Szakad az eső a Miskolci városház téren, ám a mester csak locsol. Gizda vagyok. Alapból. Belekötök. drága uram muszáj ezt most amikor szakad ránk az ég áldása. Emberszámba vesz – mondja – muszáj mert a főnök elrendelte.
Bocsánat. Ja az más. Jó munkát.
Egyébként gyönyörű a virágágyas. Az is lehet, hogy a főnöknek van igaza. Az eső esik vagy nem esik. Nem lehet mindent a véletlenre bízni. Lehet, hogy egyszer csak eláll és a virágok kiszáradnak. Már nem is tudom, hogy szabad e ilyet észrevenni.
