ujkeletlive
Donald Trump elnök Hormuzi-szoros megnyitására vonatkozó iráni ultimátuma szombaton járt le, ugyanakkor az elnök a legutóbbi incidens követően korábban már eleve bejelentette a tűzszünet végét, és az alig három héttel ezelőtt aláírt Egyetértési Memorandum érvénytelenítését.
Az ilymódon pillanatok alatt eszkalálódó helyzet ellenére, Trump egyelőre nem zárta ki a tárgyalások folytatását.
A felek közötti megállapodás lényege ugyan a háború befejezésére, és Teherán nukleáris leszerelésére irányuló 60 napos tűzszüneti tárgyalások véglegesítése volt, a felek közötti vita a Hormuzi-szoros ellenőrzésének értelmezése miatt alakult ki, és vezetett az amerikai légierő éjszaka folyamán újraindított Irán elleni támadásaihoz. Trump kilépése az Egyetértési Megállapodásból a nyilatkozatban szereplő olajeladási iráni szankciók felfüggesztésének azonnali visszavonását jelentette, emellett az amerikai Pénzügyminisztérium újabb intézkedéseket vezetett be iráni pénzügyi cégek ellen.
Jelenlegi helyzet – feszültséggel teli hétvége, és Abbász Aragchi iráni külügyminiszter ománi tárgyalása után az Egyesült Államok Központi Parancsnoksága (CENTCOM) az éjszaka folyamán megerősítette, hogy megtorlócsapásokat mért Iránra, válaszul az iráni haditengerészet egy, a szoroson áthaladó konténerszállító hajó elleni támadására.
„a Központi Parancsnokság a héten megkezdte Irán elleni harmadik csapásmérését, miután az Iszlám Forradalmi Gárda erői nyíltan megtámadták a Hormuzi-szoroson áthaladó, ciprusi zászló alatt hajózó GFS Galaxy konténerszállító hajót. Egy civil legénységi tag eltűnt, és a hajó a fedélzeten keletkezett tűz, és a gépházban keletkezett jelentős károk miatt nem tudja folytatni útját. Irán újabb lehetőséget kapott arra, hogy bebizonyítsa az Egyetértési Megállapodás betartását, miután korábban felelősnek találták a kereskedelmi hajók elleni támadásokért, de ezt ismét elmulasztotta. Válaszul az Egyesült Államok súlyos árat fizet azzal, hogy továbbra is aláássa Irán azon képességét, hogy megtámadja a szoroson szabadon áthaladó civil tengerészeket, és kereskedelmi hajókat. A támadásokat a főparancsnok utasítására hajtják végre.”
Előzmények – egyelőre nem világos, hogy Szaíd Badr al-Buszaidi ománi külügyminiszter, és Aragchi muszkati találkozója „a Hormuzi-szoroson történő biztonságos hajózás megfelelő mechanizmusainak,” – megvitatását illetően milyen eredménnyel zárult, az ománi állami hírügynökség szerint a két ország tárgyalódelegációi „technikai és politikai szinten” folytatják az egyeztetéseket.
- a CNN arról számolt be, hogy Omán megállapodástervezetet terjesztett elő a Hormuzi-szoros használatáról az ománi felségvizeken húzódó déli hajózási folyosón, illetve az iráni felségvizeken átvezető északi folyosón egyaránt, ez utóbbi esetében a hajóknak előzetes iráni engedélyt kellene kérniük, bár nem számítanának fel áthaladási díjat.
Mindeközben az iráni Iszlám Forradalmi Gárda (IRGC) közölte – „egy hajót, amely fedélzeti rendszereinek kikapcsolásával veszélyeztette a tengeri biztonságot, találat ért, és mozgásképtelenné tettük,” majd az iráni haditengerészet azt állította, hogy azért nyitott tüzet, mert figyelmen kívül hagyva az utasításokat „több hajó engedély nélküli [ománi] útvonalon próbált áthaladni.”
Végezetül, Teherán bejelentette a szoros lezárását további értesítésig, majd figyelmeztetett, miszerint „az Irán elleni agresszió minden cselekményére súlyos válasz érkezik, és a térségben lévő új ellenséges támaszpontok is célponttá válnak.”
Összességében – Trump lejárt, és nem teljesített ultimátuma azt követelte, hogy Irán nyilvánosan jelentse ki, miszerint felhagy a szoroson át közlekedő hajók elleni támadásokkal, valamint biztosítsa, hogy minden hajózási útvonal nyitva maradjon, és az áthaladásért ne kelljen díjat fizetni.
Az aláírt megállapodást kritizáló háborúpárti republikánusok nyomása alatt az elnök kulcsfontosságú feltétele az Egyesült Államok, és Irán közötti harcok lezárásához a Hormuzi ellenőrzés kérdése, ugyanakkor az állítólag felmondott Egyetértési Nyilatkozat nem fogalmaz világosan erre vonatkozóan, így utólag Trump valószínűleg akár a totális háború újraindításáig is elmehet a „félreértés” tisztázása végett.
