„A mi válaszunk világos, azt szeretnénk, ha Európa az európaiaké maradna, ugyanakkor meg akarjuk őrizni a magyar Magyarországot” – fogalmazott Orbán Viktor.
„Olyan időket élünk, amikor bármi megtörténhet. Ki gondolta volna, hogy Európa nem tudja megvédeni a saját határait még a fegyvertelen menekültekkel szemben sem? Ki gondolta volna, hogy odajutnak a dolgok, hogy Franciaországban az iszlám közösség vezetője ajánlatot tesz az elhagyatott keresztény templomok mecsetté alakítására? Ki gondolta volna, hogy az Egyesült Államok lehallgatja a német politikai vezetőket, ez kiderül, és nem szakad le az ég? Ki gondolta volna, hogy mi európaiak úgy teszünk, mintha mi sem történt volna s barátságosan folytatjuk szabadkereskedelmi tárgyalásunkat azzal a féllel, aki hamarabb ismeri álláspontjainkat, mint mi magunk? És ki gondolta volna, hogy amerikai fegyvereket telepítenek Közép-Európába? Végül ki gondolta volna, hogy hazánk lesz a második leggyorsabban növekvő ország az Európai Unióban?” – adott rövid helyzetleírást a kormányfő a 26. Bálványosi Szabadegyetem és Nyári Tábor (Tusványos) zárónapján tartott előadásában.
A politika természetével és a jövő megismerhetőségével kapcsolatban Orbán Viktor kifejtette: hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy az jut a jövő ismeretének birtokába először, akinek élesebb a szeme vagy jobb a távcsöve, „mintha a jövő – afféle fel nem fedezett kontinensként -, ott lenne előttünk”. Ezzel szemben a jövőnek az a legfontosabb tulajdonsága, hogy nincsen kész, csak ezután történik meg – mutatott rá, megjegyezve: „semmi értelme előrefelé meresztgetni a szemünket”, érdemesebb úgy elképzelni a jövőt, ahogy az evezősök haladnak a regattán, háttal ülve a menetiránynak.
A hasonlatot kibontva a miniszterelnök úgy fogalmazott: „csak azt látjuk, ami éppen mögöttünk van, és ami a látókörünkbe kerül”. Abból kell megfejtenünk a jövőt, amit már ismerünk – mutatott rá, hozzátéve: a jövőről való gondolkodás nem távolba néző verseny, inkább a múlt megértésének a versenye, „az győz, aki mélyebben érti meg a múltat és, aki abból gyorsabban, bátrabban vonja le a tanulságot”. Ez a politikai vezetés és tervezés mindenkori kiindulópontja – húzta alá.
Orbán Viktor beszédében az Európai Unió kérdéskörére térve felhívta a figyelmet arra, ahhoz, hogy az unió jövőjéről gondolkodjunk, először a múltjával kell tisztában lennünk.
Leszögezte: az unió önmagában egy nagyszerű siker: béke, fejlődés és jólét. Hozzátette: ezt a tényt nem írja felül az sem, ami 2008 óta történt.
Ma az újkori népvándorlásban sűrűsödik össze a világ – mutatott rá a kormányfő. Kifejtette: az észak-afrikai államok szétesésével Európa védvonala összeomlott, Észak-Afrika már nem tudja megvédeni Európát „az irdatlan embertömegektől”. A miniszterelnök, egyetértve Sarkozy volt francia államfővel, azt mondta, hogy amit napjainkban látunk csak a kezdet, hiszen Afrika lakossága ma 1,1 milliárd fő, melynek több mint fele 25 év alatti. Rövid időn belül több száz millió embernek nem lesz hol laknia, nem lesz elegendő vize, élelme, és ezek az emberek – követve a maiakat -, el fognak indulni valamerre – tette egyértelművé.
Ezzel összefüggésben a kormányfő hangsúlyozta: számunkra a tét ma már Európa, „az európai polgár életmódja, az európai értékek, és az európai nemzetek megmaradása”. Már nem csupán az a kérdés, hogy mi, magyarok milyen Európában szeretnénk élni, hanem az, hogy lesz-e mindaz, amit ma Európának nevezünk – emelte ki. „A mi válaszunk világos, azt szeretnénk, ha Európa az európaiaké maradna, ugyanakkor meg akarjuk őrizni a magyar Magyarországot” – közölte.
Vannak, akik erről másként gondolkodnak – utalt az európai és magyar baloldalra Orbán Viktor. Kifejtette: az európai baloldal a bevándorlásban nem veszélyforrást, hanem lehetőséget lát. A baloldal mindig gyanakvással nézett a nemzetre és a nemzeti identitásra, „ők úgy látják, hogy a bevándorlás eszkalálódása végletesen meggyengítheti, sőt felszámolhatja a nemzeti kereteket, amivel az eddig beváltatlan történelmi céljuk teljesül”.
Míg a 2004-es népszavazáson a magyar baloldal a külhoniak ellen uszított, most tárt karokkal várnák a bevándorlókat, egész egyszerűen azért, mert nem szeretik a magyarokat – fogalmazott.
A baloldal abban érdekelt, hogy eltöröljék a nemzeti kereteket, meggyöngítsék a nemzeti szuverenitást és felszámolják a nemzeti identitásokat – emelte ki.
Orbán Viktor egy gondolatkísérletre hívva hallgatóságát azt mondta, ha 2014-ben a baloldal nyerte volna az országos választásokat, egy-két éven belül nem ismernénk rá Magyarországra, egy nagy menekülttáborrá vált volna az egész ország, afféle közép-európai Marseille lennénk. „Nemcsak a medve nem játék, a parlamenti választás sem az” – mutatott rá.
A nyugat emberi jogi fundamentalizmusa morális bátorítást nyújt minden egyes embernek, függetlenül attól, hogy miért akarja elhagyni a hazáját – vélekedett a miniszterelnök.
Megjegyezte: sokkal többen vannak azok, akik pusztán az európai életforma előnyeit szeretnék élvezni, s nem életük veszélyeztetettsége miatt menekülnek otthonukból.
Hangsúlyozta: mivel az Európai Uniónak csak elvei vannak, de valódi szuverenitása nincs, nem tud mit kezdeni az új helyzettel. Brüsszel nem tudja megvédeni az embereket az illegális bevándorlók tömegeitől – fűzte hozzá.
A kormányfő egyúttal rámutatott arra az ellentmondásra is, hogy ma Európának szuverénként kellene cselekednie, de ahhoz még tovább kellene szűkíteni a nemzeti szuverenitást. „Először jó volt az irány, de rosszul csinálták, aztán rossz volt az irány, de jól csinálták” – érzékeltette egy pesti viccen keresztül az Európai Unió helyzetét.
Orbán Viktor felidézte, az Európai Unió hivatása szerint valódi megoldásokat kínált valódi problémákra, és ez hosszú ideig így is volt. Békét a háború helyett, egységes piacot a széttagoltság helyett, felzárkózást a szegényebbeknek a leszakadás helyett – tette hozzá. A kormányfő hangsúlyozta, az unió pragmatikus, és viszonylag rugalmas is volt, ennek köszönhetőek egyedülálló szervezeti megoldásai. De nyilvánvaló, hogy mára valami elromlott – szögezte le. Európa valódi megoldások helyett ideológiává vált; ma nem a problémát nézi, hanem azt, hogy az adott megoldás gyengíti vagy erősíti a saját zárt eszmerendszerét – fogalmazott.
(fidesz.hu)
