Éppen most j
árt mifelénk kínai külügyminiszter. Ha beszélhettem volna vele, elmondom, kedvenc szórakozásom a józsefvárosi kínai bazár. Ami ugye , nem is kínai már, inkább vietnami. Csak hát nekünk, akik nem vagyunk képesek őket elsőre megkülönböztetni egyre megy.
S akkor kezdeném a panaszommal. Tőlük szerzem be azt a kígyóként tekeredő szuper locsolócsövet, amely a csap elzárása után magától feltekeredik. Óriási találmány, nem is értem, miért nem mi fedeztük fel. Hirdetik a tévé shopokban , drágán és kapható ugyanez olcsón a Ganz mávagbéli bazár komplexumban. Szokott helyemen kettesével veszem, mert előre tudom, az egyik csak jó lesz. A sárgák és a rövidek már beadták a kulcsot, most a hosszú feketékkel kísérletezem. Az első garnitúra kerek egy hétig se bírta. Most ma reggel felraktam a párját. Remélem a csatlakozásoknál ez már két hetet is kibír. Egyenként három ezer forint, persze számla nélkül. Mert ugye amit itt vesztegetnek blokkal az már valami gyanús termék lehet. Ja és tudni kell, amit itt veszel arra nincs garancia. Mindig csak az a válasz ha visszavitted – kuka. Kínaisan ejtve. A lelkiismeretesebbek viszont még hozzáteszik – el kell olvasni a használati utasítást – ami persze az ő nyelvükön van.
Félre a sírással – továbbra is állítom – ez a locsolócső szenzációs. Könnyű s automatikusan tekerediki csak hát hozzá kell szokni , ki kell tanulni a gyengéit. Illesztéseknél nem rángatni. Ha betartod a szabályokat akár egy szezont is megérnek.
Különben nálunk van díszkút is amiből a víz persze sose jön. Fakasztani kellene, de ebben még nem vagyok járatos. A kertnek viszont zöldellni kell tehát marad a locsolásra a drága ivóvíz. Amin úgy lehetne spórolni, hogy a kerti csap elé külön kell egy mellékvízmérő . Ha van ilyen akkor itt a szennyvíz elvezetés árát levonják a fogyasztásból. Viszont ennek a szakszerű felszerelése mindennel együtt költségesebb mint amennyit a bolton nyerhetnék.
