ujkeletlive
Annak ellenére, hogy Binjámin Netanjahu miniszterelnök már biztosította védelmi miniszterének megmérettetés nélküli helyét a következő Kneszetbe bejutók Likud-listáján, Jiszráél Katz teljes bedobással kampányol az amerikai szövetséges ellenében, többek között szíriai, gázai, és Dél-libanoni területek tartós megszállását ígérve.
A védelmi miniszter legutóbb a helyszínen [Dél Libanon] hangsúlyozta az említett biztonsági övezetekben történő tartós izraeli jelenlétet, azt állítva – „utasítottam a hadsereget, hogy tegye meg a szükséges lépéseket a területen való hosszú távú tartózkodásra való felkészülés érdekében. Ahogy a miniszterelnök, és én egyértelműen kijelentettük: nem vonulunk ki ebből a [Dél-libanoni] biztonsági övezetből.”
Az iráni háborúra vonatkozó nézeteltérések mellett, Donald Trump elnök és kormánya egyre sűrűbben fogalmaz meg kritikákat Netanjahuval és koalíciójával szemben a gázai béketerv, illetve a libanoni rendezésre irányuló ellenállás miatt. A Fehér Ház-i vélemények többnyire a miniszterelnök választási szükségleteinek kielégítésére hárítják a nézeteltéréseket, ugyanakkor a sajtón keresztüli a nyílt kritika is egyre gyakrabban előfordul.
Katz állításaira válaszul az amerikai Külügyminisztérium egyik magas rangú tisztviselője a 12-es csatornának nyilatkozva kijelentette, miszerint az Egyesült Államok teljes mértékben támogatja Libanon területi integritását, és szuverenitását.
„Az Egyesült Államok elvárja, hogy a felek a közösen elfogadott keretmegállapodásnak megfelelően járjon el, és Izrael egyértelművé tette, hogy nincsenek területi ambíciói Libanonban. A tartós izraeli katonai jelenlét Dél-Libanonban nincs összhangban a keretmegállapodásban vállalt kötelezettségekkel, és nem szolgálja a két ország hosszú távú békéjét és biztonságát,” – közölte a csatorna magasrangú amerikai külügyi forrása, hozzátéve – „a keretmegállapodás egyértelműen feltételek teljesítéséhez kötött folyamatot tartalmaz, melynek keretében az izraeli hadsereg fokozatos átcsoportosítására kerül sor, feltéve, hogy a Hezbollah terrorszervezetet lefegyverzik, infrastruktúráját pedig ellenőrizhető módon megsemmisítik. A libanoni hadsereg jelenleg az első kísérleti területeken hajtja végre a folyamatot, az Egyesült Államok pedig továbbra is támogatni fogja annak teljes körű végrehajtását.”
Katz kijelentései mindaddig házonbelül maradnak, míg nem történik konkrét ellenállás a libanoni tűzszüneti megállapodásra vonatkozóan, beleértve az Izraeli Védelmi Erők szakaszos visszavonulását. Ugyanakkor, néhány nappal korábban a gázai béketerv második szakaszát nyíltan elutasító Netanjahu először ment szembe Trump elnökkel, valószínűleg arra számítva, hogy az ilymódon elszenvedett Fehér Ház-i kapcsolativeszteségek árán várható választási nyereség sokkal inkább megéri.
Irán
Az iráni háború rendezése úgy tűnik végképp elakadt, miközben az elmúlt napok sokadik reménykeltő bejelentései már alig hűtik le az olajárakat, a Hormuzi-szoros szoros forgalma pedig minimálisra csökkent. Az elnök egyelőre kizárta a harcok újraindítását, helyette a lassan kivéreztető gazdasági nyomás növelésével akarja kikényszeríteni Modzstaba Hámenei legfőbb vallási vezető, és rezsimje megadását, amit Teheránban úgy értékelnek, miszerint Washington mindig a szankciókhoz tér vissza, ha a diplomácia csődöt mond, és fokozza azokat, ha nem működnek, ami már kevésbé tekinthető „politikának,” mint inkább „kényszeres függőségnek.”
A kényelmesnek tűnő patthelyzet közepette Trump elnök, és a teheráni rezsim vezetői „követeléseket” cserélgetve üzengetnek a közösségi médiában, elvétve néhány támadással, mint legutóbb a blokádot megkerülni igyekvő panamai zászló alatt közlekedő hajóra irányított amerikai tűz.
Az említett üzengetés-stratégia újabb fejezeteként, az elnök Truth Social platformján ismételten bejelentette, miszerint „az Egyesült Államok teljes ellenőrzése alatt tartja a Hormuzi-szorost. ÚGY GONDOLOM, MEG IS FOGJUK TARTANI! Haditengerészeti blokádunkat mindenki „ACÉLFALNAK” nevezi, és Irán semmit sem tud tenni ellene,” – írta, majd „Allah dicsőségére” megjegyezte „nincs pénzük – az országuk „padlón van. Már csak ÁLHÍREIK és 300%-OS INFLÁCIÓJUK van, ami egyre rosszabb! Irán már csak beszél, de nem cselekszik – a Közel-Kelet egykori fenegyereke többé nem az.”
A Perzsa-öbölbeli Szoros Hatósága azonban cáfolta az amerikai ellenőrzést az olajút felett, mondván „az amerikai tisztviselők azon állításai és ismételt bejegyzései, miszerint a Hormuzi-szoros már nincs blokád alatt, nem változtatnak a valóságon: a Hormuzi-szoros továbbra is blokád alatt áll, és mindaddig nem nyitják meg újra, amíg Irán feltételeit el nem fogadják.” Az úgynevezett Hatóság nem sokkal a háború kezdete után jött létre a szoroson keresztül átmenő hajóforgalom irányítása, illetve az áthaladási díj beszedése céljából.
