Két kis bolt, boltocska egymás mellett. Annyira hangulatosak, szinte a háborúkkal tarkított középkorra emlékeztetnek. Az este csak azt várjuk, hogy megjelenjenek az alabárdosok a lámpásaikkal akik a tűzre vízre vigyázatok szólamokat skandálták virradatig. Vagy szembe köszönjön a gázlámpa gyújtogató , óltógató. Ha valaki elfelejtené, a hatvanas években amikor még nem volt időkapcsoló – volt egy emberke előttem a képe a nevére már nem emlékszem – esténkét le – felgyújtogatta a kirakati világításokat. Igen ez volt melója.
Na szóval balról jobbra – az első kis boltban olyan vegyes élelmiszer kereskedés volt – a Blum családé. Jobbra Dévai Dezsőné bazárja és órásműhelye várta a nagyérdeműt.
Az utóbbi keresztanyukám és mamám barátnője – és így jól ismertem az áruválasztékát.
Réz gyűrűk, láncok és fülbevalók. Valódi ékszeres dobozokban – valami különleges anyaggal naponta kétszer kellett ezeket a bizsukat átdörgölni a befeketedés ellen. Órát nem tudott javítani – azt átvette és este Piros mester aki a Szemere utca környékén lakott megreparálta . Volt a műhelyben óraüveg készítő szerkezet, ehhez én is értettem, sőt Manyika néni is csinált ilyet néhányszor. Műanyagból domborítottuk, sajtoltuk.
Ma perszer már ilyen kis lyukakban legfeljebb egy-egy butik nyílhat.
szantograf.hu
