ujkeletlive
Libanon, Irán, illetve az Ábrahám Egyezmény újratöltve, és az askenázi ultraortodoxok tárgyalnak a Netanjahu elleni bizalmatlansági indítvány megszavazásáról
Az iráni háború befejezésére irányuló megállapodás egyelőre függőben, bár a felek szerint a folyamat elkezdését, és a Hormuzi-szoros kettős blokádjának feloldását biztosító szándéknyilatkozat közeli elfogadása esélyes, ugyanakkor Donald Trump elnök libanoni tűzszüneti próbálkozásai eredménytelennek bizonyultak, holott Teherán nagy valószínűséggel ragaszkodni fog az északi front tisztázásához.
A libanoni tűzszünet jelenleg folyamatban lévő 45 napos meghosszabbítása közepette az Izraeli Védelmi Erők fenntartotta a jogot az iráni kötődésű Hezbollah terrorszervezet elleni támadásokhoz, miközben Jiszráél Katz védelmi miniszter, gázai mintára intenzív műveletet indított a Dél-libanoni lakóépületek lerombolására. Eközben a Hezbollah dróntámadásokkal válaszolt, melyet a hadsereg ezidáig nem tudott megfékezni.
Jelenleg – az Izraeli Védelmi Erők megerősítette, miszerint a Hezbollah újabban éjszaka is beveti hőkamerával felszerelt FPV típusú robbanó drónjait, ami úgy tűnik felkészületlenül éri a hadsereget, – jelentette a Kan közszolgálati csatorna. A libanoni terrorszervezet ezidáig kizárólag nappal használt robbanó drónokat, így a védelmi erők megtorló csapásainak nagy részét az éjszakai órákban hajtotta végre.
Politika kampány, és a háború újraindítása
A küszöbön álló előrehozott választások kampánya feszültséget okozott Binjámin Netanjahu miniszterelnök kabinetjében, különös tekintettel az északi területeket megbénító sűrű dróntámadások miatt. A tegnap esti biztonsági kabinetülésen heves összetűzésre került sor a miniszterelnök és Becalel Szmotrich (Vallásos Cionizmus) pénzügy, illetve Itamar Ben-Gvir Ocma Jehudit nemzetbiztonsági miniszterek között.
Míg Netanjahu megismételte követelését a hadsereg felé megfelelő védelmi válasz kidolgozására, addig Szmotrich szerint a civil lakóházak lerombolása a megoldás, míg Ben-Gvir a teljes libanoni áramszolgáltatás lekapcsolását követelte.
A miniszterelnök végül engedett a nyomásnak, bár egyelőre az nem világos, hogy elfogadta-e Ejál Zamir vezérkari főnök ajánlását a bejrúti romboló csapások kezdeményezésére.
„Izrael fokozni fogja a Hezbollah elleni csapásokat Libanonban”
Jelentette be Netanjahu tegnap. A Reutersnek nyilatkozó amerikai politikai forrás közölte, miszerint a Hezbollah figyelmen kívül hagyta az Izrael elleni támadások beszüntetésére vonatkozó figyelmeztetéseket miáltal veszélyezteti az amerikai-iráni tárgyalásokat is; Netanjahu állítása szerint Trump elnökkel folytatott telefonbeszélgetése során világossá tette, hogy Izrael fenntartja a jogot a libanoni harctéri támadásra önvédelem jogán, a tűzszünet időtartama alatt.
A miniszterelnök előre rögzített felvételen a Telegramon erősítette meg a támadások fokozását, mondván
„Háborúban állunk a Hezbollahhal, és fokozni fogjuk csapásainkat,” – majd hozzátette, hogy az izraeli hadsereg nem csökkenti jelenlétét, „ellenkezőleg, azt mondtam, hogy még jobban lépjenek a gázra.”
A miniszterelnök ugyanakkor üzenetében nem tért ki konkrétan a bejrúti szélesebb körű támadások felújítására. Megjegyzendő, hogy Trump kérésére egy hónap eleji, a Hezbollah egyik parancsnoka ellen irányuló támadást leszámítva az április 16.-i fegyverszünet óta nem érte csapás a libanoni fővárost vagy annak környékét.
Netanjagu felvételének megjelenése után a hadsereg közölte, hogy a kelet-libanoni Bekaa-völgyben indít támadást a Hezbollah állásai ellen, ugyanakkor a Reutersnek nyilatkozó libanoni biztonsági források szerint a főváros déli külvárosainak lakói menekülni kezdtek újabb rakétatámadásoktól tartva.
