Mostanában gyakran megfordulok a Hernádvécsei kastélyszállóban. Egyébként is van mit törlesztenem – ez a község mamám , nagyszüleim szülőhazája, én meg évtizedekig nem sokat jártam arrafelé. Nos, a Vécsecytiben, az antik szárnyban fedeztem fel ezt az értékes korabeli Almanachot a harmincas évekből.
S örömmel láttam benne nagyapám nevét – Guttmann Ignác és családja, név szerint mindenki felsorolva a családból. Nyomtatásban. Érdekes, hogy nagyapám fontosnak tartotta, áldozott rá, hogy bekerüljön ebbe a díszes kiadásba.
Gondolkodtam, vajon most az internet világában érdemes e újra almanachot szerkeszteni?
Mi lenne ha mi miskolciak egy díszes könyvben megjelenítenénk magunkat az utókornak. Voltunk, vagyunk s leszünk – vagy fordítva.
Ki szeretné magát viszontlátni egy ilyen Miskolc almanachban?
Ha valaki azt meri mondani, hogy a kisokos meg a hozzá hasonló szaknévsorok korában minek ez, azoknak csak annyit – az ilyeneket rendre eldobjuk, kihajítjuk még mielőtt idejét múlnának. Az almanach viszont családi kincs mint a fényképalbum.
Tokaj