ujkeletlive
Ultimátum
A Trump-kormányzat azt követeli Irántól, hogy nyilvánosan ismerje el a Hormuzi-szoroson való szabad közlekedést, és tegyen ígéretet arra, hogy felhagy a kereskedelmi hajók elleni támadásokkal, – jelentette az Axios.
Az USA szombati határidőt jelölt meg, és az üzenetet közvetlenül, valamint regionális közvetítőkön keresztül is eljuttatta Teheránnak, – közölte három amerikai tisztségviselő egy pénteki újságírói tájékoztatón.
A Fehér Ház álláspontja szerint Irán megsértette a három héttel ezelőtt ellenjegyzett Egyetértési Memorandumot azáltal, hogy többször is tüzet nyitott kereskedelmi hajókra a szorosban, és annak környékén, miután Donald Trump elnök többszöri erőteljes megtorlócsapásokra adott utasítást, és érvénytelenítette a tűzszünetet, és az aláírt megállapodást.
Az amerikai médiában idézett Fehér Ház-i tisztségviselők azzal érvelnek, hogy amennyiben Irán képtelen betartani egy ilyen egyértelmű kötelezettségvállalást, az komoly kétségeket vet fel azzal kapcsolatban, hogy valóban hajlandó lenne egy sokkal összetettebb atomalku végrehajtására.
- Megjegyzendő – a vita alapvetően nem a nukleáris program leszerelésére irányuló tárgyalásokkal kapcsolatban éleződött ki, hanem at Egyetértési Megállapodás nem egyértelmű megfogalmazása miatt.
- Trump korábban többször hangoztatta, hogy Irán dúsított uránja, és nukleáris programja már tavaly júniusban megsemmisítésre került a Felkelő Oroszlán izraeli hadművelet záróakkordjaként bevetett amerikai B2 bunkerromboló bevetése következtében, és a mintegy 400 kg dúsított uránból mindössze nukleáris por maradt. Az Irán elleni februárban kirobbantott szintén közös amerikai-izraeli háború célja az elnök szerint, hogy Irán ne juthasson nukleáris fegyverhez, emellett úgy tűnik Trump ragaszkodik az abszolút győzelem deklarálására a Hormuzi-szoros feletti amerikai ellenőrzés megszerzése révén.
- Másrészt, a vitát kiváltó Hormuzi-szoros feletti ellenőrzést Irán azért tudja erőltetni, mivel a Trump által aláírt megállapodás nem tartalmaz egyértelmű kizáró passzust az ellenkezőjére. A nyilatkozat ugyan kifejti az iráni kötelezettséget a szoroson átkelő forgalom felszabadítására, és biztosítására – amit akár felügyeleti jogként is lehet értelmezni. Ez utóbbi esetben lehet ugyan vitát nyitni Irán követelései miatt, viszont az Egyetértési Megállapodás nem tartalmaz az amerikai katonai beavatkozásra vonatkozó részt a hajók biztonságos áthaladása érdekében.
A megállapodás előtt, a háttérben az amerikaiak rávették Ománt, hogy partjaihoz közel egy déli folyosón biztosítsa a hajók áthaladását a szoroson, így az iráni csapások célja Teherán tárgyalási pozíciójának erősítése, miközben ragaszkodnak ahhoz, hogy a tankerek kizárólag a kijelölt úton haladhatnak át.
A helyzet jelenlegi állása – Abbász Aragchi iráni külügyminiszter, és Szajid Badr al-Buszai ománi külügyminiszter szombaton várhatóan Muszkatban fog tárgyalásokat folytatni a hormuzi válságra vonatkozóan. Eszmail Baghai, az iráni külügyi szóvivő tegnap megerősítette, hogy Aragchi ománi látogatásának középpontjában a Hormuzi-szoros, és a tengeri biztonság kérdése áll majd.
„Irán világos felelősséget vállalt a Hormuzi-szoros hajóforgalmával kapcsolatos normális ügymenet, és tengerészeti szolgáltatások biztosításáért, és rendkívül elszántak, valamint határozottak vagyunk e felelősség teljesítésében. A megállapodás értelmében ebben a kérdésben Ománnal kellett konzultálnunk, és együttműködnünk,” – tette hozzá Baghai.
A sajtónak nyilatkozó amerikai tisztségviselő azonban azt állítja, hogy az irániak a hét eleji kétnapos összecsapások után keresték meg a kormányzatot, és további tárgyalásokat szorgalmaztak a vita rendezésére.
„Azt mondták nekünk: ‘Elszúrtuk. Hibáztunk. Tárgyaljunk tovább,’” – állítják az amerikaiak, amit Baghai elutasított, és azt állította, hogy Irán csupán a katari közvetítők azon kérésébe egyezett bele, hogy megvitassák az ügyet.
