Retro Miskolc vagy Miskolci retro – nem mindegy -a sorozatom ismét szerdán jelentkezik az Északban . A címe ha nem találok addig jobbat, hol voltak a nevezetes kártyabarlangok. Három helyet sikerült felderíteni – utólagosan. A hajdani látogatók készségesen meséltek, szinte magam elé képzeltem az ott történteket. Neveket is mondtak, igen olyanokét, akikről magam is tudtam. Kibeszélték, hogy ki kivel miért ült egy asztalhoz. Azt is, hogy volt akinek ez volt a bombabiztos alibije – elindult kártyázni majd kikötött egy könnyűvérű szomszédasszonynál. Hazaérve dühöngött, hogy mennyit vesztett, felesége csitította – több is veszett Mohácsnál majd legközelebb visszanyered. Ezzel békésen megpuszilták egymást, s hátat fordítva szunyókálni kezdtek.
Mint a tévében ezeket kitakartam. A neveket monogramozhattam volna – hogy ilyen Lajcsi meg olyan bácsi de hát kegyeleti okokból a családra való tekintettel ezt se tettem. Sokan közülük ott a zőldfilczes asztalnál élték le életük javát. Jókerrel és tökalsóval álmodtak.
Ajánlom – szerda ötös oldal – a szokásosnál is hosszabb, de nosztalgiázásra elmegy. Meg vallva az igazat írtam már jobbat is, Súgják is – nincs nehezebb mint saját magam hülyeségét felülmúlni. Nem is sikerül mindig.