- A Telegramon este kilenc óra körül közzétett felvétel után nem sokkal a médiában arról számoltak be, hogy Netanjahu állítólag a jeruzsálemi Hadasza Kórházban van. A Miniszterelnöki Hivatal nem jelezte, hogy a miniszterelnök kórházi kezelésre szorul, miután mégis kiszivárgott a hír, a héber médiának nyilatkozó Netanjahuhoz közeli forrás azt nyilatkozta, hogy mindössze „fogászati kezelésen vesz részt.”
Összességében a helyzet északon
Az izraeli Polgárvédelem Parancsnokság (Pikud HaOref) ugyan nem adott ki szigorításra utaló közleményt, az északi határmenti települések polgármesterei és regionális tanácsvezetői azonban bejelentették, hogy a harcok fokozódása miatt holnaptól kezdve, és további intézkedésig az iskolák zárva tartanak, az oktatás nagy része pedig távoktatáson keresztül történik.
Irán – tekintettel a libanoni front eszkalációjára Teherán ragaszkodik ahhoz, hogy bármilyen washingtoni tárgyalásnak tartalmazza a háború leállítását is. Az iráni parlament nemzetbiztonsági és külügyi bizottságának elnöke, Ebrahim Azizi tegnap este kijelentette – „nincs értelme az Egyesült Államokkal való megállapodásról vagy tárgyalásról beszélni, hacsak nem valósul meg öt bizalomépítő lépés,” melyek közül az „első a háború befejezésére vonatkozik minden fronton, különösen Libanonban; a második az amerikai blokád feloldása, és ‘tengeri kalózkodás’ leállítása; a harmadik pedig a civil hajók áthaladása a Hormuzi-szoroson az iráni megállapodásoknak megfelelően;” a további két feltétel állítása szerint a olajszankciók 30 vagy 60 napos felfüggesztése, valamint Irán befagyasztott pénzeszközeinek felszabadítása.
Az iráni háború lezárását célzó szándéknyilatkozat (MOU) aláírását szorgalmazó tárgyalások zajlottak tegnap a katari fővárosban. A Fox Newsnak nyilatkozó diplomata szerint a megbeszélések a fegyverszünet stabilizálására, a Hormuzi-szoros körüli válság rendezésére, valamint az Egyesült Államok és Irán közötti szélesebb megállapodás alapjainak biztosítására irányulnak. Az ügyben Trump is megszólalt, és Truth Social platformján közzétett bejegyzésében hangsúlyozta – „a dúsított uránt azonnal át kell adni az Egyesült Államoknak, hogy hazahozzák és megsemmisítsék, vagy – ami még jobb – az Iráni Iszlám Köztársasággal való együttműködés és koordináció mellett vagy helyben, vagy egy elfogadható másik helyen semmisítsék meg, miközben az Atomenergia Ügynökség vagy annak megfelelője tanúja lesz a folyamatnak, és az eseménynek.”
Tengeri blokád
Éjfél után az iráni média robbanásokról számolt be a Hormuzi-szoros közeli partmenti területeken. A Tasnim hírügynökség három robbanást erősített meg Bandar Abbászban, míg a Fars hírügynökség hasonló eseményekről számolt be a stratégiai olajút mentén fekvő Szírik és Dzsászk környékén, hozzátéve, hogy a robbanások forrása ismeretlen.
Nem sokkal később Tim Hawkins kapitány, a CENTCOM (Központi Parancsnokság) szóvivője megerősítette [Fox News], miszerint „az amerikai erők ma önvédelmi csapásokat mértek Dél-Iránban, hogy megvédjék csapatainkat az iráni erők által jelentett fenyegetésektől. A célpontok között rakéta-indítóállomások, és olyan iráni hajók szerepeltek, amelyek aknákat kíséreltek meg telepíteni. Az USA Központi Parancsnoksága továbbra is védi erőinket, miközben önmérsékletet tanúsít a jelenleg is érvényben lévő tűzszünet alatt.”
Ábrahám Egyezmény – többfunkciós árukapcsolás
Donald Trump elnök döntését követően a február 28-án izraeli közreműködéssel közösen indított iráni háborút és következményeit az amerikaiak nem kifejezetten támogatják. Negyven napig tartó intenzív támadás után az elnök tűzszünetet jelentett be, de a háború lezárására irányuló különböző kísérletek eredménytelennek bizonyultak, beleértve a Hormuzi-szoros amerikai blokádját.
