ujkeletlive

Éjszakai támadások

Éjfél előtt először Eilaton, majd az északi közösségeket riasztották az iráni rakétakilövések.

Haifa-Neser külvárosában kazettás ballisztikus rakéta csapódott egy lakóházba, súlyos károkat okozva. Az óvóhelyen tartózkodó helyi lakosok közül senki sem sérült meg, egy személyt könnyebb sebesülés miatt láttak el, miután repeszdarabokra lépett.

Nem sokkal az északi riasztás után gázai övezet melletti közösségekben, illetve Askelon és Bet Semes környékén szólaltak meg a szirénák, majd hajnali fél ötkor Tel Aviv és körzetében volt ismét ébresztő.

Iráni-alku? Trump és a TACO-effektus

Binjámin Netanjahu miniszterelnök tegnap esti videóüzenetben először szólalt meg azt követően, hogy Donald Trump elnök 48 órás iráni ultimátumának lejárta előtt bejelentette, hogy felfüggeszti az energetikai létesítmények megsemmisítését, illetve a kitűzött határidőt további öt napra meghosszabbítja. Az immár negyedik hetében zajló iráni háború újabb Trump-fordulata a közel-keleti feszültségek megoldása érdekében, az elnök szerint „nagyon jó és produktív” tárgyalások következtében történt.

Az iráni rezsimmel történő, akár közvetett tárgyalások újrafelvételére vonatkozóan ellentmondásos hírek kerültek nyilvánosságra. Míg Trump a Fox Newsnak elárulta, hogy vasárnap este magas szintű tárgyalásokra került sor Steve Witkoff amerikai különmegbízott, Jared Kushner békemegbízott, illetve iráni kollégáik részvételével, hozzátéve, hogy a konfliktus megoldása öt napon belül vagy annál rövidebb időn belül elérhető; míg Teherán tagadja az egészet.

Annyi elvileg bizonyos, hogy tegnap telefonos egyeztetést próbáltak összehozni az iráni parlament elnöke, Mohammad Bagher Ghalibaf és az amerikai oldal között, ami meghatározhatja egy esetleges iszlámábádi személyes találkozó sorsát, – jelentette az Axios.

Másrészt, Trump tegnapi bejelentése előtt néhány órával korábban Effie Defrin dandártábornok, az izraeli hadsereg szóvivője megerősítette a további, akár hetekig elhúzódó iráni hadművelet folytatását, miközben a héber média arról számolt be, hogy az amerikai elnök a harcok nagyszabású kiterjesztésére készül, ami akár elhúzódó szárazföldi offenzívát is magában foglal.

Mindezen események után, tegnap esti optimista hangvételű nyilatkozatában Netanjahu kijelentette, miszerint bármilyen megállapodás, amely lezárná az Egyesült Államok, Izrael és Irán közötti ellenségeskedést, meg fogja védeni az ország „létfontosságú érdekeit.”

A miniszterelnök elmondása szerint tegnap telefonon egyeztetett „barátjával” [az elnökkel]  azon szándékáról, hogy megállapodás útján vessen véget az Irán elleni harcoknak.

Az elnök „úgy véli, hogy van esély az izraeli hadsereg, és az amerikai haderő jelentős eredményeinek azon kihasználására, hogy a háború céljait egy megállapodás révén érjék el – egy olyan megállapodással, amely megvédi létfontosságú érdekeinket,” – közölte Netanjahu, hozzátéve, miszerint a tárgyalások továbbra is tűz alatt zajlanak, és Izrael egyidejűleg csapásokat mér az iráni rakéta- és nukleáris létesítmények, illetve az iráni proxy, a libanoni Hezbollah terrorszervezet ellen.

A kulisszák mögött

A 12-es csatorna riportja szerint Netanjahu már múlt héten csütörtökön értesült a tárgyalásokról, és azóta is rendszeres tájékoztatást kap. Továbbá, Trump váratlan fordulata mögött a globális energiaválság elkerülésének szándéka áll, miközben a csatornának nyilatkozó politikai forrás szerint – és Irán hivatalos tagadása ellenére, a teheráni rezsim nyitott lehet egy megállapodásra, ami a jeruzsálemi vezetést állítólag egyáltalán nem lepte meg.

