ujkeletlive
Egyelőre nincs változás az amerikai-iráni kölcsönös fegyvernyugvás harmadik napján, azt követően, hogy Donald Trump amerikai elnök elhalasztotta az Irán elleni katonai hadjárat jelentős kiterjesztését. Az elnökhöz közeli névtelenül nyilatkozó egyes források szerint az akár két hétig is tartó erőteljes csapássorozatra vonatkozóan Trump eleve nem is hozott döntést, más tisztviselők, illetve a jeruzsálemi vezetés héber médiában több csatornán megjelentetett állításai szerint múlt pénteken az utolsó órában történt a visszalépés az egész régiót berobbantó eszkalálódást illetően.
A lényeget tekintve, Trump végül felfüggesztette a támadások kiterjesztését, amely állítólag Izrael bevonását is eredményezte volna, helyette ismét előtérbe került a Hormuzi-szoros feletti ellenőrzés miatt kialakult konfliktus diplomáciai rendezése. Az irányváltás azon mérlegelés következménye, miszerint a várhatóan heves, amerikai szövetségesek elleni válaszcsapásokkal járó intenzív hadművelet veszélybe sodorná az USA egyre inkább fogyatkozó Patriot- és más légvédelmi elfogórakétakészleteit, miközben akár jelentős veszteségek árán sem garantálható a teheráni vezetés érdembeli gyengítése.
Az elnök felőli nyilatkozatok hangsúlyozzák, hogy a támadás mindössze halasztásra került, míg az elhunyt Lindsay Graham szenátor megemlékezésére érkező Binjámin Netanjahu miniszterelnök várható Fehér Ház-i találkozóján arra próbálja rábeszélni Trumpot, hogy Izraelt bevonva ne késlekedjen a háború erőteljes kiterjesztésének döntésével. Az izraeli politikai álláspont szerint a diplomáciai erőfeszítések semmi esetre sem fognak eredménnyel zárulni, így az eszkalálódás csak idő kérdése.
Egyelőre azonban, a félhivatalos tűzszünet közepette Trump elutasította a kifogyóban lévő lőszerek, és elfogórakétakészletekre vonatkozó állításokat, mondván -„sokkal több lőszerünk van, mint bárki másnak a világon, és jóval több, mint amennyire szükségünk van,” – közölte a Wall Street Journal kérdésére.
Az elnök Truth Social platformján is nyomatékosította a háború kimenetelét, miközben számos mesterséges intelligenciával generált illusztráción küldött újabb fenyegetéseket Iránnak. A generált fotók képregényszerű jeleneteket ábrázolnak többnyire Trumpról, vagy a Kharg-sziget felrobbantásáról, illetve az iráni olajkészlet amerikai lefoglalásáról.
Katonai, szakértői aggodalmak
A Fehér Házat Dan Caine tábornok, a Vezérkari Főnökök Egyesített Bizottságának elnöke tájékoztatta a légvédelmi elfogórakéták csökkenő készleteiről, megjegyezve, hogy lőszerállomány apadása nem akadálya ugyan a nagyszabású harci műveletek újraindításának, de jelentősen növelné a kockázatokat, – jelentette többek között a WSJ, míg az Axios szerint az Egyesült Államok Közel-keleti katonai műveleteinek legmagasabb rangú parancsnoka, Brad Cooper tengernagy azt javasolta, hogy amennyiben nem terveznek nagyobb intenzitású csapásokat, állítsák le a Hormuzi-szoros térségében két hete zajló bombázási hadjáratot, mert az elérte hatékonyságának határát.
A Fehér Ház nemzetbiztonsági okokra hivatkozva nem adott ki a sajtónak adatokat a Patriot- és THAAD-rakéták készleteire vonatkozóan, az viszont egyértelmű, hogy elemzők többször is figyelmeztettek arra, miszerint a február 28-án kirobbantott amerikai-izraeli hadművelet során felhasznált nagy mennyiségű légvédelmi rakéták miatt gyengülhet az Egyesült Államok képessége más ellenfelei – köztük Kína elrettentésében.
„A csökkenő lőszerkészletek rövid távú kockázatot jelentenek. Egy Kínához hasonló, erős ellenfél elleni háború jóval gyorsabban emésztené fel a lőszereket, mint ez a konfliktus,” – idézi a WSJ a Stratégiai, és Nemzetközi Tanulmányok Központjának (CSIS) áprilisi jelentését. Az elemzés szakértői azonban hangsúlyozzák, hogy friss becslésük szerint az iráni háború kezdete óta legalább 1500 Patriot elfogórakétát használt fel az amerikai hadsereg, ami azt jelenti, hogy a készletek 1000 alá csökkentek.