Összességében – Irán nem mutatja jeleit Trump feltételei előtti megadásnak, és az elnöknek sem sürgős a megegyezés, miközben a Hormuzi-szoros megnyitásának reményei egyre inkább halványulnak, miközben az olajára ismét 90 dollár közelébe emelkedett. A Kpler tengerészeti elemző adatai szerint a hétvége óta alig jutott át olajszállító a szoroson, kedden mindössze nyolc hajó haladt át, ami a legalacsonyabb napi forgalom napok óta.
Ráadásul Vörös-tengeri kerülő útvonal, amelyet Szaúd-Arábia a háború kezdete óta alkalmaz, szintén egyre veszélyesebbé vált a jemeni hútik blokádja miatt. A jó hír, hogy a Báb el-Mandeb-szoroson áthaladó forgalom a Hormuzihoz képest jóval stabilabbnak tűnik, a Kpler szerint hétfőn 36 tanker jutott át az olajúton.
Trump mindenesetre eléggé szűkszavúan nyilatkozik az iráni helyzetről, ugyanakkor a nagy médiavisszhangra reagálva újságírók előtt megerősítette a Washington Post jelentését, mondván – „a titkosszolgálatra, és a katonaságra hallgatok. Azt akarták, hogy egy másik járattal, egy másik géppel menjek,” – utalt arra, miként hagyta el az ankarai NATO csúcstalálkozót [június 8.] az Air Force One fedélzete helyett egy másik járaton, amelyre egy reptéri ételszállító konténerben érkezett. Eközben a Törökországból felszálló elnöki gép Fehér Ház-i tisztségviselőkkel, a biztonsági és kisegítő személyzettel, valamint a tudósítókkal a fedélzetén a feltételezett iráni támadás csalijaként tette meg a hazautat.
Az amerikai médiában néhány nappal ezelőtt kipattant hír utórezgései kapcsán méltán felvetődött a kérdés, miszerint a titkosszolgálat milyen információk alapján döntött az elnök furcsa kimenekítése mellett, és miért használt olyan magasrangú tisztviselőket, – mint például Marco Rubio külügyminisztert, illetve Fehér Ház-i tisztségviselőket, a biztonsági és kisegítő személyzetet, valamint a tudósítókat csalinak egy esetleges támadás esetére.
A Washington Post tegnapi elemzése arra a következtetésre jutott, miszerint a CIA „alacsony megbízhatóságúnak” ítélte ugyan az izraeli kormány felől továbbított „fenyegetést,” végül a biztonság kedvéért a helyszínen mégis úgy döntöttek, hogy a változtatnak az eredeti utazási terven. Az elnök a katari kormány által adományozott, nemrégiben átalakított Boeing 747-essel érkezett Törökországba, ugyanakkor a hagyományos Air Force One tartalék gyanánt a helyszínen volt, végül azonban egy harmadikkal távozott.
A héber médiában megjelent riportok szerint az amerikaiak a Netanjahu közvetítésével továbbított információk alapján döntöttek, a CBS csatorna jelentése ugyanakkor hozzáteszi, hogy a CIA és a török MIT hírszerző szolgálat hitelesnek minősített iráni tervről szóló információt észlelt, mely szerint föld-levegő rakétával lőtték volna le az Air Force One-t. A CBS amerikai forrásai azonban elismerték, hogy az említett fenyegetésre utaló jeleket végül nem azonosítottak.
Trump azóta van Irán célkeresztjében, mióta első hivatali ideje alatt jóváhagyta a Forradalmi Gárda Kudsz-erőinek vezetője, Kaszem Szulejmáni likvidálását. Legutóbbi elnökválasztási kampánya óta az elnök három ismert merényletkísérletet élt túl, bár egyik esetben sem bizonyított az iráni hátterű kapcsolat. Végezetül, annak ellenére, hogy az izraeli információkat nem ítélték különösebben megbízhatónak, végül a titkosszolgálat úgy döntött, hogy nem vállalhatnak semmilyen kockázatot.
Az elnök elleni fenyegetésre utaló izraeli hírszerzési információk átadását a múlt hónapban a Wall Street Journal szellőztette meg, jeruzsálemi politikai forrásokkal a háttérben.
Netanjahu sokáig halogatott washingtoni útja előtt a kiszivárogtatás nem volt véletlen, ahogy az információk átadásának kettős célja sem, ami egyaránt szolgálta Trump döntéshozatalának, és az Egyesült Államok közel-keleti politikájának befolyásolását is. A Netanjahu-Trump találkozóra közvetlenül az ankarai út előtt került sor, és az Ovális Irodába érkező miniszterelnök azzal a céllal érkezett, hogy meg tudja győzni az elnököt az iráni háború újraindításáról izraeli részvétellel. Emellett, Jeruzsálemben egyre nagyobb aggodalommal figyelik a Trump és Recep Tayyip Erdogan török elnök között erősödő barátságot, így Netanjahu többször is panaszt tett a Fehér Házban elutasítva az F35-ös vadászgépek eladását a törököknek. Az üzlet jóváhagyása esetén a NATO-tag Törökország lenne az első olyan ország a régióban, amely részese lenne az F-35 fejlesztési és gyártási programnak, és Izrael után a második, amely F-35 vadászgépekkel rendelkezik.
The post Újabb washingtoni kritika first appeared on Új Kelet Live.
Forrás: ujkelet.live
Tokaj