Igen, de – Izraelben alapvetően úgy vélik, miszerint, amennyiben létrejön a megállapodás, összhangban lesz Netanjahu alapvető háborús céljaival, az „apróbetűs részekre” azonban oda kell figyelni – elsősorban Irán nukleáris programjának leállítására, és az urándúsítás szigorú korlátozására vonatkozóan.

A Trump által vázolt 15 pontos feltételek között a rezsimváltás nem szerepel; az elnök valószínűleg akként értelmezi, hogy már „megtörtént,” mivel már mindenkit likvidáltak, és új vezetőkkel fog tárgyalni, míg Izraelben úgy értelmezik, hogy megteremtették annak jövőbeli feltételeit.

  • Ezentúl, a héber médiának nyilatkozó izraeli politikai források azt állítják, miszerint jeruzsálem feltételei nélkül nem lesz megállapodás, ami gyakorlatilag Irán „megadását” követeli meg, és ami következésképpen a rezsim számára elfogadhatatlan, másrészt, ha mégis létrejönne ilyen egyezség, kérdéses, hogy Irán betartaná-e.

Irán feltételei – mindenekelőtt határozott garanciát kér arra vonatkozóan, hogy a harcok nem indulnak újra, valamint kártérítést követel a jelenlegi konfliktus során elszenvedett károkért.

Jelentések szerint, elképzelhető, hogy Irán egy új megállapodás keretében ellenőrzést kívánna gyakorolni a Hormuz-szoros felett is, amelynek megnyitása szerepel Washington feltételei között. Megjegyzendő, hogy Trump korábban felvetette a szoros esetleges „közös ellenőrzését” Iránnal.

Ami a kulcsfontosságú kérdést illeti, egyes jelentések arra utalnak, hogy Irán némileg  rugalmasság álláspontot képviselhet a tárgyalások során és beleegyezhet a ballisztikus rakétaprogram öt éves leállításába, illetve csökkentheti az urándúsítást, miközben hajlandó lenne tárgyalni a 60%-os dúsítású uránkészletéről. Hallgatólagosan, beleegyezhet a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség ellenőrzésébe, valamint a regionális proxy-szervezetei finanszírozásának leállításába, – állítja a 12-es csatorna riportja.

Mindazonáltal Izraelben tartanak attól, hogy Trump egy „rossz megállapodás” érdekében kompromisszumot köthet a győzelem érdekében, ilymódon a tárgyalások befolyásolása érdekében Netanjahu még a hétvégén az Egyesült Államokba küldte bizalmasát – Ron Dermert, tegnap pedig sürgős egyeztetésre hívta össze a biztonsági kabinetet.

Megjegyzendő: az iráni-amerikai békemegállapodás során Trump állítólag szívesen látná alelnöke – JD Vance, illetve a már említett Ghalibaf közreműködését; az eddigi iráni tárgyaló, a döntéshozó hatalommal nem rendelkező  – és a régi rezsimre emlékeztető Abbász Aragchi külügyminisztert azonban kizárta.

  • A Reutersnek nyilatkozó pakisztáni forrás szerint Vance alelnök, valamint Witkoff és Kushner várhatóan már ezen a héten találkozik iráni tisztségviselőkkel Iszlámábádban. A csúcstalálkozóra állítólag azt követően kerül sor, hogy Trump egyeztetett Asim Munir pakisztáni vezérkari főnökkel. Megjegyzendő, hogy Pakisztán területén nem lévén amerikai katonai bázis, azok kevés országok egyike, amelyet Irán nem támadt meg, és az iszlámábádi vezetés nem titkolt célja a háború lezárásának központi közvetítőjeként előnyöket szerezni.

