A gyógyszerész azt mondja, Pista bácsi, erre a gyógyszerre nem szabad ám inni, ő meg rávágja, hogy nem is szokott. Kinek hazudunk? Magunknak? Annak az embernek, aki segíteni akar? Amikor a vércukor-vizsgálat előtt három napig rendesen étkezünk, hogy rendben legyenek az értékeink, az mire jó? Nem a valóságot akarjuk tudni? – sorjázza a kérdéseit Dér Péter. Azzal folytatja: nem akarjuk, hogy a gyógyszerész leszidjon, hogy Rózsika néni, megint nem teszik szedni a gyógyszert, megint nem figyel a diétára. Hát miért ne szidjon le? Azért van. Az is a dolgunk, hogy fogjuk a beteg kezét és megóvjuk a saját hülyeségétől.
A több szakmai díjjal is elismert gyógyszerész azt vallja: a divatirányzatok közös nevezője, hogy mindig csak egy dolgot emelnek ki, holott az emberi szervezet bonyolultan működő, nagyon összetett kémiai rendszer, ráadásul nincs belőle két egyforma. Tehát komplex és személyre szabott terápiákra van szükség. Nem tudom kapásból megválaszolni a „Fáj a fejem, mit vegyek be?” – típusú kérdéseket. Ha a beteg rohanni akar, rohanjon, de tőlem erre így nem kap választ, mert kérek még információkat. Hol fáj? Hogyan fáj? Mióta fáj? Mitől fáj? Mit mondott az orvos? Milyen gyógyszereket szed? Kell, hogy legyen idő foglalkozni a beteggel, és a mennyiség kedvéért nem szabad engedni a színvonalból.
Dér Péterrel a 24.hu készített interjút, ami ide kattintva olvasható el.
Fotó: 24.hu / Bielik István
Tokaj