Politika – választások, kampány
A 25.Kneszet feloszlatása előtti utolsó hét elején Binjámin Netanjahu miniszterelnök egyelőre nem erősítette meg a következő választások időpontját, és annak ellenére, hogy több mint egy hónappal ezelőtt az ultraortodox frakciók szeptemberi előrehozott választásokkal fenyegetőztek, valójában elég időt biztosítottak az úgynevezett Netanjahu-deal, mindkét fél számára előnyös feltételeinek biztosítására.
Az ultraortodox askenázi Jahadut HaTora, és a szefárd Sász tulajdonképpen másfél éve, többnyire ellenzékből bojkottálja a törvényhozást, és a koalíció számára fontos törvényeket, csak súlyos feltételek teljesítése cserében támogatják.
A legutóbb felterjesztett, előrehozott parlamenti felosztás törvénye ugyan az első olvasatig eljutott, véglegesítése már nem történt meg, így az elmúlt heteket Netanjahu arra használta, hogy a háredik minden létező követelését, bármi áron teljesítse, cserében a koalíció vitatott törvényei is átcsúszthatnak az utolsó órában, a háttérben pedig a miniszterelnök a Likud tisztújító szavazását is kvázi saját érdekei szerint alakította át.
Az úgynevezett Tóratanulási Alaptörvény társadalmi és politikai elutasítása mellett, Netanjahu saját kormányzó pártjának két tagja – Juli Edelstein, és Dan Illouz kiválását is eredményezte, ennek ellenére a miniszterelnök ragaszkodik jóváhagyásához, abban a reményben, hogy a sorkatonai szolgálat alóli kibújást biztosító, és a harcoló katonákat megalázó törvény miatti politikai veszteség sokkal kisebb mértékű lesz annál, mit amit a háredi frakciók támogatása jelenthet.
Az úgynevezett Netanjahu-deal felgyorsítja a háredi pártok számára fontos törvények elfogadását még a Kneszet feloszlatása előtt a koalíciós blokk egybentartása érdekében, azaz a miniszterelnök cserébe nyilatkozatot vár el a Jahadut Hatora, és a Sász pártoktól a választásokon való közös indulást illetően.
A miniszterelnök aggodalmai mögött az ultraortodoxok azon politikai fenyegetései állnak, miszerint „nincs többé blokk,” utalva arra, hogy az elmúlt négy évben [és azt megelőzően] nem tudta biztosítani számukra az ultraortodoxok katonai kibújásának törvényét. Ilymódon, többek között a Tóratanulás Alaptörvény, illetve a háredi dezertőrök letartóztatásának befagyasztásáról szóló jogszabály elfogadásáért cserébe Netanjahu nyilvános hűségnyilatkozatot akar látni, de legalább azt szeretné elérni, hogy a háredi pártok ne emlegessék a választási kampány idején kihívója, Gadi Eizenkot vezette kormányhoz való csatlakozás megfontolását.
- A Sász vezető rabbija, Jichák Joszef volt szefárd főrabbi tegnap este kijelentette, hogy már nem reménykedik abban, hogy Binjámin Netanjahu valaha is „megbánást tanúsít,” – utalva az ultraortodox közösség legfontosabb követeléseire, ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy Netanjahu fő választási kihívója, Gadi Eizenkot [Jásár], még megteheti ezt.
„Sok bűnünk miatt egy világi, nem ultraortodox államban élünk. Azért imádkozunk, hogy mindenki megtérjen. Vannak, akik meg fognak térni, és vannak, akik nem.”
„Bibi Netanjahu meg fog térni? Semmi esély. Eizenkot? Talán igen,” – közölte Joszef rabbi heti tanításában.
A 12-es csatorna értesülése szerint Netanjahu a napokban találkozott a Sász, és az askenázi Jahadut HaTora vezetőivel, de egyelőre nem kapott világos ígéretet arra vonatkozóan, hogy a választások után támogatni jobboldali blokkját.
Árje Deri, a Sász párt vezetője ugyan évek óta Netanjahu leghűségesebb politikai szövetségese, és nehezen elképzelhető, hogy önszántából elhagyná a miniszterelnök blokkját, ugyanakkor a párt általában vallási vezetőik, így többek között Joszef rabbi utasításai szerint döntenek.