Többszöri „Irán meg akar állapodni,” majd Teherán válasza az amerikai követelésekre „elfogadhatatlan” következésképpen a háború újraindítása elkerülhetetlen bejelentések után, a legújabb áthidaló megállapodás, a háború lezárására irányuló kísérletek közül a legközelebb áll a felek közötti kölcsönös elfogadáshoz. A közös szándéknyilatkozat bejelentését Trump ugyan vasárnapra ígérte, majd ismét visszakozott, mondván nem fogja elsietni az aláírást mindaddig míg minden szó a megfelelő helyre nem kerül, és úgy tűnik Modzstaba Hámenei ajatollah rezsimje is osztja az elnök ezen véleményét, azaz nem sietnek színt vallani.
Amennyiben létrejön a megállapodás, első körben a Hormuzi-szoros megnyitását tartalmazná a szankciók részleges enyhítéséért cserébe, majd a felek mintegy két hónapon keresztül tárgyalnának a nukleáris kérdésekről. A küszöbön álló szándéknyilatkozat, és az egész folyamat egy általános iráni beleegyezésre épül, miszerint Teherán átadná a magas szinten dúsított uránt, és leállítaná a nukleáris programot. A számos kiskaput feltételező megállapodástervezet azonban a Trumphoz közeli háborúpárti republikánusok felháborodáshoz vezetett.
Saját táborán belüli kritikák össztűzében Trump stratégiát váltott, és az Iránnal kötendő megállapodást diplomáciai árukapcsolással népszerűsítve, Szaúd-Arábia, Katar, Pakisztán, Törökország, Egyiptom és Jordánia vezetőire utalva kijelentette, miszerint „kötelezővé tenné, hogy minden ország azonnal írja alá az Ábrahám Egyezményt, és ha Irán aláírja velem, az Amerikai Egyesült Államok elnökével a megállapodást, akkor megtiszteltetés lenne számomra, ha ők is részesei lennének ennek a páratlan világkoalíciónak,” – közölte az elnök Truth Social platformján.
Trump azonban tartózkodott attól, hogy megemlítse Izraelt a bejegyzés kapcsán, ami feketén fehéren felfedné az iráni háború lezárására irányuló diplomáciai árukapcsolás nyilvánvaló, meglehetősen gyenge pontját, hiszen az Ábrahám Egyezmény alapvető feltétele, hogy a klub – azaz a „világkoalíció” tagjai békejobbot nyújtva elismerik a zsidó államot, és létezéshez való jogát.
- Trump elnöksége(i) legátfogóbb tervének megvalósítása, az egész régió stabilitásának víziója a zsidó állammal kötött alapvetően gazdasági alapokra épülő normalizáció. Nyolc évvel ezelőtti hivatali ideje alatt elindított kezdeményezés első, és azóta is legaktívabb szereplője az Egyesült Arab Emírségek, minek utána nem meglepő, hogy Abu Dzabi a Perzsa-öbölbeli arab országok közül a leginkább héjanyomást gyakorolt Teherán nukleáris leszerelésére, és a rezsim meggyengítésére irányulóan.
- Mindamellett, az egész régióra kétségtelenül a legnagyobb hatással a szaúdi csatlakozás lenne, melyre vonatkozóan Trump első hivatala óta többször történt kísérlet, majd ezt követően Joe Biden volt elnök is próbálkozott, azonban sikertelenül, ugyanis Rijád csatlakozásának legfőbb akadálya Izrael palesztinok önrendelkezésére vonatkozó ellenállása. A felek a megállapodáshoz a legközelebb Biden ideje alatt kerültek, majd az október hetedikei Hamász mészárlások után kezdődött többfrontos háborúk miatt a szaúdi trónörökös, Mohammed bin Szalmán hidegen visszavonult a tárgyalásoktól.
Trump vakmerő víziója, miszerint Irán nukleáris tevékenységének leszerelését közös nevezőre hozná az izraeli normalizációval a konfliktusba akarva akaratlanul belekeveredett régióbeli arab országokkal, alaposan felkavarta a kedélyeket, hozzácsapva ráadásul a teheráni-jeruzsálemi diplomáciai kapcsolatok lehetőségét, akár elméleti szinten – a címzetteken kívül, Izraelt is meglehetősen kényelmetlenül érintette.
Mindenesetre, a bejelentést követően a béketárgyalások egyik közvetítője, Pakisztán kapásból elutasította az ajánlatot, míg a nevezett többi ország egyelőre nem reagált nyilvánosan Trump követelésére, de a válasz minden bizonnyal borítékolható.
A Reutersnek nyilatkozó pakisztáni forrás szerint Trump az Iránnal kapcsolatos tűzszüneti diplomáciát próbálja felhasználni az Ábrahám Egyezmény szélesebb körű előmozdítására; a két kérdés azonban „nem összefüggő, és nem lehet azzá tenni. Pakisztán semmilyen kényszer alatt nem áll, hogy eleget tegyen ilyen követelésnek,” – jegyezte meg a Reuters forrása.
