ujkeletlive
Donald Trump második hivatalba lépése után nagy erőfeszítéseket tett az október hetedikei Hamász mészárlásot során elhurcolt túszok kiszabadítása érdekében. Végül, két év múltán lépett életbe az elnök gázai béketerve, amely lehetővé tette az életben lévők, illetve a meggyilkolt túszok földi maradványainak hazatérését. Ezenkívül, Trump saját vezetésével megalakított Tanácsának feladata a 20 pontos gázai béketerv második szakaszának irányítása. Az elnök szerint az arab államok befektetései révén a szétbombázott enklávé helyén pezsgő újjáépítés kezdődik, mely folyamat végrehajtását a területek több mint 60%-át megszállás alatt tartó Izrael ezidáig elutasított, a Hamász, és az övezet teljes demilitarizálásához kötve a második szakaszba való továbblépést.
A február 28-án kirobbantott amerikai-izraeli iráni háború Trump figyelmét elvonta, így az övezet teljes katonai ellenőrzésére törekvő Binjámin Netanjahu miniszterelnök, és korábbi koalíciója elkönyvelte a béketerv végleges kiiktatását.
A mintegy féléve húzódó iráni konfliktusba egyre inkább, látványos győztes megoldások hiányában belebonyolódó Trump azonban visszatért a gázai rendezés, már eleve kidolgozott, és mindössze megvalósításra váró diplomácia siker tervéhez.
Ilymódon, két héttel korábban nem kis meglepetésre az elnök bejelentette, miszerint a Hamász, és a Palesztin Iszlám Dzsihád terrorszervezetek hajlandóak a fegyverek letételére. Nickolay Mladenov, az amerikai támogatású Béketanács gázai főmegbízottja megerősítette a Hamász szándékát, hangsúlyozván, hogy a béketerv második szakasza eleve feltételezi a tavaly októberi megállapodás szerint az Izraeli Védelmi Erők visszahúzódását a Sárga Vonalig, majd a szakaszos demilitarizálás közben a csapatok megfelelő mértékű kivonását a megszállt területekről.
A választások előtt álló Netanjahu azonban úgy döntött szembe megy Trump elvárásaival, és kijelentette, hogy nem áll szándékában semmilyen csapatkivonás. Választási szükségleteinek számlájára írva,Washingtonban figyelmen kívül hagyták a miniszterelnök ellenkezését, ugyanakkor az elnök nem bízza a véletlenre a dolgok alakulását, ezért mozgósította Közel-keleti megbízottját, és egyben vejét, Jared Kushnert.
A békésszándékú arab országok, és Izrael közötti normalizáció diplomáciai szerkezetét, az Ábrahám Egyezményt kidolgozó Kushner a tervek szerint a jövő héten Izraelbe látogat, hogy tárgyalásokat folytasson a gázai helyzetről, – jelentette az Axios több forrásra hivatkozva.
Kushner január óta nem járt Izraelben, de a két hete bejelentett Hamász megállapodást követően telefonon már beszélt Netanjahuval, aki állítólag ígéretet tett arra, hogy esélyt ad a tervnek, és visszafogja a Gáza elleni rakétázásokat.
„Stratégiai cél tekintetében egyetértünk, de Izrael bizonyos kétségeket fogalmazott meg a tervvel kapcsolatban, és szeretnénk tárgyalni velük annak érdekében, hogy biztosítsuk az összehangolt fellépést,” – idéz az Axios egy Fehér Ház-i forrást, hozzátéve, hogy a látogatás pontos időpontja még változhat.
A tervek szerint Kushner Mladenovval együtt érkezik Izraelbe, mielőtt Kairóban találkozik egyiptomi, török és katari közvetítőkkel.
Összegezve, Kushner feladta lenne elfogadtatni a Fehér Ház álláspontját, mivel Trump úgy tűnik nem egyezik bele, hogy az izraeli választások útjában álljanak a következő szakasz végrehajtásának.
Igen, de – Netanjahu nem akar olyan engedményeket tenni, amelyek politikailag árthatnak neki, ugyanakkor a túlzott mértékű ellenállás miatt magára vonhatja Trump haragját, és erre hivatkozva akar Kushner, és Mladenov megállapodni Netanjahuval a gázai folyamat végrehajtását illetően.
„Nem sietünk semmivel. Biztosak akarunk lenni abban, hogy minden lépés megfelelően történik Gázában. Úgy gondoljuk, hogy a tervünk jobb az alternatívánál,” – nyilatkozta az Axios amerikai forrása.