A Moszad cáfol – Izraelben elutasítják a The New York Times riportját, hangsúlyozván, miszerint David Barnea kémfőnök az iráni háború előtt nem állította Trump, és Netanjahu meggyőzésére, hogy alig néhány nappal a hadművelet indítása után lángra lehet lobbantani az iráni ellenállást és az utcára lehet vinni az irániakat a rezsim megbuktatására. A Ynet forrásai az ellenkezőjét állítják, vagyis Barnea azt állította, hogy a rezsim megdöntése csak a háború vége után reális, és hosszú hónapokról, vagy akár egy teljes évről beszélt. Továbbá, az izraeli fél szerint a szivárogtatás mögött olyan amerikai körök állnak, akik ellenzik a háború folytatását, és próbálták a Moszadra hárítani az iráni rezsim megdöntésének állítólagos „kudarcát.”

TACO-effektus

Az olajárak hétfőn meredeken estek, miután Donald Trump amerikai elnök öt napra felfüggesztette a kulcsfontosságú iráni energetikai létesítmények elleni amerikai katonai csapásokat, majd kijelentette, hogy a Fehér Ház kapcsolatban áll azzal a személlyel, akit ő „tiszteletre méltó” iráni személyiségnek nevezett, és azt állította, hogy Teherán a háborút lezáró megállapodás megkötésére törekszik.

A fordulat éles ellentétben áll Trump hétvégi kijelentéseivel, miután Washington és Teherán kölcsönös egymást fenyegető halálos ígéretei a tőzsdei indexeket lefelé, míg az olajárakat felfelé hajtották. Az elnök legújabb terveit felfedő hétfői meredek váltás nyomán azonban az olajárak zuhantak, illetve az amerikai kereskedések részvényei stabilizálódtak, mely jelenséget az elnök TACO-effektusaként neveznek a Wall Street-en.

A Trump Always Chickens Out [Trump mindig megfutamodik] tőzsdei kifejezést eleinte az elnök tarifaháborúja körül kialakult le-fel ingadozásra értették, majd később külpolitikai fenyegetéseire vonatkozóan is átterjedt, miután az elnök csillagászati vámok bevezetését ígérte különös tekintettel Kína felé, majd Grönland annektálásával fenyegetőzött – de minden esetben visszakozott.

Összegezve – Trump bevált szokása a megelőző fenyegetőzés, amit az ultimátum előtt elhalaszt, hogy időt nyerjen a tárgyalásokra, és a piacok fellendülésére.

Ilymódon – a tegnapi újabb TACO lépést követően a hétvégi tőzsdei hideg zuhany után következett a meleg, miután a WSJ adatai szerint:

  • a májusi szállítású Brent nyersolaj ára 12,06%-kal csökkent – hordónként 98,06 dolláron is jegyezték keleti idő szerint tegnap délután, míg a WTI nyersolaj ára 10,58%-kal csökkent, és hordónként 87,84 dollár körül mozgott.

Emellett, mindhárom meghatározó amerikai tőzsdeindex emelkedett:

  • a Dow Jones átlaga 631 pontot, azaz 1,4%-ot erősödött; az S&P 500 mind a 11 szektora pluszban zárt, különösen a fogyasztási cikkek és az utazási szektor papírjai szerepeltek jól;
  • az arany árfolyama 3,6%-os mínuszban zárt a nap végén, de valamennyire mérsékelte korábbi veszteségeit;
  • a 10 éves amerikai államkötvény hozama korábban 4,4% fölé ugrott, a tárgyalások hírére 4,334%-on zárt;
  • a kisebb tőzsdei cégeket tömörítő Russell 2000 index 2,3%-ot emelkedett, miután pénteken korrekciós zónába süllyedt. A Stoxx 600 index [tengerentúli európai részvények] korábban több mint 1,5%-ot esett, tegnap 0,6%-os nyereséggel zárt.

Trump tegnapi bejelentése látványosan megmozgatta a tőzsdét, ugyanakkor a globális válságot okozó Hormuz-szoros blokádjának megoldásához a TACO-effektus legfeljebb a kezdeti optimizmus megalapozására lesz elég.

Miközben a piac a beígért öt napon belüli iráni békemegállapodásra vár a meghatározó Brent nyersolaj 4 százalékkal ugrott meg, és 104 dollár körül ingadozik, míg a WTI nyersolaj hasonlóan 4 százalékos drágulást könyvelve el, 92 dollár körül mozog.

The post Iráni-alku? Trump és a TACO-effektus first appeared on Új Kelet Live.