Ma , csütörtökön utazós napom volt – így a frissítés nem volt elég hatékony. Ám örömmel fedeztem fel, hogy a facén már 313 lájkolónk van. Szuper. Köszönöm mindenkinek a fáradtságot. Két hónapja a nulláról kezdtük s lám, mit tesz a kíváncsiság. Csodálkozom, mikor nézem a statisztikát – kedvenc olvasmányom – megnézem reggelenként, hogy melyik bejegyzésre írásra gerjednek 1700 -an. Ilyenkor másnap ugyanezt turbóznám – s meglepi, hogy másodszorra már átugorják.
Ma Debrecenben voltam – és volt szerencsém látni a menekülttábort. Ahogy néztem, gondolkodtam, hol találkozhattam hasonló fillinggel. Beugrott Transkirshen , Ausztria, Burgenland egy kisváros- lehet nem jól írtam a nevét. Szóval arrafelé láttam hasonló nyomorúságot, amikor mi magyarok is ott kértünk menedékjogot. Itt a Sámsoni úton jöttek mentek a rendőrkocsik, magyar szót ritkán hallottunk és a váróban úgy ültek a burnuszos meg minden nációjú embereke mint egy nagy utasszállító gépen. S ami feltűnt a fehér inges portás is legalább három nyelven vágta a válaszokat.
Igen volt egy időszak amikor a közép európai menekülteket itt gyűjtőtték ebben az osztráki kisvárosban. Elég tré volt a szállás és az ellátás, de jobb volt mint bármelyik magyar hajléktalanszálló. Az osztrák polgárok ugyan úgy rühellték az idegeneket mint most a debreceniek. Szívesen szabadulnának ettől az intézménytől.
Ha engedik nemsokára körülnézek ott és készítek egy riportot az ott dolgozókkal és a bentlakókkal. Ha engedik.
szantograf.hu
