Kárpátaljáról jelentkezem. Ungvár, Uzsgorod a nagy híd mellől. Mehetnék egy kicsit beljebb is , de minek. Annyira nem olyan jó itt. Bár a helybéliek szerint még itt a legcsendesebb Ukrajnában. S a minapi maffiaháború is csak elszigetelt jelenség volt ami nagyobb nyilvánosságot kapott mint korábban. Tudni kell, hogy a közelmúltban az itteni bűnszövetkezetek kartellt alkottak. Megegyeztek a közös rend csinálásban, s a felhalmozott pénzt tisztára mosva tisztes üzletemberekként, politikusokként jelentek meg a közéletben. A rablások, a kocsilopások és az egyéb bűncselekmények idáig visszaszorultak, a pitiáner bűnözőket a nagy halak féken, kordában tartották. Idáig.
Nos, itt volt időm még elmélkedni is. Vajon mi volt az a téma ami annyira népszerű volt a gráfon, hogy kiverte a biztosítékot. Ha hiszik ha nem egy londoni cég felhívása amelyben magyar kamionsofőrt kerestek. S közben hallom, hogy nálunk hiány van sofőrben. Persze mert az ügyes volánforgatók külföldi zsoldosok lettek, helyben meg nincs aki a kormányhoz ülne. Most derült ki az is, hogy a profi jogosítvány kurva drága és a fiatalok bár szeretnék megszerezni nem képesek a költségek megfizetésére. Hamarosan meglesz az állami dotáció erre is.
Itt jegyzem meg, hogy amikor még rendszeresen jártam Ukrajnába volt egy fiatal Debrecenben tanuló asszisztens hölgy a cégnél. Gondoltuk, hogy ha itt helyben átveszi az irodát nélkülözhetetlen lesz a jogosítvány nála is. Menni jönnie kell és mint helybéli ungvári könnyebben eligazodik. Nos, többször is rákérdeztem – kedves Natasa mikorra lesz meg a jogsija? Folyamatosan mondogatta, hamarosan. Útóljára azt válaszolta – a héten már megveszi. Megveszed – igen megveszem – kommunikáltunk ebben a formában. Ott ugyanis ez csak pénz kérdés.
Ekkortól fokoztam a biztonságomat a helyi közlekedésben. Kezdett úgy tűnni, hogy arrafelé vagy veszik vagy lopják a vezetői engedélyt. Apropó, ha megtudom, hogy kamionra és repülőgépre is árulnak ilyet már is indulok vissza. Ez a kettő ugyanis nagyon hiányzik, nekem.
