajtótitkára korrigált, – „az amerikai haditengerészet jelenleg nem kísért egyetlen tartályhajót vagy egyéb vízi járművet sem,” – majd hozzátette, hogy az amerikai kíséret felajánlása továbbra is érvényes a szorosban közlekedő hajók számára.
Összegezve, – a JPMorgan Chase árupiaci elemzői keddi jegyzetükben megjegyezték: „a politikai intézkedéseknek korlátozott hatása lehet az olajárakra mindaddig, amíg a biztonságos áthaladás a szoroson nem garantált.”
A háború felháborító ára
Az izraeli törvények értelmében a kormánynak a hónap végéig jóvá kell hagynia a költségvetést, ami a háború előtt erősen kétségesnek tűnt a jelenleg az ellenzék soraiban ülő ultraortodoxok ellenállása miatt, akik közösségük sorozási kibújását biztosító törvény nélkül azt állították, hogy nem támogatják a büdzsét ilymódon buktatva meg a kormányt.
Hasonlóan a tavalyi Felkelő Oroszlán hadművelet során bevetett taktikához, Binjámin Netanjahu miniszterelnök ezúttal is biztonsági okokra hivatkozva sürgeti a háborús költségvetés megszavazását.
Ilymódon, Netanjahu, és Becalel Szmotrich pénzügyminiszter kedd este bejelentették, hogy mindent megtesznek az állami költségvetés hónap végéig történő elfogadásáért, a pénzügyminiszter pedig közölte – „félretesszük a sorozási törvényt, és több olyan reformot, amelyben nincs egyetértés.”
A háborús helyzet miatt a kormány Zoomon keresztül tartott egyeztető ülést a költségvetési módosítások jóváhagyására, és annak ellenére, hogy a minisztereket szinte titokban, egyenként hívták be egy meghatározott időpontban, így is parázs vita robbant ki Orit Sztruk [Vallásos Cionizmus] és Haim Katz [Likud] miniszterek között.
Netanjahu a kormányülés már eldöntötte, hogy az Irán elleni háború miatt a védelmi költségvetés kiegészítése jóval magasabb lesz a pénzügyminiszter eredeti terveinél, ami végül 28 milliárd sékelt hozzáadott összeget jelent, plusz egy 10 milliárd sékeles „külön keretet” a költségvetésen kívül, amelyet további biztonsági forgatókönyvekre tartanak fenn.
„Egy kegyetlen ellenséggel állunk szemben, amely el akar pusztítani minket. A Felkelő Oroszlán hadműveletben szétzúztuk nukleáris és ballisztikus képességeit. Ezután, ahelyett hogy tanult volna a leckéből, próbálta ezeket újból kifejleszteni, és mélyen a föld alá rejteni, hogy ne tudjunk többé csapást mérni rájuk. Ezért nem is volt kérdés, meg kellett indítanunk ezt a hadjáratot,” – közölte Netanjahu, a pénzügyminiszterrel majd oldalán, rátért a pénzügyekre – „de van itt egy nagy ’de’: ez pénzbe kerül, sok pénzbe. Ezért a háború alatt különleges költségvetésre van szükségünk több tízmilliárd sékel értékben a védelmi erőfeszítések segítésére.”
Miután Szmotrich hozzátette – „a költségvetés azonnali elfogadására gyűltünk össze. Ahogy a miniszterelnök említette, ez nem kiadás, hanem befektetés. Hogy sikeresek legyünk, most félretesszük a vitatott kérdéseket, amelyek nem valók a háború idejére. Félretesszük a sorozási törvényt, amelyet most nem viszünk előre, és több olyan reformot is, amelyeknél még nem jutottunk széles körű konszenzusra. A háború az egység és a nemzeti felelősség ideje.”
A háredi sorkatonai mentességet biztosító törvény nélkül nem lesz költségvetés álláspontjukat feladó ultraortodoxok Netanjahu tavalyi forgatókönyvéhez hasonlóan ismét elálltak a kormány megbuktatásától, és jelezték a költségvetés megszavazását, így Szmotrich könnyedén bejelentette az úgynevezett Biszmut-féle törvény ejtését.
Az ultraortodoxok nagyvonalú támogatásának azonban ára van, emellett Szmotrich a háború leple alatt saját szavazótáborának is megnövelte a juttatásokat, amit Katz [Haim] meg is jegyzett, mondván „mindent a saját minisztériumodnak vittél el,” dühösen Sztruknak intézve a vádakat, miszerint a költségvetési kiegészítést fedező megvágásokat többek között az ő tárcáira (turisztikai, építésügyi, egészségügyi, és jóléti) terhelték, mihez képest Szmotrich hátországa további kiegészítésekhez jut.
„Minden pénzt a saját minisztériumodba vittél. Ha lezárnál egy vagy két elkerülő utat (Ciszjordániában), az egész északi részt meg tudnánk védeni!” – mondta dühösen Katz Sztruknak, mire Amichai Elijahu egyetértett (Otzma Jehudit) mondván – „Katznak igaza van. Minden pénz főleg Szmotrich minisztériumaiba ment.”
A mintegy 3% pluszköltséget Netanjahu és Szmotrich nem lényeges tárcákra terhelte, miközben a koalíciós pénzek érintetlenek maradnak, így annak ellenére, hogy a háború és a kártérítések hatalmas kiadásokkal járnak a miniszterelnök és a pénzügyminiszter nem hajlandó a koalíciós pénzekhez nyúlni, amelyek idén is mintegy 5 milliárd sékelt jelentenek, és a választások előtt úgy osztják el, hogy saját szavazóbázisaik erősítését szolgálják.
Ilymódon, a koalíciós pénzek fő kedvezményezettjei:
– Jesivák támogatása: 1,7 milliárd sékellel nő, részben a korábbi befagyasztások kompenzálására, ebből 900 millió sékel most először kerül be a költségvetési alapba (nem koalíciós pénzként);
– Élelmiszerjegyek – Árje Deri projekt: 257 millió sékel;
– Települések és zsidó identitás: Orit Sztruk minisztériuma 400 millió sékelt kap, amiből jut a települések segítésére, úgynevezett „missziós magvakra” és zsidó kultúrára is kapott támogatást – miközben az oktatási, egészségügyi, és jóléti kiadásokat többször is megvágták;
– Örökségvédelmi Minisztérium: 150 millió sékel.
The post Iráni exit forgatókönyvek, és felháborító háborús költségvetés first appeared on Új Kelet Live.