Politika, választások
Leszámolások
Nehezen elképzelhető, hogy Binjámin Netanjahu miniszterelnök valóban azért tartja fenn a Likud-listán számára fenntartott rezerva-helyek egyikét egy külsős, Oren Dobronszki számára, mert személye „fontos szükségletet elégít ki.” A high-tech mágnás Dobronszki 2000 júliusában New York-ba költözött, és leginkább a „Cápák” tévéműsorból ismert, illetve azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy Donald Trump elnököt „morálisan korrupt szemétnek” nevezte az iráni megállapodás miatt. Jelölését illetően érthető volt a párton belüli felháborodás, főleg azt követően, amikor kiderült, hogy Dobronszki kinevezésével a valódi cél a politikai leszámolás volt. A célpont pedig, a Likud szenior tagja, szintén sikeres üzletember – Nir Barkat gazdasági miniszter, akit a miniszterelnök azért büntet az előválasztások előtt, mert az október hetedikei Hamász mészárlások után saját maga szervezte meg a leváltására irányuló puccsot, ami végül nem jött létre.
A következő Kneszetbe-jutás ilymódon korántsem biztosított Barkat számára, akinek a helyezte nem irigylésre méltó ugyan, legfeljebb azzal vigasztalhatja magát, hogy a bumeráng visszaüt, és a miniszterelnök is kénytelen szembesülni korábbi döntései következményével.
2020 májusában, az akkori izraeli egységkormány megalakulásakor, Netanjahu a Likud befolyásos képviselőjének, Gilád Erdannak ENSZ-nagyköveti, valamint az USA-nagyköveti posztot együtt ajánlotta fel. Első hallásra, a kapásból két nagyköveti mandátum rendkívül rangos diplomáciai pozíciónak számít, de korántsem ér annyit, mint a Likudon belüli hatalom. Netanjahu, valójában szokásos „kiszorítási” stratégiáját vetette be, és Erdánt azzal jutalmazta, hogy távol tartotta potenciális utódját attól, hogy házon belül építse politikai karrierjét. Hasonló sorsa jutott annak idején Danny Danon, aki ENSZ nagyköveti mandátuma lejárta után kénytelen volt feladni politikai karrierjét.
Erdan viszont nem adta fel, és a kedvező alkalomra várt, hogy „bejöjjön a hidegről”. Hab a tortán, hogy visszatérése mágnesként vonzza a potenciális Likud dezertőröket. A volt nagykövet alig erősítette meg a koalíciót elhagyó, szintén lázadó Juli Edelsteinnel együtt alakított Egység [HaAchdut] pártját, a miniszterelnök új előválasztási projektjével elégedetlen likudnyikok állítólag rendre kopogtatnak ajtaján.
Netanjahu köztudottan megváltoztatta a Likud előválasztási rendszerét, és amellett, hogy nyolc rezervahelyet megtartott magának, ráadásul megakadályozta a hivatalban lévő, és korábbi képviselők, miniszterek, illetve miniszterhelyettesek körzeti indulását.
Ilymódon, mindazok, akik minden bizonnyal nem juthatnak be a következő Kneszetbe nem sokat veszítenek azáltal, hogy Erdantól kérnek segítséget támogatásukért cserébe, – jelentette a Maariv, megjegyezve azt is, hogy az új, állítólag Netanjahu, és kormányából a Szimchát Tóra-i támadások után kiábrándult jobboldali szavazókat megszólító Egység a Likud szavazóinak nem kevesebb mint 14 százalékát vonzhatja be, az Agam Intézet felmérése szerint.
Az ügyet ismerő forrásokra hivatkozva, a Maariv úgy tudja, hogy Erdan környezetében megvizsgálják ezen megkereséseket, azzal a feltétellel, hogy a csatlakozóknak vállalniuk kell a párt alapelveit, mint például, hogy a választások után kizárólag széles egységkormányba lépnek be, és követelik az ultraortodox zsidók tényleges besorozását az Izraeli Védelmi Erőkbe, illetve az arab állampolgárok számára a nemzeti szolgálat bevezetését.
https://anchor.fm/s/51fceecc/podcast/rss
The post Kushner izraeli útja a gázai terv előmozdítására; és politikai leszámolások a választások előtt first appeared on Új Kelet Live.
Forrás: ujkelet.live
Tokaj
