Látja ? Na látja, nem látja. Egy vagy két sárkányperülő köröz Miskolc felett a viharban. Irigylem őket a bátorságukért. Haragszik a Mindenható, dörög, villámlik, ők meg ketten ott fent fogócskáznak. Több mint vakmerőség. Mentségükre szóljon, hogy ezekkel az égi csónakokkal nem törődik a légi irányítás. Akkor szállnak le és fel amikor kedvük tartja, nem kérnek, nem kötelesek légi csatornát kérni, nem kell bejelentkezniük, szabadok mint a madarak.
Emlékszem Miskolcon az első ilyen privát sárkányos Veres Zoltán úr volt, aki sokáig lakott a főutcán a Széchenyi út 59. számú közben. Naponta járt ki repülni a maga készítette lélekvesztővel. Amikor leesett a megyei rendőr-főkapitányság légi baleseteket vizsgáló osztály kutakodott a szerencsétlenség körülményein. Alapos munkát végeztek, de mivel akkoriban ez a fajta légi közlekedés gyermekcipőben totyogott, nem sokra jutottak.
Magam is szerettem kijárni a repülőtérre amit most ítéltek halálra. A busz megállótól hosszan kellett gyalogolni, így gyakran Zoli bácsit stoppoltam a poros földúton. Megleshettem, hogyan barkácsol magának egy motoros légi cabríót.