Masood Khan, Pakisztán volt washingtoni nagykövete megjegyezte [pbs.org] miszerint – „az Ábrahám Egyezmény mostani felvetése teljesen új dimenziót ad a diplomáciai és közvetítői folyamatoknak, mert ez a kérdés korábban nem volt napirenden,” – ugyanakkor hozzátette – „a diplomáciai folyamat továbbra is működik, és úgy vélem, Pakisztán a regionális országok támogatásával ennek középpontjában áll.”
Binjámin Netanjahu miniszterelnök irodája nem reagált Trump felvetésére, míg az elnök ugyan elismerte, hogy az országok egyike vagy másika, akikkel beszélt, esetleg indokolt okok alapján mondana nemet a csatlakozásra, de a többségnek „késznek, készségesnek és képesnek kell lennie arra, hogy ezt az Iránnal kötött megállapodást sokkal történelmibb eseménnyé emelje, mint amilyen egyébként lenne.”
Az elnök valószínűleg olyan könnyebben kezelhető országokra gondolt, mint Egyiptom, Jordánia és Törökország, akik ugyan már rendelkeznek diplomáciai kapcsolatokkal Izraellel, de az utóbbi időben, főleg a gázai háború kezelése miatt jelentősen átértékelődtek, Ankara esetében pedig mondhatni a viszony elérte a mélypontot.
A Kan közszolgálati csatorna forrása szerint, a diplomáciai áttörés kulcsszereplője Szaúd Arábia egyáltalán nem hisz az áttörésben. Mohammed bin Szalmán szaúdi trónörökös rideg elutasítása összefügg a jelenlegi Netanjahu-kormány radikális partnereinek gyakorlatban is megvalósuló palesztin-politikájával. Rijád egyértelművé tette, hogy az Izraelhez való közeledés alapvető előfeltétele világos kötelezettségvállalás a palesztin kérdéssel kapcsolatban, idéz a Kan az ügyben jártas tisztviselőt.
Vallás és politika, választások
A 25. Kneszet feloszlatását kezdeményező törvényt előzetes olvasata után, bizottsági viták következnek mindaddig, míg az első, majd az utolsó két szavazáson véglegesítik az előrehozott választásokat.
Amennyiben a regnáló kormány kitöltené idejét, a következő választásokat október 27.-ig kellene kiírni, azonban ha az ultraortodoxok támogatásával a Kneszetet feloszlatják, korlátozott jogkörrel működő ügyvezető kormány mellett a választásokra várhatóan szeptember közepén kerül sor.
A belpolitikai feszültséget tovább fokozva az ultraortodoxok egy csoportja hajlandó Netanjahu leváltásáról tárgyalni egy választások előtti konstruktív bizalmatlansági indítvány szerint, az askenázi Jahadut HaTora vallási vezetői azonban még nem döntöttek. A választások előtti kormányváltás lehetőségét felvető ellenzék szerint az indítvány nem más, mint a miniszterelnökre gyakorolt nyomásgyakorlási kísérlet, mindemellett, hogy jelenleg nem borítékolható a hozzá szükséges legalább 61 szavazat a parlamenten belül.
A bizalmatlansági indítvány célja a kormány leváltása, a jelenlegi Kneszet tagok közül új miniszterelnök kinevezésének függvényében, aki az ellenzék szerint bárki – akár a következő ciklusban kiesés szélén álló Beni Gantz [Kék Fehér] is. A szavazásra bocsátandó indítványban megnevezik az új miniszterelnököt, és a minisztereket, és ha átmegy az új kormány azonnal le is teszi az esküt.
Jelenlegi állás – a Jahadut Hatora litván ágának szellemi vezetője, Dov Lando rabbi folytat tárgyalásokat az indítvány támogatását illetően, a szefárd Sász azonban továbbra is támogatja Netanjahut, és jobboldali blokkját. Árje Deri, a Sász elnöke a korábbi frakcióülésén megerősítette – „megértettük, hogy a sorkatonai törvény a jelenlegi ciklusban már nem fog átmenni, most egy közösen elfogadott választási időponton dolgozunk.”
Az indítvány megszavazásához legalább 61/120 mandátumra van szükség. Az ellenzék jelenleg összesen 53 biztos szavazatra számíthat, az askenázi Jahadut Hatora 7 mandátummal rendelkezik, de amennyiben úgy döntenek, hogy beszállnak a kampányba, akkor a kormány leváltása mindössze egy szavazaton múlna.
The post Háború – az izraeli hadsereg intenzív libanoni csapásokra készül, és az amerikaiak önvédelmi támadása Hormuznál first appeared on Új Kelet Live.