A Pentagon, és a Fehér Ház azonban azt állítják, hogy az amerikai hadsereg minden olyan eszközzel rendelkezik, amelyre szüksége lehet bármely Trump által elrendelt művelethez.
Marco Rubio külügyminiszter szerint az elmúlt két hétben zajló támadások során a kilőtt rakéták többségét sikerült elfogni, más amerikai tisztviselők szerint azonban Irán rakétái eltérő repülési útvonalakat, manővereket, és sebességeket alkalmaznak, ami megnehezíti az amerikai légvédelem munkáját, és növeli az elfogórakéták felhasználását.
Másrészt, a WSJ riportja megjegyezi, hogy a Perzsa-öböl menti államok is jelentős mértékben felélték saját légvédelmi rakétakészleteiket. Az izraeli politikai vezetés tagadja a fogyatkozó elfogórakétákat, holott a héber médiának nyilatkozó számos védelmi forrás korábban is arra utalt, hogy már a tavalyi 12 napos Felkelő Oroszlán hadművelet során felhasznált készletet sem tudták feltölteni a februári újabb háború előtt, így a hadművelet tervezett újraindítása esetén az izraeli hadsereg szintén jelentős készlethiánnyal szembesül.
Mind a tavaly júniusi, mind az idei háború össztűzében az izraeli politikai vezetés azt állította, hogy Iránnak amúgy sincs mivel támadnia, mivel rakétaprogramját gyakorlatilag megsemmisítették. Pete Hegseth védelmi miniszter korábban hasonlóan nyilatkozott, ezzel szemben amerikai, és izraeli hírszerzési források áprilisban úgy becsülték, hogy Iránnak továbbra is több ezer ballisztikus rakétája van, amelyeket föld alatti tárolókból kiemelt indítóállások segítségével aktiválhat.
Diplomácia
A jelenlegi viszonylag csendes körülmények hátterében az egyik legfőbb tárgyaló Omán közvetít a korábbi diplomáciai folyamat újraindítása érdekében, míg állítólag Washington bizalmasa, Katar is részt vesz az erőfeszítésekben.
Emellett, az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság egyeztet egy nemzetközi konferencia összehívásáról egy olyan koalíció létrehozása érdekében, amely biztosítaná a Hormuzi-szoros védelmét, és részt venne az esetlegesen telepített tengeri aknák felszámolásában.
A konferencia időpontját egyelőre még nem véglegesítették, de az egyértelmű, hogy az európai szövetségesek tartani fogják magukat azon korábbi feltételükhöz, miszerint a szoroson áthaladó forgalom biztosítását kizárólag békés körülmények között vállalnák.
Eközben, az iráni feszültség tovább terjedt egyrészt a jemeni hútik és Szaúd Arábia közötti konfliktus miatt, másrészt a Kaszpi-tengeri ukrán támadás miatt.
Az incidenst követően Abbász Araghchi iráni külügyminiszter tegnap azzal fenyegetett, hogy az iráni kereskedelmi hajó elleni ukrán támadás „nem maradhat válasz nélkül.” Teherán pedig közölte, hogy a Kaszpi-tengeren történt támadás robbanást okozott, miközben egy tengerész életét vesztette, egy másik pedig megsérült. Irán a hajó ellen elkövetett támadást agressziós cselekménynek minősítette, és kijelentette, hogy meg fogja védeni nemzeti érdekeit, illetve biztonságát, miközben Kijevet az ukrajnai háború kiterjesztésével vádolta.
Az iráni külügyminisztérium behívatta Ukrajna ideiglenes ügyvivőjét, és elvárja megszólalását az „ellenséges és bűnös” támadás miatt, – jelentette az iráni állami hírügynökség (IRNA), miközben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt állítja, miszerint Kijev tudomására jutott, hogy Oroszország a Közel-Keleten végzett műholdas megfigyeléseinek adatait továbbítja Iránnak, ilymódon segítve a csapásokat a régióban.
Ami a Kaszpi-tengeri incidenst illeti, Zelenszkij korábban megerősítette egy orosz hadihajó, illetve az iráni kapcsolattal rendelkező katonai rakomány szállítására használt hajók elleni támadást.
Olajárak
Az elhalasztott intenzív hadművelet hírére az olajárak hétfőre zuhantak, bár még mindig 90 dollár körül mozog az irányadó Brent nyersolaj, ami 92,98 dollárra esett vissza, míg az amerikai West Texas Intermediate nyersolaj ára hordónként 85,45 dollárra csökkent.
Az amerikai hadsereg korábban közölte, hogy az Irán elleni tengeri blokád „továbbra is teljes mértékben érvényben van,” és Irán sem vonta vissza az áthaladó olajforgalom blokkolását, így az olajárak tartós, és jelentős csökkenése egyelőre nem várható.
