Sokáig trafóállomás működött az egyik ház sarkában – így maradt meg a környék egy visszaemlékezésben. A ház címe és a trafó működésének ideje még azonosításra vár. Ugyanez az emlék őrzi a vitát is arról, hogy a tehermentesítő út kedvéért kettévágják-e a Népkertet. A helyszín ismerős: a közpark mellett ott a Mindszenti temető, a közelben pedig két nagy forgalmú út találkozik. Az iratokban külön története van a két útnak.

A sírkert két oldala

A Mindszenti Plébánia történeti összefoglalója szerint az 1970-es években épült 3-as főút kettészelte a Mindszenti temetőt. Ma is van temetőterület az út keleti oldalán. A Népkert közparkja a sírkerttől délre fekszik. A temető kettévágása tehát már megtörtént, amikor a rendszerváltás után megalakult az első miskolci önkormányzat. [1–2]

A déli tehermentesítő másik irányban, keletről nyugatra vezeti a forgalmat. A város kulturális stratégiájának történeti összefoglalója az északi és a déli tehermentesítőről szóló döntéseket az 1980-as évek elejére teszi. Az 1997. évi városi közlönyben a 3-as főút városi átkelési szakasza és a déli tehermentesítő külön tétel. A Kandó Kálmán tér és a Szemere utca közötti déli szakaszt a főforgalmi utak, a Szemere utcától a Vasgyári utcáig tartót a városi forgalmi utak közé sorolták. A melléklet meglévő és tervezett utakat együtt közöl, így a besorolásból önmagában az egyes szakaszok megnyitásának ideje sem olvasható ki. [3–4]

Mi maradt fenn a vitából

A rendszerváltás után Csoba Tamás (1990–1993), majd T. Asztalos Ildikó (1993–1994) vezette Miskolcot. Kobold Tamás 1994 és 2002 között volt polgármester, így az idézett rendezési szabályozás az ő hivatali idejére esik. Őt Káli Sándor követte 2002 és 2010 között. A közlönyből a közgyűlés által rögzített útbesorolás ismerhető meg. A Népkerten átvezető változat előterjesztése, az arról szóló felszólalások és a szavazás adatai egyelőre hiányoznak a feltárt iratokból. Így a park átvágásának felvetése a visszaemlékezés része marad, és egyik polgármesterhez sem köthető ilyen döntés. [4–5]

A környék villáinak kisajátítása ugyanígy nyitott kérdés. A visszaemlékezés értékes házakat említ, de az érintett címek, az ingatlanszerzés módja és a kifizetések összege nem állapítható meg a megtalált forrásokból. Egy szabályozási terven út céljára kijelölt telek önmagában még nem igazol kisajátítást. A számlához a telkenkénti határozatok, az esetleges adásvételi szerződések és a beruházás elszámolása kellenének. Ezek híján a villákért fizetett összegről még nagyságrendi becslés is találgatás volna.

Mit vett át az út a belvárostól

A város 2009-es fejlesztési anyaga szerint a Vörösmarty utca azután vált fontos kelet–nyugati tengellyé, hogy a Széchenyi utcát sétálóutcává alakították és lezárták a gépjárműforgalom előtt. A városháza a Városház tér és a 3-as főút közötti részen már kétszer két sávot írt le. A déli útvonal szerepe így dokumentálható: közúti kapcsolatot adott a belvárostól délre, miközben a főutcáról kivonták az autóforgalmat. Arra, hogy az eredeti beruházás hány autóval csökkentette a környező utcák terhelését, az átadás előtti és utáni összevethető forgalmi adatok adnának választ. Ilyen adatsor a feltárt forrásokban nem szerepel. [6]

A Király utca és a Vörösmarty utca találkozását később újra átépítették. Az állami beruházásban turbókörforgalom és új kanyarodósávok készültek, a vasút fölött megépült az Y-híd. A minisztériumi adatlap a projekt forgalmi átadásaként 2023. július 31-ét, kivitelezési szerződéses összegeként nettó 16,04 milliárd forintot közöl. Ez az összeg a későbbi Vörösmarty utcai és Y hídi munkákhoz tartozik. A régi házakért fizetett pénzről továbbra is a korabeli ingatlaniratok tudnának számot adni. [7]