Összességében – a július 16-ig Netanjahunak nyilvánosságra kell hoznia a következő választások időpontját, miközben a Kneszet plénuma elé kerülnek a gyorsított eljárásban előterjesztett törvények:
- Tóratanulási Alaptörvény – bár a módosított változatból kikerült az a rendelkezés, amely a katonai szolgálatot elkerülőknek a harcoló katonákkal azonos kedvezményeket biztosította volna, valójában törvény azonban továbbra is kimondja, miszerint a Tóratanulás „alapvető érték,” ami alkotmányos jogi alap a háredi sorozás ellenében;
- A katonai szolgálatot elkerülő ultraortodoxok letartóztatásának befagyasztása – a törvény szerint az intézkedés hatályát öt hónappal, november 30-ig meghosszabbítják, emellett törölték azt a rendelkezést, amely megfosztotta volna a mentességtől azokat a jesivákat, amelyekből legalább öt diák bírságot kapott. Az új szöveg szerint még a diákok egyszerűen átjelentkezhetnek egy másik jesivába, ha kiderül, hogy eredeti intézményükben valójában nem folyt megfelelő Tóratanulás;
- Az előző kormány által elfogadott kóserreform célja a piaci verseny megnyitása, miközben a főrabbinátus felügyeleti szerepet kap. A reformot időhiányában a gyakorlatban nem vezették be, most pedig a koalíció teljesen visszavonná a rendelkezést, és a Sász érdekeltsége alá rendelné, kizárva más ultraortodox szereplőket;
- A hallgatói jogokról szóló törvény módosítása szerint mester- és doktori képzéseken nemek szerint elkülönített tanulmányi programokat indíthatnak – az elkülönítés a tantermekre vonatkozna, a közös terekre nem; a részvétel önkéntes lenne, és minden egyetemnek külön engedélyt kellene kérnie a Felsőoktatási Tanácstól, bár ettől függetlenül is a változtatás sértené a nemek közötti egyenlőséget, és ronthatja az oktatás, illetve a kutatás színvonalát;
- A főügyész tisztségének kettéválasztásáról szóló törvény különválasztaná a kormány jogi tanácsadói, és az állami főügyészi feladatokat. A politikai kinevezettek közötti hatásköri vita esetén az igazságügyi miniszter döntene;
- Slomo Karhi [Likud] médiatörvénye – átalakítaná az izraeli televíziós piacot, és lehetővé tenné új hírcsatornák létrehozását minimális szabályozás mellett, emellett állami ellenőrzés alá vonná a csatornák működését.
A Likud magánosítása
A parlament feloszlatásának, és az új választások kiírásának utolsó óráig történő húzásának célja, egyrészt a Netanjahu-blokk egybentartása érdekében történő követelések teljesítése, másrészt a miniszterelnök a köztes időben gondoskodott arról, hogy a Likud listáját saját jelöltjeivel töltse fel, figyelmen kívül hagyva a hagyományos választásokat a párton belül.
Netanjahu, és a Likud elnöke által a Likud alkotmányügyi bizottsága elé terjesztett javaslat szerint a miniszterelnök a 30-as listán nem kevesebb, mint legalább 8 helyet követel magának, és a törvényes pártválasztást is ejtené. A Likudon belüli heves elutasítás semlegesítésére, Netanjahu a párthoz kötődő legerősebb polgármestereket győzte meg, hogy támogassanak egy olyan jelölőbizottság létrehozását, amely sorrendbe helyezi a prioritásként kezelt minisztereket, és képviselőket, valamint megoldást talál a kiesők kárpótlására.
Ilymódon a párt alkotmányügyi bizottsága két javaslatról szavaz: vagy megtartják az előválasztásokat, és Netanjahu nyolc biztosított helyet kap, vagy szintén nyolc biztosított helyet kap, de a minisztereket, és a Kneszet-tagokat egy jelölőbizottság választja ki, míg a körzeti képviselőket előválasztáson választják meg, amelyen a hivatalban lévő képviselők is indulhatnak.
Az úgynevezett jelölő bizottság révén Netanjahu a lista nyolc saját helye miatt lázadókat, – Haim Katz, David Bitán, akarja lehűteni, ugyanis ez esetben a kiemelkedő miniszterek, és Kneszet-tagok pozíciójának hasonló marad az előző választásokon megszerzetthez.
Emellett, a 30-as lista említett nyolc helyére a miniszterelnök négy új jelöltet tesztel a közvélemény kutatás szerint, további négyet, pedig Becalel Szmotrich [Vallásos Cionizmus] és emberei számára akar fenntartani. Az előző választásokon is nagy nehézségek, és súlyos ígéretek árán sikerült összehozni a Szmotrich és Itamar Ben-Gvir [Ocma Jehudit] technikai fúziót, ami ezúttal biztos nem fog sikerülni, ezért Netanjahu minden lehetőséget megragad, hogy blokkja ne veszítsen szavazatokat.
Annak ellenére, hogy megnyerte fontos polgármesterek támogatását, a mai párton belüli bizottsági döntés előtt mégsem támogatja mindenki Netanjahu jelölési modelljét, köztük Tali Gotliv, aki kijelentette „a Likudban előválasztások lesznek, nincs más út. Semmilyen jelölőbizottság nem fog dönteni a nép választottjainak sorsáról, csak a nyilvánosság fog határozni. A jelölőbizottságról szóló összes beszéd üres beszéd, amiből nem lesz semmi. Mi egy jövővel, és dicső múlttal rendelkező párt vagyunk, és ami volt, az lesz ezután is,” – idézi a Ynet Gotliv szavait.
The post Hormuzi tűzpárbaj újratöltve, Irán lezárta a szorost; és a Likud magánosítása first appeared on Új Kelet Live.
Tokaj
