Egyedülálló, ritka felvétel. Magyar katonák masíroznak Palesztinában. Az első világháborúban a törökök oldalán magyar csapatok s részt vettek a Szentföldi harcokban. Idáig én erről nem tudtam. Persze sok másról se hallottam, mégis megtörténhetett.
A lényeg, tessenek figyelmesen megnézni a fotót. Nagyítóval. A mieinket is felismeri, hátulról is a korabeli egyenruhájukról. Még nem volt expediciós ruházat. S baloldalon azt is látni, hogy ortodox zsidók, haszidok, a jellegzetes kalapjukban követik a menetet. Gondolom, ők nem voltak részesei a magyar csapatoknak, ők voltak, ott éltek , laktak. Sőt ahogyan elnézem akár üdvözölték is a magyar katonákat. Hiszen ők Törökország oldalán az ott élő keresztények és más nációk felszabadítására vonultak be.
Ennyit a történelemről. A magyar török szövetség barátság – leszámítva azt a 150 évet amit a nyakunkon pöffeszkedtek – élt, él és ahogyan látom élni fog. Nem is tudom ki mondta ezt, de jut eszembe, hogy a Szabadság téren – hol is máshol milyen jól mutatna egy félholdas obeliszk. Emlékül a török szultánnak, a pasáknak és a bégeknek, be és kivonulásuk emlékére. Ne feledjem, hogy erre római számokkal tegyük fel a 150-et.
A tatároknak már nem marad hely. Ám ha nagyon akarják a Vajdahunyad vár környékén kaphatnak egy kopjafát a Habsburgokkal közösen.
szgráf
Tokaj