A Fehér Ház verziója szerint az iráni rezsimen belül jelenleg hatalmi harc folyik a szándéknyilatkozat végrehajtásáról, és a Trump-kormányzattal folytatott tárgyalások következő lépéseiről.
„Vannak olyan elemek a rendszerükben, akik megállapodásra akarnak jutni, de mi nem hozhatunk döntéseket helyettük. Sikerülni kell úrrá lenniük a helyzeten,” – idézi az Axios, a sajtónak nyilatkozó egyik egyik amerikai tisztségviselőt.
Továbbá, az USA követelése: – „azt akarjuk, hogy nyilvánosan mondják ki: felhagynak a hajók támadásával, és kifejezetten – vagy legalábbis burkoltan – ismerjék el, hogy hibáztak. Jelenleg ezen dolgozunk. Arra számítunk, hogy az irániak kijelentik a szoros minden folyosója nyitva áll majd, és a használatuk ingyenes lesz.”
Amennyiben a követelések nem teljesülnek, azaz – „ha [szombaton] nem ez lesz az álláspontjuk, akkor nem vár rájuk túl jó nap,” – közölte a Trump-adminisztráció tisztségviselője.
Katari, pakisztáni, török egyiptomi, és szaúdi közvetítők azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy az eszkalációtól függetlenül a felek a tárgyalások korábbi fordulóiban előrelépést értek el az atomalku irányában, ezért a megállapodás összeomlásának megakadályozására szólítanak fel.
A Fehér Ház elismeri ugyan, hogy előrelépést értek el az atomalku felé a három hete tartó közvetlen és közvetett tárgyalások során, jelenleg azonban nem bíznak abban, hogy Irán valaha is beleegyezne egy atomalkuba – vagy ha igen, elkötelezett maradna-e mellette, és bár egy rövid kifutási időt még hagynak a tárgyalásokra, de Trump alapvetően az alternatív lehetőségekre készül.
A Wall Street Journal riportja lehetséges alternatívaként az iráni háború újraindítását emeli ki, megjegyezve, hogy emellett az elnök aláírhatna egy olyan megállapodást is, amely elmarad a követeléseitől, vagy akár teljesen el is vonulhatna a konfliktustól, még akkor is, ha ez bizonytalanságban hagyná a szoros feletti ellenőrzést.
Az újságíróknak tegnap nyilatkozó tisztviselő szerint az atomalku abban az esetben is meghiúsulhat, ha Irán nem adja át a föld alatti dúsított uránkészletének ellenőrzését az USA-nak, megjegyezve, hogy a Pentagon rendelkezik alacsony költségvetésű katonai opciókkal arra vonatkozóan, hogy végleg elzárja a hozzáférést a nukleáris anyagokhoz, bár régóta fennáll az aggodalom, hogy végül nehézséget okozna megerősíteni, pontosan mennyi urán semmisült meg az említett támadásban.
Trump korábban azt állította, hogy az urán mélyen a hegy belsejébe van berobbantva, a behatolás pedig lehetetlen, mivel egyedül az USA és Kína rendelkezik olyan eszközökkel, amelyekkel át lehetne törni a falat.
Egy másik opció a szankciók kiterjesztése. A legutóbbi Hormuzi incidens miatt Trump bejelentette a tűzszünet, és a megállapodás végét, ami egyben az Egyetértési Nyilatkozat szerinti iráni olajértékesítési szankciók felfüggesztésének visszavonását is jelenti.
Emellett, az amerikai Pénzügyminisztérium pénteken bejelentette, hogy új szankciókat vet ki Ali Anszarira, és a hozzá köthető vállalatokra. Washington szerint a lépés válasz Irán újabb támadásaira a Hormuzi-szorosban közlekedő tankerek ellen.
Az iráni bankár és üzletember Anszarit az amerikai Pénzügyminisztérium azzal vádolja, hogy Modzstaba Hámeneit támogatva közpénzeket irányított át külföldi ingatlan- és üzleti befektetésekbe, ezzel gazdagítva saját magát, az iráni elitet, és az Iráni Forradalmi Gárdát.
Emellett, az USA három iráni pénzváltót, és több hongkongi, illetve egyesült arab emírségekbeli fedőcéget is szankcionált, mondván évente több milliárd dollárt mozgattak szankcionált iráni bankok számára, bonyolult céghálózatokon keresztül rejtve el a tranzakciókat.
The post Sábát reggeli hírek – Trump újabb ultimátuma first appeared on Új Kelet Live.
Tokaj