Politika, választások – hírek röviden
A Vallásos Cionizmus párt nyilvánosságra hozta tegnapi előválasztási eredményeit. A már korábban újraválasztott listavezető pártelnök, Becalel Szmotrich pénzügyminiszter szerint az októberi választásokon pártja 10 mandátumot fog elérni, ugyanakkor a közvélemény-kutatások szerint a párt nagyjából a választási küszöb körüli 4-5 Kneszet helyre számíthat, így a bejutás többek között a részvételi aránytól függően nem biztosított.
Megjegyzendő – a szavazáson nem a teljes párttagság, hanem kizárólag a párt központi bizottságának tagjai vehettek részt, azaz mindössze 170 tag.
Fekete folt – Ofir Szofer alijáért, és beilleszkedésért felelős miniszter, valamint Mose Szolomon képviselő bejelentették, hogy kilépnek a pártból, és nem indultak a belső választásokon, ilymódon tiltakozva a Szmotrich gründolásával létrejött ultraortodoxok kibújását biztosító törvény megszavazása miatt.
A pollok szerinti reális 4-5 helyre borítékolhatóan a jelenlegi Kneszet-képviselőket választották meg, és az sem okozott különösebb meglepetést, hogy Szmotrich után közvetlenül Orit Sztruk végzett, igaz csak a harmadik helyen, mivel Szmotrich követve Binjámin Netanjahu miniszterelnök példáját a listán saját rezerva-helyeket követelt. Ilymódon a második helyet (is) saját jelöltjének tartja fenn. Zvika Mor, a gázai fogságból kiszabadított Eitan Mor apja szintén Szmotrich foglalt mandátumát, a negyedik vagy ötödik helyet kaphatja.
A Vallásos Cionizmus listája egyelőre nem végleges, ilymódon
1. Becalel Smotrich
2. Szmotrich által rezervált hely (ha így dönt)
3. Orit Sztruk miniszter
4. Szimcha Rothman képviselő, vagy Zvika Mor
5. Szimcha Rothman képviselő, vagy Zvika Mor
6. Zvi Szukkot képviselő
7. Ohad Tal képviselő
8. Omer Rahamim, Szmotrich tanácsadója, és a Jesa Tanács ügyvezető igazgatója
9. Michal Woldiger képviselő
10. Rabbi Smuel Szasszon
11. Zvi Wizenegrad ügyvéd, Petah Tikva alpolgármestere
12. Eitan Tam, Rosh HaAjin alpolgármestere
13. Natan Zaubman, a francia bevándorlók izraeli beilleszkedését segítő program vezetője
Szmotrich méltatta a belső választás eredményét, mondván „a jobboldal, és a nemzeti tábor olyan álomban van, amely az 1992-es választások előtti időszakra emlékeztet, közvetlenül az átkozott oslói megállapodások előtt,”- közölte, majd hozzátette, amennyiben Gadi Eizenkot (Jásár) kerül hatalomra, az ország „a választás másnapján egy veszélyes, az arab pártok által támogatott baloldali kormányra ébred.”
Bizonyítékok nélkül, Szmotrich továbbá azt állította, hogy Eizenkot „lerombol mindent, amit Júdeában és Szamáriában felépítettünk, és baloldali partnereivel együtt visszatér az oslói útra, vagyis egy palesztin állam létrehozásának politikájához.”
Noam Szolberg bíró, a választási bizottság elnöke azonban közbelépett Szmotrich kampányvideója miatt, és annak eltávolítására kötelezte a közösségi hálózatokról. A különböző hálózatokon terjesztett, mesterséges intelligenciával generált felvételen Eizenkot kezet fog a palesztin hatóság elnökével, Abu Mázennel, majd csatlakozik Manszur Abbász is, a Raam arab frakció vezetője.
„A videó ezen része mesterséges intelligenciával készült, de valódinak tűnik,” – áll Szolberg indoklásában, és megjegyezte, hogy bár a videó mellett megjelenik, hogy AI-val szerkesztették, mindez „nem elegendő ahhoz, hogy eloszlassa a megtévesztés aggodalmát, mivel a Facebook megjelenítési jellege, és a jelölés megfogalmazása miatt nem könnyen észrevehető.”
Továbbá, Szolberg szerint a videó látszólagos, megtévesztő politikai kapcsolatot mutat Eizenkot, és Abbász képviselő között, olyan kapcsolatot, amely nem létezik, ilymódon megsértették választási propaganda tisztességtelen zavarásának tilalmát, amely a választási törvény (propaganda módjai) 1959. évi 13. szakaszában van rögzítve,” – állapította meg Szolberg.
The post Kölcsönös amerikai-iráni fegyvernyugvás first appeared on Új Kelet Live.
Tokaj
